A tegnap lezajlott befektetői tájékoztatón frissítettétek eredményvárakozásaitokat, de a tavalyi eseménnyel ellentétben ezúttal nem szolgáltatok jó hírekkel a befektetőknek, jelentősen lefelé módosítottátok a következő évekre vonatkozó prognózisokat. Mi romlott el az elmúlt hónapokban?
Az a stratégiai terv, amit a kibocsátás előtt ígértünk a befektetőknek, gyakorlatilag alapjaiban íródott át. Ennek főként külső piaci okai vannak, a negyedik negyedévtől kezdve ugyanis bezuhant a kereslet, és elkezdett élesedni a verseny. Mindenki tisztában van vele, hogy lesznek szigetelőipari programok, de addig, amíg nem írják ki őket, az emberek kivárnak. Pedig most, amikor lehet kivitelezőt találni és akciós építőanyag árak vannak, akár támogatás nélkül is érdemes lenne a hőszigetelésbe fektetni. Ez a fajta kivárás nem csak Magyarországra hanem Európa egészére érvényes.
Nehéz helyzet alakult ki, egy markáns konjunktúra után nem szimplán lassított az iparág, hanem padlófék jött.
A magas infláció és a megdrágult kamatkörnyezet Európa-szerte levitte a keresletet, Magyarországon a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy még az el nem kezdett állami beruházásokat is leállították.
Ősszel, a részvénykibocsátás időszakában még nagyon optimisták voltatok, mennyire lehetett előrelátni az építőipari lejtmenetet?
A hibát ott követtük el, hogy hittünk az otthonteremtési támogatás meghosszabbításában, sőt energetikai fókuszú támogatás lehetőségére is pozitív visszajelzéseket kaptunk a döntéshozóktól. Bár a szándék nem változott kormányzati részről, a költségvetés anyagi helyzete miatt ezen programok kiírása csúszik. Minden nagyon gyorsan változott, a magas áron beszerzett készletek pillanatok alatt teherré váltak.
A piac elkezdett zsugorodni, az árak csökkenésnek indultak, nekünk pedig a drágán megvett alapanyagokból egy végletekig kiélezett piacon jelentős marzsáldozattal kellett eladnunk a termékeket.
Ez a folyamat, ami a tavalyi negyedik negyedévben indult, nagyjából három negyedévig húzódhat el, ezért az idei első félév várakozásaink szerint veszteséges lesz, de a harmadik és a negyedik negyedévben már érdemi eredménytermeléssel számolunk. A 2023-as évet minimális nyereséggel zárjuk, ami a tervekhez képest lényegesen alacsonyabb, de az egész középtávú növekedési pályát újra kellett terveznünk. Mindemellett a szigetelőanyagpiac középtávú kilátásai rendkívül pozitívak, és a szakma szereplőinek egyöntetű véleménye, hogy az épületenergetikai felújítások a jövő évtől intenzíven beindulnak. A mostani gödörből a kilábalás tehát nem egy lassú folyamat lesz, hanem amilyen hirtelen bezuhant a kereslet, olyan gyorsan jöhet a fellendülés a szigetelőanyagok és építőanyagok terén, amint elindulnak a programok. Európában 2024-re már várhatóan kiírásra kerülnek az újjáépítési alap pénzei, míg Magyarországon és Lengyelországban véleményünk szerint erre csak később kerül sor. A hosszú távú kilátásaink rendkívül pozitívak és 2026-ra már 405 millió eurós árbevételt várunk és visszaállhat a 10 százalék feletti EBITDA-marzs. Ez a tavaly szeptemberinél visszafogottabb, de még mindig kellően dinamikus pálya és a folyamatban lévő beruházások eredményeit is tartalmazza.
Meddig tarthat a piac gyengélkedése és mi hozhatja el a fordulatot? Mi lesz, ha nem lesznek támogatási programok szigetelésre?
Két szegmenst érdemes külön vizsgálni. Egyrészt a beruházásoknál az újlakás piacot, ahol akkor lesz érdemi konjunktúra – nem csak itthon, hanem külföldön is -, ha a kamatok elkezdenek visszacsökkenni. Ez 2024 tavaszára adott lehet az EU-ban, véleményem szerint plafonközelben van a kamatszint, ha ez csökkenésnek indul, akkor a lakásfejlesztések ismét megkezdődhetnek. Magyarországon a bankok piaci alapú projekthitelt gyakorlatilag nem adnak ki, 20 százalékos kamat mellett ez túlzottan kockázatos, így csak a tőkeerős nagy fejlesztők haladnak a projektekkel, és az emberek se nagyon vesznek lakást.
