A változások a tervek szerint 2024. január 1-jétől lépnek hatályba, és számos módosítást vezetnek be a startupok részvényalapú javadalmazására, a cégek tőzsdei bevezetésére és az adózásra vonatkozóan. E reformok már egy ideje kidolgozás alatt álltak, és jóváhagyásukra nagymértékben számítottak. Az egyik legfontosabb módosítás a munkavállalói részvénytulajdonosi terveket (ESOP) érinti, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy üzletrészük bizonyos hányadát a munkavállalóiknak ajánlják fel.
Martin Mignot, az Index Ventures partnere, aki az európai részvényopciós politika megváltoztatását szorgalmazza a techiparban dolgozók megtartása érdekében, kijelentette, hogy a korábbi törvények "hátrányosak voltak a munkavállalók számára". Elmondta továbbá, hogy bár a német jogban létezett ESOP-terv, az adminisztrációs szempontból nehézkes volt, mivel minden kisebbségi részvényes automatikusan szavazati és vétójogot szerzett. Emellett minimális adókedvezmény kapcsolódott hozzá.
A jogosultak köre is bővülni fog, hogy több startup élvezhesse annak előnyeit. A német ESOP-terveket igénybe venni kívánó vállalatok jogosultsági kritériumait úgy módosítják, hogy a legfeljebb 1000 alkalmazottal és 100 millió eurós éves árbevételi plafonnal rendelkező cégek is jobb feltételek mellett oszthassanak részvényeket alkalmazottaik között. Az új jogszabály ugyanis azt is lehetővé teszi, hogy a Németországban jegyzett vállalatok kettős osztályú részvényeket bocsássanak ki. Ez vonzó a kockázati tőkefedezetű startupok számára, mivel ezzel könnyebben őrzik meg az alapítók a cégük feletti ellenőrzést.
A tőkenyereségadó szabályait is módosítják, hogy az induló vállalkozások alkalmazottai a részvényeik eladásakor elért nyereség után adózzanak. Ez az adó jelzi azt a kockázatot, amelyet az alkalmazottak vállalnak, amikor egy fiatal, tapasztalatlan startuphoz csatlakoznak.
Címlapkép forrása: Getty Images
