FONTOS Figyelmeztetnek a tudósok: új szuperkontinens van kialakulóban, ami eltörölheti az embert a Föld színéről
számológéppel számolás
Üzlet

Kiderült, mibe fektetik a pénzüket a biztosítók: náluk is az állampapír a nyerő?

Nagy Botond
Az elmúlt hónapokban különböző intézkedésekkel jelentősen megnövelte a kormány az állampapírok iránti keresletet: a befektetési alapoknál például először elrendelte, hogy az értékpapíralapok eszközeinek minimum 60 százalékban értékpapírnak kell lenniük, majd azt is hozzátették, hogy az értékpapír-állomány 95%-át állampapírban kell tartani. A bankoknak az extraprofitadót van lehetőségük csökkenteni állampapír vásárlásával, miközben a lakosságot is arra ösztönzik válogatott eszközökkel, hogy a megtakarításait ilyen értékpapírokban helyezze el. De mi a helyzet eközben a biztosítókkal, mennyi állampapírt vettek ők és egyáltalán mibe fektettek az elmúlt időszakban? E kérdéseket járjuk körbe az alábbi elemzésünkben, és hasonló témákkal fogunk foglalkozni a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján is, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
Fontos téma lesz ez is a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes regisztrálni!

Az elmúlt hónapokban szigorított a kormány a befektetési alapok mögöttes befektetéseire vonatkozó szabályokon. Tette ezt azért, hogy az alapkezelők által kezelt vagyont az állampapírpiac felé terelje, szándéka szerint mintegy 500 milliárd forint értékben. Ennek érdekében előírta, hogy

  • Július 1-jétől az értékpapíralap – ideértve kizárólag a kötvényalapot, részvényalapot és a vegyes alapot – portfóliójában tartott eszközük súlya legalább 60 százalékos mértékben értékpapír kell, hogy legyen (nem például bankbetét, ahogy az alapok egy részére jellemző volt).
  • A fenti értékpapíralapok és az ingatlanalapok a likvid eszközeik legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyben kell, hogy tartsák (ez nem alkalmazandó a legalább 80%-ban külföldi eszközbe fektető alapokra).
  • Augusztus 1-jétől a befektetési alapok kötvénybefektetéseinek legalább 95%-át (néhány kivételtől eltekintve) forint állampapírban kell tartaniuk.

A kormány emellett május végén a banki extraprofitadót úgy módosította, hogy ha kellő mértékben növelik állampapír-állományukat a bankok és pénzügyi vállalkozások, akkor akár meg is felezhetik az extraprofitadójukat: az adókötelezettség csökkentésének a mértéke legfeljebb az említett állampapírállomány-növekmény 10%-a és legfeljebb az enélkül számított extraprofitadó-kötelezettség 50%-a (a kormány a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományt hasonlítja majd össze a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománnyal).

De nemcsak a pénzintézeteket, hanem a lakosságot is állampapírvásárlásra buzdítja a kormány: egyrészt a július elsejei hatállyal bevezetett szociális hozzájárulási adóval, amely a meglévő 15%-os kamatadó mellett még további 13%-kal sújtja a befektetéseket (néhányat kivéve, például az állampapírokat). Másrészt tavasszal azt is bejelentették, hogy a bankoknak levelet kell küldeniük az ügyfeleknek arról, hogy mennyit nyertek volna azon, ha bankbetétek helyett állampapírban tartják a megtakarításaikat. Azóta a levél szövege és formátuma is kiderült, erről és a többi döntésről az alábbi cikkekben írtunk bővebben:

Na de mi a helyzet a biztosítókkal?

Miközben a bankokat, a befektetési alapokat és a lakosságot is állampapír-vásárlásra buzdítja a kormány, a biztosítóknál eddig még nem láttunk ezekhez hasonló döntéseket. E tényező is hozzájárult ahhoz, hogy a biztosítók teljes állampapír-állománya az átlagosnál kisebb mértékben, csak 5,9%-kal növekedett egy év alatt.

A legnagyobb növekedést a befektetési alapoknál láthattuk, értelemszerűen elsősorban az előbb említett kormányzati döntések miatt. Itt a teljes állomány egy év alatt majdnem a duplájára, 89%-kal nőtt, e növekedés közel fele pedig 2023 júniusában történt. Érdekes módon a legkevesebb állampapírt a hitelintézetek vásárolták 2023 júliusát megelőző 12 hónapban: a bankszektor állománya mindössze 0,09%-os emelkedést tudott felmutatni (ebben ugyanakkor nagy változás jöhet a már említett extraprofit-szabály hatására). A nyugdíjpénztáraké 39%-kal, a háztartásoké 16,7%-kal, a teljes állomány pedig 14,7%-kal nőtt.

Bár a biztosítási piac által tartott állampapír értéke nőtt, a teljes állományon belüli részesedésnél már más a helyzet: a szektor 2022 júliusában az állampapírok 3,8 százalékát birtokolta, ez a szám 2023 júliusára 3,51 százalékra csökkent. A legnagyobb, közel 30 százalékos állománnyal egyébként a külföldiek rendelkeznek, a háztartások 27,96, a hitelintézetek pedig 23,2 százalékot tulajdonolnak.

