Nagy dolgokra készül a kormány a lignitvagyonnal, a Mol pedig lítiumkitermelésbe kezd!

Az MTI tudósítása szerint többek között az alábbiak hangzottak el a központi ünnepségen (kiemelések tőlünk):

• Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára többek között azt mondta: bár egy energetikai átmenet közepén vagyunk, egyre nagyobb teret nyernek a megújuló energiaforrások, az ország nyersanyagkincsét ki kell termelni és fel kell használni, így a hazai bányászat a jövőben is kulcsfontosságú lesz.
• Az energetikai trilemmában (ellátásbiztonság, megfizethetőség, klímavédelem) fontos, hogy jól működő infrastruktúra - földgáztározók, villamoserőművek - legyen Magyarországon, és azt szeretnék elérni, hogy az országban elérhető nyersanyagokat minél nagyobb hatékonysággal itt hasznosítsák.
• Szavai szerint miközben az ország megújuló energiakapacitása 5100 megawattra nőtt, 2027-ben várhatóan elkezdi a termelést három új gáztüzelésű erőmű, így ha más belső felhasználási arányokkal is, de szükség lesz ezután is földgázra, azaz a hazai kitermelés szinten tartása, még inkább növelése fontos lesz. Hozzátette, egyeztetnek új koncessziók kiadásán is. Tavaly a kormány a 7 pontos energetikai akciótervben azt tűzte ki célul, hogy az évi 1,5 milliárd köbméteres hazai gázkitermelést 2 milliárd köbméteresre növeljék (ezt akkoriban több energetikai szakértő elérhetetlennek nevezte a gázmezők fokozatos kimerülése miatt), de azóta ezt a célt egyre kevesebbet hangoztatja, most pedig úgy tűnik a nyilatkozatból, hogy akár a szinten tartás is elfogadható lenne a kormánynak.
• Az államtitkár szerint a geotermikus potenciál is fontos, különösen a távhő területén szeretnék a külső, jelenleg 70 százalék körüli kitettséget az évtized végére 40-50 százalékra csökkenteni; ennek érdekében több törvényt is módosítottak. Erről bővebben itt és itt írtunk.
• A biomassza termelés mellett a vízenergiát is jobban kell használni, ezért vizsgálják egy szivattyús tározó erőmű esetleges telepítésének lehetőségét is. Elindult Paks 1 üzemidejének meghosszabbítása, a kiégett fűtőelemek tárolásának is lesznek bányászati vetületei – jegyezte meg.

• Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében elmondta, sokszor temették már Magyarországon a bányászatot, de a kételkedőknek a jövőben sem lesz igazuk. Megemlítette a Mátraalján és Bükkalján lévő, mintegy 4 milliárd tonnányi lignitvagyont, amely "az ország határain belül van, hozzáférhető, kitermelhető és nem csak energetikai célokra használható fel". Megjegyezte, a gépjárműipart is a lítiumhoz való hozzáférés határozza ma már meg.
• Riz Gábor, a magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia- és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos a rendezvényen hangsúlyozta, kulcsfeladatának tartja, hogy a szén anyagában történő felhasználását - alacsony emisszió mellett - ismét a közgondolkodás részévé tegye. Szavai szerint ugyanis mintegy 200 évre elegendő lignitvagyon van az országban, "ott hagyni bűn, nem felhasználni hiba". A kormány ezt felismerte, ezért indult el a barnakőszén-program, és ezért növelték a Mátrai Erőmű üzemidejét - jegyezte meg. Ez arra utal, hogy a kormány a 2025-ig tervezett üzemidő több évvel való meghosszabbítását akarja, mint ahogy azt a minap összefoglaltuk, és ezzel összhangba egy tavaly őszi kormányhatározat értelmében a lignitvagyon kitermelét 2029 végéig fokozni kell.
• Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy a térségben, Pusztaföldváron jövőre próba lítium-kitermelést indítanak, vannak olyan hazai kutak ugyanis, amelyekben olyan a koncentráció, hogy érdemes lehet megpróbálni a mélyvízből történő leválasztásos technológia alkalmazását. Külszíni fejtésre nem lesz lehetőség, ez a technika tűnik csak járhatónak Európában - jegyezte meg.
• Megemlítette a geotermikus program folytatását is, így szavai szerint évtizedekre meghatározható a szénhidrogén bányászat jövője, amelyben Magyarországnak - támogató uniós politika mellett - vezető ipari szerepe lehet - jelentette ki.
• Homonnay Ádám, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke emlékeztetett, Kardoskút és környéke 1957 óta fontos szerepet tölt be a magyarországi bányászatban: a térségben eddig közel 3 millió tonna kőolajat és több mint 15 milliárd köbméter földgázt termeltek ki. Emellett a környéken fontos bányaüzemek találhatók többek között Battonyán és Gyomaendrődön. Pusztaszőlősön a Mol által folytatott kitermelés mellett a magyarországi öt gáztároló egyikét üzemelteti a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT). Az elmúlt hónapokban pedig a Nyékpuszta környéki, úgynevezett "békési" gázmező tette a környéket az ország energiaellátása szempontjából kiemelt hellyé - fogalmazott. A nyékpusztai gázkitermelés (már a harmadik kutat fúrják) a minap a megszaporodott földrengések miatt is a figyelem középpontjába került, amely témáról itt, itt, itt és ma itt írtunk.
• Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) elnöke kifejtette, nagy változások zajlanak az energiaiparban, tavaly a szénfelhasználás globálisan csúcsokat döntött, miközben a kitermelés az Egyesült Államokban 16, Európában 24 százalékkal csökkent. Napelemekhez, elektromos autókhoz ásványokat kell kitermelni, a lítium ára 238, a kobalté 135 százalékkal nőtt, és a kereslet a becslések szerint 2050-ig meghússzorozódik - tette hozzá. Véleménye szerint a kitermeléshez befektetésekre és kiszámított jogszabályi környezetre van szükség.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Rosta Tibor