A számos energetikai kérdést körbejáró interjúból tegnap már közzétettünk egy kivonatot az MTI alapján. Ma a teljes interjú átnézése alapján a fenti témánál az interjúkészítő azt feszegette: a kormány a tavaly októberi döntéskor arra hivatkozott, hogy „a magyar áramhálózat nem bír el több napelemet, ám ez nem igaz egyformán az ország minden pontjára. Miért érvényes a döntés mégis az egész országra?” Erre Lantos Csaba lényegében azt üzente, hogy túl gyors volt a napelemek terjedése és el kell végezni bizonyos hálózatfejlesztéseket, és ezzel párhuzamosan lehet majd fokozatosan feloldani a csatlakozási stopot, amely egyébként csak a lakosságra érvényes, az ipari méretű napelemekre nem.
A miniszter emlékeztett rá: „Gyorsan bővül Magyarországon a napelempark, 4 gigawatt felett járunk. Jelen pillanatban 170 ezer háztartási méretű kiserőmű már termel. Van bent további 100 ezer, tavaly októberig benyújtott igény, ezek idővel fel fognak kerülni. Itt húztuk be átmenetileg a féket, de aki nem táplál fel a hálózatra, az ma is telepíthet. Ipari méretű erőműből további 5 gigawattra van kiadott engedély. Ezek is meg fognak épülni, a beruházóknak most kellett nyilatkozniuk, biztosítékot adniuk."
Ezután azt hangsúlyozta:
Nincs tehát általános leállás, a hálózatot viszont valóban fejleszteni kell ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a tömegesen megjelenő új kapacitásokkal. Most azon dolgozunk, hogy felülvizsgáljuk, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást.
Ezután tette fel a zárókérdést az interjú készítője, miszerint „mikortól érkezhetnek új igények a hálózatra feltápláló háztartási napelemek bekötésére?” és erre így reagált a miniszter
A mostani 100 ezren felül? Azon leszünk, hogy mielőbb, akár már idén.
A kormány a tavaly év végén leadott magyar helyreállítási tervben azt vállalta az Európai Bizottság felé, hogy 2024 nyaráig feloldja a lakossági csatlakozási stopot a napelemek terén, így tehát a fenti kijelentés ebbe a keretbe illeszkedik bele. A jelek szerint a miniszter arra is lát esélyt, hogy akár már idén lehet új napelemes rendszereket akkumulátoros tároló nélkül is telepíteni, miután a szükséges hálózatfejlesztéseket elvégzik, illetve miután a tavaly ősszel beözönlött sok lakossági telepítési igény becsatlakoztatásán is túl lesz már a hálózat.
A napelemek terjedése és a hálózati csatlakozási stop kapcsán néhány fontosabb cikkünk:
Néhány további kulcs idézet az interjúból saját szerkesztésünkben:
- Az orosz gáz itthoni jelentősége. „A kormány kiemelt vállalásai közé tartozik, hogy a biztonságos gázellátást fenn fogja tartani, ez jelenleg orosz gáz nélkül nem menne. … Ha orosz gázunk valamilyen oknál fogva egyáltalán nem lenne, de a csövek épek maradnának, mindenhol teljes kapacitással számolva akkor is a magyar országi fogyasztás több mint a kétszeresét tudnánk rajtuk behozni, a kérdés, honnan és mennyiért, és mennyit kellene ezért fizetniük a családoknak, vállalkozásoknak. A magyar felhasználás tavaly 17 százalékkal csökkent, idén várhatóan még mérséklődik valamelyest.”
- Az orosz-magyar gázszerződés jelentősége. „Természetesen piaci áron kapjuk a gázt. A korábbi szerződéshez képest a nagy előny az, hogy jóval előnyösebb a felár. És túlbecsülhetetlenül értékes szempont a hosszú távon is kiszámítható biztonság, az orosz partner felénk mindig betartotta a vállalásait. Magyarországon eddig soha nem kellett gázhiánytól tartania sem a lakosságnak, sem a vállalkozásoknak. A Moszkvával kötött hosszú távú gázvásárlási szerződés a magyar energiaellátás biztonságának záloga: csak ezzel garantálható, hogy kiszámíthatóan, a megfelelő mennyiségben érkezzen az otthonok fűtéséhez és az ország működtetéséhez szükséges földgáz. A szerződés árazása bizonyos csúszással követi a tőzsdei folyamatokat.”
- Jó lehetőség az LNG, de elsősorban nem nekünk. „Az LNG tartósan meghatározó lesz, de azt ne feledjük, hogy ez elsősorban a tengeri kikötővel bíró országoknak alternatíva. Nekünk viszont még ide kell szállítanunk. Az LNG-infrastruktúra épül ugyan, de még egész Európában hiányos. … Új LNG-terminálok épülnek szerte Európában, huszonhárom ilyen projekt van folyamatban. Görögországban a már meglévő terminált a duplájára szeretnék bővíteni, ahogy horvát barátaink is ezt tervezik Krk-nél. Ezek és az elkészült vezetékek egy diverzifikáltabb, sokkal élénkebb, sokszereplős játszma részeivé tesznek minket. Remek lehetőséget teremt, hogy mi az észak–déli energiafolyosó metszéspontjában vagyunk. A saját energiabiztonságunkat azonban nem adhatjuk fel.”