Az állományon belüli arányokat nézve is látványos a befektetési alapok térnyerése: e szektor részesedése 2023 elején még 2% alatti volt, ezt 2023 júliusára 4,24%-ra sikerült növelni.

A biztosítótársaságok nemcsak a saját, hanem az ügyfeleik vagyonát is kezelik, és a befektetési politikát eszerint alakítják ki. A kezelt vagyont a biztosítóknál biztosítástechnikai tartaléknak nevezzük, ezt három nagy kategóriára bonthatjuk statisztikailag:

  • a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka, amit a biztosítók viszonylag sokszínű módon fektetnek be az ügyfél döntése alapján, 
  • az egyéb életbiztosítások tartaléka, amely kategóriáján belül viszonylag magas a vegyes életbiztosítások díjtartaléka, melynek nagy része alacsony kockázatú eszközben, leginkább állampapírban van,
  • az egyéb biztosítások, vagyis a nem-életbiztosítások tartalékai, amelyeket nem közvetlenül egy adott ügyfél, hanem a kockázatközösség javára fektetnek be, jelentős részben szintén állampapírba.

Így az egyes biztosítóknál azért is lehet jelentős különbség az állampapír-állomány tekintetében, mivel ha a társaság termékportfóliójában nagyobb súllyal vannak jelen unit-linked életbiztosítások, a biztosítók nem kötelesen olyan nagy arányban állampapírt vásárolni.

Ezért érdemes azt is megnézni, hogy a teljes tartalékhoz képest hogyan változott az állampapír-állomány aránya a szektorban.

Ezt látva sem az állampapír a nyerő: a vizsgált időszak elején (2014 első negyedévében) az állampapírok aránya a teljes biztosítástechnikai tartalékon belül szinte pontosan 50% volt, az 55%-os tetőpontot pedig 2020 elején érte el. Az arány azóta azonban folyamatosan csökkent: a mélypont 2022 harmadik negyedévében volt, akkor mindössze 46%-os volt az állampapírok aránya, és bár azóta kicsit javult, a néhány évvel ezelőtti szintet még meg sem közelítette.

De ha nem állampapírba, akkor mibe?

Ugyan az állampapír-állomány nem nőtt nagyot a biztosítási szektorban az utóbbi egy évben sem, jól látszik, hogy a szektor befektetéseinek egész nagy hányadát (közel a felét) az állampapírok teszik ki, ez mintegy 1475 milliárd forintot jelent. A külföldi befektetések után a befektetési jegyek fértek még fel a dobogóra 611 milliárd forinttal, a betétekben pedig 223 milliárd forintot tartanak a biztosítótársaságok.

Az arányok ellenére jól látszik, hogy a biztosítótársaságok a kamatkörnyezet emelkedésével a bankbetéteket részesítették előnyben:

2021 és 2022 harmadik negyedéve között a biztosítók betétállományában közel 70%-os növekedést láthattunk,

a csúcson ez majdnem 300 milliárd forintot tett ki. Azóta viszont az állomány csökkenésnek indult, 21,2%-kal 223,6 milliárdra csökkent 2022 és 2023 júniusa között.

Mi a helyzet a legnagyobb biztosítótársaságoknál?

A MABISZ nemrég megjelent évkönyvében nemcsak az ágazati, hanem az egyes biztosítótársaságokra vonatkozó statisztikák is megtekinthetők. Az alábbi ábrán a teljes befektetett vagyon alapján a 10 legnagyobb biztosító állampapír-, illetve bankbetét-állományát tüntettük fel, és azt is megnéztük, hogy előbbi kategória a teljes befektetéseik hány százalékát teszik ki.

Az eredmények vegyesek: van olyan biztosító, amelyik a befektetéseinek közel 90%-át állampapírban tartja, de olyan is, amelyiknél ez az arány kevesebb mint 10%.

A legnagyobb befektetett vagyonnal rendelkező NN Biztosító a legnagyobb arányban egyéb értékpapírokba fektet be, ennek állománya a 300 milliárd forintot is meghaladja. Ugyanakkor más példák is akadnak: az Allianz betétállománya csupán a teljes befektetéseinek 5%-át teszi ki, míg az állampapír-állománya közel akkora, mint az NN egyéb értékpapírjainak összértéke. Arányaiban legkevesebb pénzt az Union tart bankbetétekben, bár e társaság esetében az állampapír-állomány aránya is alacsony.

Fontos téma lesz ez is a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes regisztrálni!

Címlapkép forrása: Getty Images

bull bear tőzsde
orosz ukrán háború kedd frontvonal percről percre
KSH
Erős indítás a JP Morgantől
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2023. október 17.
Budapest Economic Forum 2023
2023. november 9.
Gen Z Fest /Green
2023. szeptember 28.
Property Investment Forum 2023
2023. október 11.
Pécs - Új lendület a hazai vállalkozásoknak!
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
bull bear tőzsde