Ez a háttér a terv bejelentéséhez
Miután tavaly augusztusban extrém magasságokba ugrottak a gázárak Európában és ez szintén hihetetlen magasságokba ugrasztotta a rugalmas gázerőművek befolyása miatt az áramárakat is, átfogó, mélyreható árampiaci reformra tett ígéretet az Európai Bizottság elnöke a szeptemberi évértékelő beszédében idén márciusig. Amint telt az idő és estek a gázárak, így az áramárak is, és amint egyre inkább látszott, hogy két táborra szakadtak a tagállamok a beavatkozás mélységét és tartalmát illetően, úgy nőtt az esélye, hogy végül átfogó reform helyett kevésbé markáns, de fontos és hasznos intézkedésekre tesz majd javaslatot a Bizottság és kedden éppen ez történt meg.
Nyilván a Bizottság is érzékelte már a tagállamokat tömörítő Tanács felől – akik felkérték a hivatalos javaslat kidolgozására -, hogy nagy a megosztottság, és így inkább olyan lépésekre tett javaslatot a brüsszeli testület, amelyek nagyobb eséllyel átmennek a Tanácson. Ráadásul a javasolt intézkedések tényleg segíthetnek abban, hogy a gázárak rángató hatása minél kevésbé érvényesüljön a nagykereskedelmi áramárakban, illetve legyen olyan elosztási mechanizmus, ami segít tompítani az esetleg emelkedő piaci áramárak fogyasztókra gyakorolt hatásait.
A konkrét bizottsági javaslatok rövid ismertetése előtt mindenesetre fontos hangsúlyozni, amint a bizottsági kérdezz-felelek is elismeri, hogy
az áramár képzési modellbe való beavatkozásra nem tett javaslatot a brüsszeli testület, tehát az utolsó rugalmas kapacitásként belépő gázerőműveknek, illetve az alapanyaga árának továbbra is meghatározó szerepe lesz a nagykereskedelmi áramár kialakulásába.
Az energiaköltségek kiszámíthatóságának és stabilitásának javítását célzó javaslatok
Ezt a kapcsolatot tehát nem akarná szétszakítani a Bizottság az árképzési modell megváltoztatásával, de több javaslattal igyekszik gyengíteni a gázárak hatását az áramárakra, így például:
- Kétirányú különbözeti (CfD) szerződések ösztönzése. Ennek lényege, hogy kiszámítható bevételhez juttatná a megújuló energiatermelőket (döntően nap- és szél), de ezzel együtt a kiszámítható áramárakat is elősegítené. Ha ugyanis a piaci átvételi árak a megjelölt ár alá esnének, akkor az állami szerződő partner megfinanszírozná a különbséget a termelőnek, ha pedig a piaci ár magasra futna, akkor a megújuló termelőtől az így keletkezett extraprofitot el lehetne vonni és a fogyasztóknak lehetne odaadni.
- Hosszú távú áramvásárlási szerződések (PPA) kötésének ösztönzése. Ennek keretében a megújuló áramtermelő előre meghatározott áron (szerződéses keretek mentén) értékesíti közvetlenül a felhasználónak a (zöld) áramot, és így mindkét fél előre tud kalkulálni a bevétellel, illetve a költséggel.
- Határidős (forward) árampiacok fejlesztése. A PPA időtávjánál rövidebb, jellemzően néhány hónapra/évre előre szóló ügylet, amely így szintén kiszámíthatóságot, biztonságot adna a termelőnek és fogyasztónak.
- Új kötelezettségek a megújuló energiaforrások rendszerbe történő integrálásának megkönnyítésére és a termelés kiszámíthatóságának növelésére. Ezek közé tartoznak a rendszerüzemeltetőkre vonatkozó, a hálózati torlódásokkal kapcsolatos átláthatósági kötelezettségek és a valós időhöz közelebb álló kereskedési határidők.
- Nagyobb kapacitások a határon átnyúló kereskedési visszaélések vizsgálatára és egységesebb bírságrendszer. Ennek érdekében az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) és a nemzeti szabályozó hatóságok nagyobb kapacitásokat kapnának majd az energiapiac integritásának és átláthatóságának nyomon követésére, amely érdekében több adatszolgáltatást is előírnak majd az érintetteknek.
A fentiek, illetve az alábbi intézkedések azt célozzák, hogy a megújuló alapú áramtermelők kiszámítható, biztonságos finanszírozási keretet kapjanak a beruházásaikhoz, amely megnöveli a megújuló alapú olcsó áramkínálatot, és nyilván azt is célozza, hogy minél inkább ehhez a relatív alacsony termelési költséghez igazodjon az áram piaci értékesítési ára. Az így előálló egyre nagyobb volumenű zöld áram pedig a gázár befolyását tudja majd egyre inkább visszaszorítani a nagykereskedelmi árképzésben (és egyre inkább „csak” a szabályozói piacon lenne fontos hatása, amikor az időjárásfüggők ingadozó termelését ki kell szabályozni).
