Az elmúlt hónapokban szigorított a kormány a befektetési alapok mögöttes befektetéseire vonatkozó szabályokon. Tette ezt azért, hogy az alapkezelők által kezelt vagyont az állampapírpiac felé terelje, szándéka szerint mintegy 500 milliárd forint értékben. Ennek érdekében előírta, hogy
- Július 1-jétől az értékpapíralap – ideértve kizárólag a kötvényalapot, részvényalapot és a vegyes alapot – portfóliójában tartott eszközük súlya legalább 60 százalékos mértékben értékpapír kell, hogy legyen (nem például bankbetét, ahogy az alapok egy részére jellemző volt).
- A fenti értékpapíralapok és az ingatlanalapok a likvid eszközeik legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyben kell, hogy tartsák (ez nem alkalmazandó a legalább 80%-ban külföldi eszközbe fektető alapokra).
- Augusztus 1-jétől a befektetési alapok kötvénybefektetéseinek legalább 95%-át (néhány kivételtől eltekintve) forint állampapírban kell tartaniuk.
A kormány emellett május végén a banki extraprofitadót úgy módosította, hogy ha kellő mértékben növelik állampapír-állományukat a bankok és pénzügyi vállalkozások, akkor akár meg is felezhetik az extraprofitadójukat: az adókötelezettség csökkentésének a mértéke legfeljebb az említett állampapírállomány-növekmény 10%-a és legfeljebb az enélkül számított extraprofitadó-kötelezettség 50%-a (a kormány a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományt hasonlítja majd össze a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománnyal).
De nemcsak a pénzintézeteket, hanem a lakosságot is állampapírvásárlásra buzdítja a kormány: egyrészt a július elsejei hatállyal bevezetett szociális hozzájárulási adóval, amely a meglévő 15%-os kamatadó mellett még további 13%-kal sújtja a befektetéseket (néhányat kivéve, például az állampapírokat). Másrészt tavasszal azt is bejelentették, hogy a bankoknak levelet kell küldeniük az ügyfeleknek arról, hogy mennyit nyertek volna azon, ha bankbetétek helyett állampapírban tartják a megtakarításaikat. Azóta a levél szövege és formátuma is kiderült, erről és a többi döntésről az alábbi cikkekben írtunk bővebben:
Na de mi a helyzet a biztosítókkal?
Miközben a bankokat, a befektetési alapokat és a lakosságot is állampapír-vásárlásra buzdítja a kormány, a biztosítóknál eddig még nem láttunk ezekhez hasonló döntéseket. E tényező is hozzájárult ahhoz, hogy a biztosítók teljes állampapír-állománya az átlagosnál kisebb mértékben, csak 5,9%-kal növekedett egy év alatt.
A legnagyobb növekedést a befektetési alapoknál láthattuk, értelemszerűen elsősorban az előbb említett kormányzati döntések miatt. Itt a teljes állomány egy év alatt majdnem a duplájára, 89%-kal nőtt, e növekedés közel fele pedig 2023 júniusában történt. Érdekes módon a legkevesebb állampapírt a hitelintézetek vásárolták 2023 júliusát megelőző 12 hónapban: a bankszektor állománya mindössze 0,09%-os emelkedést tudott felmutatni (ebben ugyanakkor nagy változás jöhet a már említett extraprofit-szabály hatására). A nyugdíjpénztáraké 39%-kal, a háztartásoké 16,7%-kal, a teljes állomány pedig 14,7%-kal nőtt.
Bár a biztosítási piac által tartott állampapír értéke nőtt, a teljes állományon belüli részesedésnél már más a helyzet: a szektor 2022 júliusában az állampapírok 3,8 százalékát birtokolta, ez a szám 2023 júliusára 3,51 százalékra csökkent. A legnagyobb, közel 30 százalékos állománnyal egyébként a külföldiek rendelkeznek, a háztartások 27,96, a hitelintézetek pedig 23,2 százalékot tulajdonolnak.
Az állományon belüli arányokat nézve is látványos a befektetési alapok térnyerése: e szektor részesedése 2023 elején még 2% alatti volt, ezt 2023 júliusára 4,24%-ra sikerült növelni.