A második terület a felújítás. Azokban az országokban, ahol nincs rezsivédelem, az emberek nagyon megégették magukat, és a jelenlegi, alacsonyabb energiaárak mellett is akarnak szigetelni. Azokban az országokban viszont ahol a fogyasztók jobban védve vannak - ilyen Magyarország is – ott kisebb a nyomás és jellemzően inkább kivárást tapasztalunk az épületenergetikai felújítási programok kiírása európai és hazai szinten is gyors fellendülést fog hozni. Véleményem szerint a lakosságnak és az államnak is érdeke, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak. A tisztán látható gazdasági előnyök mellett a klímavédelmi szempontok szerint is fontos prioritás kell, hogy legyen az épületek energetikai korszerűsítése.
A telet átvészeltük, és most lejjebb van a gázár és az áramár, mint tavaly ősszel. Mennyire lesznek motiváltak így a fogyasztók szigetelni Európában és Magyarországon?
Nyugat-Európát edukálta a gáz- és energiaárrobbanás, ott megkapták azokat a számlákat a fogyasztók, amiket mi Magyarországon csak részben kaptuk meg, a fogyasztók egy része védett maradt.
Itthon csak egy ébresztőt kapott a lakosság, hogy ennyibe is kerülhet az energia.
A vállalkozóknál más a helyzet, hiszen ők annyiért veszik a gázt, amennyi a piaci ár és sokan kénytelenek voltak jelentősen csökkenteni a fogyasztásukat, sőt akár megszüntetni tevékenységüket.
Véleményem szerint a felújítási szektor Európa szerte működni fog, de igazán jelentős piacnövekedést a támogatási programok elindulása hozhat. Az újlakás építések pedig a kamatkörnyezet érdemi csökkenése után lendülhetnek fel újra.
Úgy számolunk, hogy 2024 európai szinten jóval jobb lesz, mint 2023, de Magyarországon inkább csak a 2025-ös évtől várunk érdemi konjunktúrát.
Optimizmusra ad okot, hogy az EU az elmúlt 2 hónapban számos fontos döntést hozott, például megszületett a megállapodás arról, hogy a „Fit for 55” karboncsökkentési kvótáját hogyan viszik lejjebb és országonként lesz kötelező kvóta, ami kötelező a tagállamok számára. Meghatározták például, hogy az középületek alapterületének 3 százalékát kötelesek felújítani, és 2028-tól csak zéró energetika fogyasztású új épületek építhetők. 2030 nagyon közel van és mind a gazdasági, mind a környezetvédelmi célok teljesítésében elkötelezett az EU. Ez alapján jó piacon vagyunk jelen, a jövőképünk megalapozott, de rövid távon sajnos ez még nem érződik.
A piac többi szereplője mennyire szenvedi meg az építőipar összeomlását?
Mindenhol erősödött a verseny, ami annak köszönhető, hogy a nagy áruhiány után mindenki betárolt és a nagy betárolások után mindenki elkezdett készletet csökkenteni. Eleve kevesebb termék fogyott, ezt súlyosbította, hogy a kereskedők elkezdték a saját készletüket is leépíteni, így a gyártók felé még kevesebb rendelést adtak le. Az ÉVOSZ-nál elemeztünk több építőanyag gyártói szektort, a mennyiségi alapon minimum 30, maximum 70%-os volt a visszaesés. A piac nem esett ennyit vissza, de mivel a kereskedőknek már nem érdeke magas készletszintet tartani, ezért ez a hatás hatványozottan jelentkezett a gyártóknál.
Ilyen piaci körülmények között azt gondolnánk, hogy az építőanyag árak is lefelé indultak. Mit tapasztaltok és mi a várakozásotok?
Elindult egy építőanyagár korrekció, most sok termék olcsóbb, mint egy évvel ezelőtt, vagy tavaly ősszel. Nagy árcsökkentésre már nem kell számítani, a mostani árszintek már egy nagyon éles versenyt tükröznek. Az a kevés ember, aki idén tavasszal építkezésbe fog, sokkal jobban tudja versenyeztetni a kivitelezőt és az építőanyag kereskedőket is, és véleményem szerint jól jár.
A Masterplastnak komoly beruházási tervei vannak, például az ásványgyapot-üzletágban, ezekre milyen hatással vannak a romló kilátások? Kellett módosítani az ütemterven?
Az előzetes terveinkhez képest lényegesen többe kerülnek a beruházások.
