Az expón a zöld innováció tudományos megközelítését Prof. Dr. Boros Anita, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Körforgásos Gazdaság Elemző Központ vezetője mutatta be. Elmondta, hogy zöld innovációnak nevezhetünk minden olyan új termék, szolgáltatás, program létrejöttét, amely csökkentheti a zöld kockázatokat. Az energiahatékonyság és a zöld innováció kapcsolatában fontos szerepet játszik a mérés, illetve az újabb alternatívák bemutatása. A környezettudományok, az üzleti tudományok, a technológiai és a mérnöki tudományok azok a területek, ahol a legtöbbször előfordul a zöld innováció és az energiahatékonyság kapcsolata, különösen erős az ipari szegmens ebben. Az időszakokat tekintve a 2015-ös évet lehet kiemelni, ekkortól jelent meg dinamikusabban e két területnek a kapcsolata a szakirodalmakban.
Pomázi Gyula, innováció hasznosítási szakértő, az SZTNH volt elnöke a hazai innovációs tevékenység alakulásáról számolt be. A legnagyobb probléma, hogy Magyarországon nem jött létre a hálózatban való gondolkodás, vagyis egy olyan rendszer, ahol minden szereplő közösen segíti az innovációk megvalósítását. A töredezettség oda vezet, hogy Magyarország lemarad, hiába tudunk kutatni és fejleszteni, az eredményekből csak ritkán lesznek eladható, értékesíthető termékek, szolgáltatások.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran azért nem jön létre egy piacképes termék, mert a szabadalom bejegyzése során merül fel probléma, vagy esetleg a nagyvállalatok érdeklődésének alapját képező megtérülést nem egyértelműsítik a feltalálók. Globális szinten több érdekes tendencia kezd kialakulni, egyrészt látszik, hogy a mesterséges intelligenciával és a big data-val kapcsolatos szabadalmak növekedése 7-szerese az átlagnak. Másrészt az országok közötti aránytalanság is számottevő, a szabadalmak döntő többségét ugyanis Kínában jegyzik be. Ez egyben azt is jelenti, hogy Európa kezd lemaradni abban, hogy hogyan lehet az innovációs eredményeket hasznosítani.
Magyarországon mindebből az szembetűnő, hogy a cégek nem védik eléggé az innovációikat, nem különböztetik meg a termékeiket a versenytársaikétól.
A szakértő arról is beszámolt, hogy egy új zöld innovációs megoldás esetén 3 feladatcsoportban kell gondolkozni: ez a know-how megteremtése, a szellemi tulajdonjogok védelme és ezután jöhet csak a publikálás, az információk nyilvánossá tétele. Ha az utolsó előbb jön létre, akkor az már a szabadalmaztatást veszélyezteti.
Minden innovációnál végig kell gondolni, hogy mit, hogyan akarunk hasznosítani, miként lesz ebből üzleti, társadalmi haszon.
- emelte ki Pomázi Gyula.
Az innovációs menedzsment területét Glósz Andrea, a Glósz és Társa System Cégcsoport ügyvezetője mutatta be. "A hazai innovációk területén azt tapasztaljuk, hogy a vállalati szektorban csupán 1,6%-os a K+F ráfordítás a GDP arányában, míg az EU-ban ez a duplája." - emelte ki a szakértő, majd felvázolta, hogy milyen lépései vannak az innovációs menedzsmentnek, vagyis annak a folyamatnak, amely során egy kutatásból a mindennapok során használható, illetve üzletileg megtérülő termék vagy szolgáltatás jön létre. Az innováció menedzsmentben fontos lépés, hogy miután megfogalmazódott a jó ötlet, utánajárjunk, hogy a piacnak szüksége van-e egyáltalán erre a termékre. Ezután az adott piacot részletesen körbe kell járni, és ennek megfelelően alakítani a terméket, szolgáltatást. Az ipari és gazdasági validáció beépítése a megvalósításba sem maradhat el, illetve a szellemivagyon-kezelés biztosítása sem. Az utolsó pont az üzleti és gazdasági teljesítmény mérése és értékelése - foglalta össze az innovációmenedzsment módszertanának kialakítását a szakértő. A zöld innovációmenedzsment a fentiektől abban különbözik, hogy például elengedhetetlen az ESG-keretrendszer integrálása az innovációs tervezésben és döntéshozatalban.
Prof. Dr. Lakner Zoltán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanára a fenntartható fejlődés egy-egy kritikus pontjára hívta fel a figyelmet. Bemutatta, hogy évtizedek alatt 2022-re milyen látványos változások mentek végbe, többek között a várható élettartam több, mint a kétszeresére emelkedett, a különböző országok közötti fejlődési szakadék tovább nőtt, valamint egy világgazdasági átrendeződés is látszódik. Az átrendeződéssel a környezeti teher is megnőtt, ami komoly problémát jelent az egész világra nézve.
Ennek a visszafogása tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy egy fenntartható fejlődési pályára tudjunk átállni.
A fenntartható fejlődési pálya fontos része a termékek, anyagok újrahasználata, amely a körforgásos gazdaság alapját is jelenti. Amit még nem tudunk, valamint a jövőt illető kérdés, az egyrészt a fogyasztói szokások változása, másrészt az újrahasznosítás lehetőségei gazdasági megtérülés mellett, a harmadik pedig a körforgásos gazdaság makroökonómiai megközelítése - utóbbi ugyanis az egész gazdaságról alkotott elgondolásunkat átalakíthatja.
Címlapkép: Getty Images