A biztosítótársaságok nemcsak a saját, hanem az ügyfeleik vagyonát is kezelik, és a befektetési politikát eszerint alakítják ki. A kezelt vagyont a biztosítóknál biztosítástechnikai tartaléknak nevezzük, ezt három nagy kategóriára bonthatjuk statisztikailag:
- a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka, amit a biztosítók viszonylag sokszínű módon fektetnek be az ügyfél döntése alapján,
- az egyéb életbiztosítások tartaléka, amely kategóriáján belül viszonylag magas a vegyes életbiztosítások díjtartaléka, melynek nagy része alacsony kockázatú eszközben, leginkább állampapírban van,
- az egyéb biztosítások, vagyis a nem-életbiztosítások tartalékai, amelyeket nem közvetlenül egy adott ügyfél, hanem a kockázatközösség javára fektetnek be, jelentős részben szintén állampapírba.
Így az egyes biztosítóknál azért is lehet jelentős különbség az állampapír-állomány tekintetében, mivel ha a társaság termékportfóliójában nagyobb súllyal vannak jelen unit-linked életbiztosítások, a biztosítók nem kötelesen olyan nagy arányban állampapírt vásárolni.
Ezért érdemes azt is megnézni, hogy a teljes tartalékhoz képest hogyan változott az állampapír-állomány aránya a szektorban.
Ezt látva sem az állampapír a nyerő: a vizsgált időszak elején (2014 első negyedévében) az állampapírok aránya a teljes biztosítástechnikai tartalékon belül szinte pontosan 50% volt, az 55%-os tetőpontot pedig 2020 elején érte el. Az arány azóta azonban folyamatosan csökkent: a mélypont 2022 harmadik negyedévében volt, akkor mindössze 46%-os volt az állampapírok aránya, és bár azóta kicsit javult, a néhány évvel ezelőtti szintet még meg sem közelítette.
De ha nem állampapírba, akkor mibe?
Ugyan az állampapír-állomány nem nőtt nagyot a biztosítási szektorban az utóbbi egy évben sem, jól látszik, hogy a szektor befektetéseinek egész nagy hányadát (közel a felét) az állampapírok teszik ki, ez mintegy 1475 milliárd forintot jelent. A külföldi befektetések után a befektetési jegyek fértek még fel a dobogóra 611 milliárd forinttal, a betétekben pedig 223 milliárd forintot tartanak a biztosítótársaságok.
Az arányok ellenére jól látszik, hogy a biztosítótársaságok a kamatkörnyezet emelkedésével a bankbetéteket részesítették előnyben:
2021 és 2022 harmadik negyedéve között a biztosítók betétállományában közel 70%-os növekedést láthattunk,
a csúcson ez majdnem 300 milliárd forintot tett ki. Azóta viszont az állomány csökkenésnek indult, 21,2%-kal 223,6 milliárdra csökkent 2022 és 2023 júniusa között.
Mi a helyzet a legnagyobb biztosítótársaságoknál?
A MABISZ nemrég megjelent évkönyvében nemcsak az ágazati, hanem az egyes biztosítótársaságokra vonatkozó statisztikák is megtekinthetők. Az alábbi ábrán a teljes befektetett vagyon alapján a 10 legnagyobb biztosító állampapír-, illetve bankbetét-állományát tüntettük fel, és azt is megnéztük, hogy előbbi kategória a teljes befektetéseik hány százalékát teszik ki.
Az eredmények vegyesek: van olyan biztosító, amelyik a befektetéseinek közel 90%-át állampapírban tartja, de olyan is, amelyiknél ez az arány kevesebb mint 10%.
A legnagyobb befektetett vagyonnal rendelkező NN Biztosító a legnagyobb arányban egyéb értékpapírokba fektet be, ennek állománya a 300 milliárd forintot is meghaladja. Ugyanakkor más példák is akadnak: az Allianz betétállománya csupán a teljes befektetéseinek 5%-át teszi ki, míg az állampapír-állománya közel akkora, mint az NN egyéb értékpapírjainak összértéke. Arányaiban legkevesebb pénzt az Union tart bankbetétekben, bár e társaság esetében az állampapír-állomány aránya is alacsony.
Címlapkép forrása: Getty Images