A kőzetgyapot gyártásfejlesztési projekt a tervek szerint jó ütemben halad és 2025 első félévében elindulhat a termelés. Az üveggyapot gyár esetén a megnövekedett beruházási költségek miatt befektetőtársat keresünk, jelenleg szakmai és pénzügyi partner is szóba jöhet. A két ásványgyapot gyártóüzem 2025 első félévétől kezdheti meg a kibocsátást, reményeink szerint addigra már kifejezetten élénk piaci körülmények között indulhatunk el.
Költségcsökkentési intézkedéseket, leépítéseket kellett már foganatosítani a Masterplastnál?
Igen, mindenhol a meglévő keresleti szinthez igazítjuk az üzemek létszámát. Bár kényszer, de egyben jó alkalom is arra, hogy hatékonyabbá váljunk és digitalizáljunk, mert amikor nagy az intenzitás, akkor erre kisebb hangsúlyt tudunk fektetni. A költséggazdálkodást és a működési struktúrát is alaposan átnéztük, ennek hatásai a harmadik negyedévtől pozitívan jelentkeznek.
A tavalyi év után nem fizet osztalékot a Masterplast, mikor számíthatnak ismét osztalékra a befektetők?
Két év szünetet tervezünk az osztalékfizetésben, a korábban megcélzott 66 forintos részvényenkénti szintre térnénk vissza a 2024-es év után. Az osztalékfizetés felfüggesztésének oka a beruházások megnövekedett költsége és a vállalat stabil pénzügyi helyzetének biztosítása.
A járvány időszaka alatt felfutott az egészségügyi üzletág, jelentősen hozzájárulva mind a bevételhez, mind a profithoz. Most, hogy a pandémiának vége, mennyire eredményes a divízió?
Alapvetően működik, de gyenge árbevételi számokat produkál, hiszen nincs pandémia, nem kell védőruha és szájmaszk. A meglévő készletek lassan csökkennek, természetesen ma nem olyan a kereslet, mint a járvány időszakában. Menet közben a szükséges certifikátokon dolgozunk és várjuk a higiéniai termékekre jövőben kiírható közbeszerzéseket.
Tavaly ősszel, a részvénykibocsátást megelőzően még 4400 forint felett járt a Masterplast részvények árfolyama, most pedig 2600 forint közelében mozog. Mennyire reális a mostani árszint? És mit szólnak, akik 4100 forinton jegyeztek a kibocsátás során?
Természetes, hogy elégedetlenek a kibocsátás során részvényt jegyző befektetők, de meggyőződésem, hogy hosszútávon jó hozamot fognak majd elérni. Az eredeti tervünkben egy stabil és növekvő építőipari konjunktúrával számoltunk, elsősorban a felújítások jelentős térnyerése miatt. Meggyőződésem, hogy az idei éves gyengébb eredmény után 2024-re visszatérünk a pozitív növekedési és eredményességi pályára. A Masterplast mindig is szintlépések során fejlődött, 600 forinton történt az IPO, de a kibocsátás után jelentősen csökkent az árfolyam. De mégis, aki akkor beszállt és nem nézett rá három évig, az hosszú távon nagyon jól járt.
Véleményem szerint a jelenleg részvényt vásárló befektetők 2025-ben már nyugodtan megnézhetik az árfolyamot, személyes célom, hogy akkor már ötszámjegyű Masterplast-részvény árat lássunk, azaz 10 ezer felett legyen az árfolyam.
A vállalat nem lett gyengébb és a középtávú piaci fundamentumok sem lettek rosszabbak, csak beléptünk egy olyan gödörbe, amire nem számítottunk. Ebből rövid távon ki fogunk lépni és a hosszútávú terveinket maradéktalanul megvalósítjuk.
Ekkora árfolyamesés után akár akvizíciós célpont is lehetne a Masterplast, van ilyen irányú érdeklődés, voltak megkeresések?
Folyamatosan vannak puhatolózások nagy, multinacionális vállalatok részéről. Van egy erős koncentráció az építőiparban, azt látjuk, hogy nagy, globális multik iszonyatos sebességgel vásárolnak fel lokális szereplőket, és felénk is folyamatos az érdeklődés. Amíg az alapítóknak 50% feletti részesedésük van, addig egy ellenséges felvásárlás értelmetlen, és mi hosszú távon számolunk a részesedésünkkel és bízunk a vállalat sikerében. Nincs eladási szándékunk, a stratégiai tervünket fogjuk megvalósítani.