A fogyasztók védelme és érdeinek érvényesítése
A Bizottság javaslatcsomagja a fogyasztók védelmének erősítését és érdekeinek érvényesítését célzó lépéseket is tartalmaz, így például:
- Minél többfajta szerződés szerint tudjanak szerződni az áramfogyasztók a (megújuló) termelőkkel és ez minél rugalmasabb legyen. Ahogy a Bizottság fogalmaz: döntő fontosságú, hogy a fogyasztók széles választékkal fognak rendelkezni a szerződésekből, és világosabb tájékoztatást kapnak a szerződések aláírása előtt, hogy a túlzott kockázatok és a volatilitás elkerülése érdekében biztonságos, hosszú távú árakra tudjanak szerződni. Ezzel együtt azonban dönthetnek majd úgy is, hogy dinamikus árképzési szerződéseket kötnek annak érdekében, hogy kihasználják az árak változékonyságát, és a villamos energiát olyankor használják, amikor olcsóbb (pl. elektromos autók töltésére vagy hőszivattyúk üzemeltetésére).
- Beszállítói csődkockázatok csökkentése és végső menedékes szolgáltatás előírása. Itt a cél egyrészt az, hogy csökkenjen a beszállítók csődjének kockázata, mert ez az áramárakat is kiszámíthatóbbá teheti. A javaslat ezért előírja a szolgáltatók számára, hogy legalább a rögzített szerződések szerinti mennyiségek mértékéig kezeljék árkockázataikat annak érdekében, hogy kevésbé legyenek kitéve az áremelkedéseknek és a piaci volatilitásnak (magyarul a fix áron értékesített áramvolumen mértékéig a tőzsdén fedezzék le a kitettségüket, hogy ne fussanak árváltozási kockázatot). Emellett arra kötelezi a tagállamokat a javaslat, hogy végső menedékes szolgáltatókat hozzanak létre annak érdekében, hogy egyetlen fogyasztó se maradjon villamos energia nélkül. (Ez Magyarországon létező kategória, illetve tavaly nyártól, a rezsicsökkentési rendszer átalakításától kezdve számos cég ide kényszerült az állami MVM-hez, majd ebből a rendszerből jogszabályi változások nyomán idén januártól átkerült a vészhelyzeti ellátási kategóriába, amelynek keretében havonta változó árak mellett kapja az áramot és a gázt)
- A veszélyeztetett fogyasztók védelme is jelentősen javulhat. Ennek kapcsán a Bizottság által javasolt reform keretében a tagállamok megvédik a kiszolgáltatott helyzetben lévő hátralékos fogyasztókat attól, hogy lekapcsolják őket. Lehetővé válik továbbá a tagállamok számára, hogy válság esetén kiterjesszék a szabályozott kiskereskedelmi árakat a háztartásokra és a kkv-kra.
- A javaslat a megújuló energia megosztására vonatkozó szabályokat is átalakítja. A fogyasztók szél- vagy naperőműparkokba fektethetnek be, és a tetőre szerelt napelemekkel termelt többletenergiát nem csak a szolgáltatójuknak, hanem szomszédjaiknak is értékesíthetik. Például a bérlőknek lehetőségük lesz a tetőre szerelt napelemekkel termelt többletenergiát megosztani a szomszédokkal.
- A villamosenergia-rendszer rugalmasságának javítása érdekében a tagállamoknak a reform elfogadása utántól fel kell mérniük szükségleteiket, célkitűzéseket kell meghatározniuk a nem fosszilis tüzelőanyagok használatának rugalmasabbá tétele érdekében, és lehetőségük lesz új támogatási rendszerek bevezetésére, különösen a keresletoldali válasz és a tárolás tekintetében. A reform azt is lehetővé teszi a rendszerüzemeltetők számára, hogy csúcsidőben csökkentsék a keresletet. E javaslat mellett a Bizottság ma ajánlásokat is kiadott a tagállamoknak a tárolási innováció előmozdítására, a technológiák és a kapacitások fejlesztésére vonatkozóan.
A ma hivatalosan javasolt bizottsági csomag most a tagállamok, illetve az Európai Parlament illetékes bizottsága elé kerül, amelyek első körben kialakítják tárgyalási álláspontjukat. Ezután a normál jogalkotási folyamat keretében elindulnak az intézményközi tárgyalások, végül mind a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, mind a Parlamentnek el kell fogadnia a szabályrendszert és csak ezután válik jogszabállyá.
Címlapkép forrása: Getty Images