- Mi segítjük Ukrajna áramellátását. „Ukrajna tavaly márciusig döntően belső termelésre támaszkodott, csak egyetlen (áram – szerk.) vezeték kapcsolta az európai hálózatra. Most hat nagyobb vezeték köti össze az EU-val, ebből négy Magyarország felé jön, egy-egy Románia és Szlovákia felé, és Lengyelország irányába épül egy új. Sok mindent lehet ránk mondani, de azt biztosan nem, hogy ne segítenénk Ukrajnának. Ha időnként áram kell neki, azt jellemzően rajtunk keresztül kapja.” Az áramhálózat kilengései itthoni hatásainak minimalizálása kapcsán leszögezte: „Megtettük a megfelelő intézkedéseket azért, hogy ennek a kockázatát kezeljük. Így amikor ilyen probléma volt, azt meg sem érezték a magyarországi fogyasztók, sem a tőlünk nyugatabbra lévők. Pedig olyan ez, mint az ostor, nem feltétlenül azon csattan, akit a legközelebbről ránt meg.”
- A gázbetárolás és a gázárak várható alakulása. „Mivel enyhe volt a tél, sokkal magasabb szintről indulhat el a tárolók feltöltése. Ez jó hír. Másrészt az európai gazdaságok jelentős mértékben visszafogták a fogyasztást. Ha ez így marad, a visszaesés tartósnak bizonyul, akkor kevesebbet kell pótolni a kiesett orosz importból. A készülő LNG-terminálok a néhány tízmilliárd köbméternyi különbséget akár fedezhetik is. Ha nem súlyosbodik tovább az ukrajnai konfliktus, az ellátási helyzet talán kevésbé lesz éles, elvileg fel lehet tölteni a tárolókat nálunk és az unió más országaiban is. Annyira valószínűleg az ár sem lenghet ki, mint tavaly nyáron, de a mainál lehet, hogy magasabban alakul.” Erre a múlt heti Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is utalt.
- A naperőművek terjedési kilátásai és az exportlehetőségek. „Napelemből a 2030-ra tervezett 6 gigawatthoz képest a következő évtized elejére akár 10-12 gigawattnyi beépített kapacitás lehet úgy, hogy ma az ország átlagos fogyasztása 6-6,5 gigawatt. A magyarországi naperőművek március 4-én termeltek eddigi történetük során a legtöbbet, csak az ipari méretű létesítményeink déltájban közel 2,2 gigawattot adtak le. Ezekből 2,6 gigawattnyi beépített kapacitásunk van, a háztartásoknál további 1,6, így az összes hazai kapacitás már most 4 gigawatt felett van. A hétvégi csúcsdöntés idején a rendszerterhelés több mint felét a napenergia adta, még exportra is futotta belőle. A dolgok állása szerint egyébként az időjárásfüggő megújulók elterjesztéséhez is kellenek az akkumulátorok. Az így megtermelt áramot el kell tudni tárolni borús napokra, éjszakára vagy akkorra, amikor másutt nem süt a nap, kevésbé telített a piac.”
- Az új tiszaújvárosi gázerőművek jellemzői és fontosságuk. „Nagy, kombinált ciklusú gázturbinás erőműveket fogunk építeni, két 500 megawattos gázturbinát és az ehhez kapcsolódó áramfejlesztő berendezést. Ezek ma a Mercedesek az energiatermelésben: nagyon jó hatásfokkal tudják kihúzni az adott üzemanyagból a benne rejlő energiát. A régi, ilyen típusú erőművek úgy működtek, hogy vagy mentek, vagy nem mentek. Ezek a turbinák viszont ötventől ötszáz megawattig skálázhatók. Ha van itthon vagy akár máshol megtermelt megújuló áram, jobb azt használni, mert nincs karbonlábnyoma, beüzemelés után a működtetési költsége kicsi. A gázturbinás erőműhöz pedig kell a viszonylag drága üzemanyag, és a szén-dioxid-kvótáját is ki kell fizetni. De akkor is kell áram, ha éppen nem süt a nap…. A kombinált ciklusú gázturbinákkal rugalmas képességet teremtünk a kiegyenlítéshez vagy megfelelő árviszonyok mellett a termeléshez is.”
- Szélerőművi fejlesztések. "Azt is szeretnénk, hogy szélkerekek is épüljenek. Nem mindenütt az országban és nem komplett erdők, de legyen szélkerék-állítási lehetőség, mert a nap és a szél jól kiegészítheti egymást, viszont ehhez is szükség van a korszerű hálózatra.”
- A hálózatfejlesztésekről és az energiaközösségekről. „A rendszerüzemeltető és a nagy elosztók összesen 160 milliárd forintból indítanak beruházásokat. Az üzembiztonság javítása mellett kiemelt cél, hogy minél több megújulókapacitás befogadására tegyék alkalmassá a hálózatot. A másik irány, egy konzervatív értékrendű energiapolitika lényege pedig a lokalitás. Használjuk fel minél nagyobb arányban ott az energiát, ahol megtermeltük. Ennél nincs jobb megoldás, mert nem kell szállítani, kisebb a szállítási veszteség, s közben a hálózat terheltsége is csökken. Egyelőre viszonylag kevéssé használjuk ki az energiaközösségben rejlő lehetőségeket. A legkisebb energiaközösség a lakóház: napelemmel, akkumulátorral, elektromos autóval és valamilyen intelligens eszközzel, mondjuk egy bojlerrel, amelynél meg tudjuk határozni, hogy mikor használjon áramot. Egy okosmérővel és ezzel a szabályozási képességgel helyben fogyasztjuk el a saját magunk termelte áram egy részét, nem küldjük fel a hálózatra. Erre a mintára, csak nagyobb léptékben kell elképzelni az energiaközösségeket. Szolnokon például egy megyei jogú város fogott hozzá naperőmű- telepítéssel és a kapcsolódó elektromosautó-töltőkkel egy települési energiaközösség kialakításához.”
Címlapkép forrása: Getty Images
