Magyarország jelenlegi egyik legfontosabb, törvényben is rögzített klímacélja, hogy legalább bruttó 40%-kal csökkentse 2030-ig az üvegházhatású gázkibocsátásait az 1990. évi szinthez képest. (Az uniós cél nettó 55%) A nettó kibocsátás nem más, mint a bruttó kibocsátási érték korrigált értéke azzal a mennyiséggel, amennyit az erdők képesek elnyelni. A nettósítást idővel minden országnak célszerű lesz átvennie, az egyensúlyi állapot ugyanis azt igényli, hogy ne legyen több az ÜHG kibocsátásunk globális szinten, mint amennyit semlegesíteni tudunk, természetes vagy mesterséges elnyelőkkel.
De hol tart Magyarország az éghajlatváltozás elleni fellépésben?
A klímasemlegesség komplex rendszerének az átalakulását számos indikátorral mérhetjük, kezdve a megújuló energia részarányától, egészen a központi költségvetés zöld kiadási arányáig. Tehát egy komplex, de számokkal jól leírható folyamatról beszélünk.
Minden évben megjelenik a világ országainak vállalásait összesítő jelentés, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) pedig összeveti ezeket a másfél fokos cél eléréshez szükséges pályákkal. (A sokat emlegetett 2015-ös Párizsi Megállapodás értelmében a globális átlaghőmérséklet növekedését jóval 2°C alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest, de most már politikailag is elfogadott, hogy a 1,5°C-os cél az irányadó). A Keretegyezmény 2022-es jelentése szerint jelenleg 166 vállalás áll rendelkezésre, amelyet 193 ENSZ tagállam adott le, ezzel lefedve a globális kibocsátások 94,9%-át. 2021 óta 24 új vállalás került benyújtásra, ezek mindössze 9,5%-kal csökkentenék a globális kibocsátásokat a korábbi vállalásokhoz képest - derül ki az Előrehaladási Jelentésből.
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
