Szijjártó szorgalmazta, hogy az EU adjon pénzt azokra a kapacitásfejlesztésekre, amelyek mentén azeri földgáz juthasson el Romániába és Magyarországra (a tervek szerint adna is a szolidaritási gyűrű megállapodás keretében). A tárcavezető jelezte, hogy küszöbön áll két magyarországi gyógyszeripari vállalat beruházása Azerbajzsdánban, illetve a Hell is megkezdte a 200 millió dolláros beruházását. Emellett jelezte, hogy az azeri kormány elfogadta azokat az előzetes terveket, hogy egy hegyi-karabahi település komplett újjáépítését magyarországi építőipari vállalatok végezhessék.
A tárcavezető szerint Brüsszelben
sose fogják beismeni, hogy a szankciós politika kudarcot vallott, ezért nem is fogják visszavonni a szankciós intézkedéseket.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar miniszterelnök politikai tanácsadója egy friss interjúban felvetette: nem biztos, hogy a magyar kormány támogatni fogja Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök esetleges újraindulását az elnökségért (igaz elég lenne a minősített többség a Tanácsban, tehát egyedül Magyarország nem tudja vétózni az újbóli jelölést az EP felé), Szijjártó úgy nyilatkozott: Ursula von der Leyen "elnökségével Európa nagyon rosszul járt", ezt pedig azzal igyekezett alátámasztani, hogy az ő elnöki ideje alatt előzte meg Kína az EU-t a globális GDP-beli részesedésben. A kelet-nyugati együttműködés szálait egyesével szétvágták, és a technológiai távolodás miatt az sem látszik, hogy mi lesz az európai gazdasági növekedés új motorja.
Azt is felrótta, hogy von der Leyen vezetésével „Lengyelországot és Magyarországot folyamatosan hátrányosabb helyzetbe hozza a többi országnál és ez egy súlyos diszkrimináció”. Hozzátette: "az Európai Bizottság elnöke nem engedhetne meg ilyet sem magának, sem a Bizottságnak, ezért teljesen természetes, hogy a mi értékelésünk von der Leyen munkájáról meg az Európai Bizottság munkájáról az nem túl kedvező.
Ezután még egyszer nyomatékosan leszögezte:
Egész Európa rosszul járt von der Leyen európai bizottsági elnökségével.
Szijjártó Péter azzal kapcsolatban, hogy miért törölte a kormány a helyreállítási hitel (REPowerEU fejezet) tervezett projektjei közül az Adria vezeték kapacitásbővítését, ami éppen segítene az orosz gáz diverzifikációjában, azt állította, hogy az EU megmondta: nem támogatja a dél-keleti-európai gázinfrastruktúra kapacitásbővítését, ezért vették ki belőle ezt a projektet.
Az azeri külügyminiszter az Európába irányuló gázszállítások jövője kapcsán emlékeztetett rá, hogy 2021-ben bő 8 milliárd köbméternyi gázt szállított Azerbajdzsán az EU-ba (főként Olaszországba), ami tavaly 11,4 milliárd köbméterre nőtt, idén pedig meghaladhatja a 12,5 milliárd köbmétert is. Hozzátette: az EU-val kötött szándéknyilatkozat értelmében azon dolgoznak, hogy ez 2027-re elérje az évi 20 milliárd köbmétert.
Címlapkép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala
