Két évvel ezelőtt ilyenkor nagyban tombolt a koronavírus-járvány a világban, felbukkant egy új, aggasztó variáns, ami az omikron nevet kapta, és a járványügyi szakemberek a Covid-vakcinák frissítését szorgalmazták, mert a korábbi oltások már nem biztosítottak megfelelő védettséget. Ez a vakcinagyártók részvényárfolyamát felfelé hajtotta, olyannyira, hogy 2021. november végére a Pfizer piaci kapitalizációja felülmúlta a 300 milliárd dollárt, ami 50 százalékkal magasabb a járvány előtti szintnél, a kis biotechnológiai cég, a Moderna részvényenek árfolyama pedig több mint megtizenötszöröződött ugyanezen időszakban.
A Pfizer volt az első gyógyszergyártó vállalat, amely 100 milliárd dollárt meghaladó éves bevételt ért el, és ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy Covid-vakcináit és antivirális készítményeit világszerte vásárolták a kormányok a járvány közepette.
Most azonban, hogy a világjárványnak vége, a koronavírus-vakcinák és a kezelésükre alkalmazott terápiás készítmények értékesítései összezuhantak.
Az oltakozási hajlandóság rendkívül alacsony, a felnőtt lakosság mindössze 14 százaléka kapta meg a legújabb Covid-oltást az Egyesült Államokban. A Pfizer nemrég 5,5 milliárd dolláros leírást könyvelt el a koronavírushoz kapcsolódó termékein, amit azzal indokolt, hogy a vártnál gyengébb a kereslet. A vállalat harmadik negyedéves bevételei több mint 40 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához képest, ami szintén a vakcina számlájára írható. Erre válaszul a Pfizer elbocsátásokba kezdett, több száz dolgozójától válik meg.
Az eredmények csökkenése közepette a Pfizer részvényeinek árfolyama jelenleg már alacsonyabban áll, mint a járvány kitörésekor, a Moderna pedig mintegy 100 milliárd dollárt veszített piaci kapitalizációjából az elmúlt két évben, ahogy a bevételek visszaesésével a nyeresége is csökkent. A légúti betegségek elleni vakcinák fejlesztései sem haladnak a legjobban a Modernánál, szeptemberben leállították a kombinált koronavírus–influenza vakcina, valamint a humán metapneumovírus és parainfluenza elleni védőoltások fejlesztését.
A koronavírus-vakcinák keresletének zuhanása kevéssé meglepő és nem is feltétlenül rossz hír, ugyanis az erőforrások más gyógyszeripari kutatások és fejlesztések felé fordulhatnak – írja véleménycikkében a The Wall Street Journal.
Az oltóanyagok ellaposították a járványgörbét, de hasznot húztak belőle a politikusok is, akik feloldhatták a lezárásokat és eltörölhették a maszkhordási kötelezettséget. Viszont az oltások kötelező tételével és az oltás mellett szóló marketingkampányokkal negatív hatást is kiváltottak, ugyanis a közvélemény bizalmatlanabbá vált a gyógyszergyártókkal szemben, pont egy olyan korszakban, amikor az innováció fénysebességgel halad előre a szektorban. A The Wall Street Journal újságírója sérelmezi azt is, hogy bár a koleszterincsökkentők és a cukorbetegség elleni gyógyszerek megelőzhetik a szívrohamokat és a súlyos szövődményeket, amelyek jelenleg népbetegségnek számítanak, mégsem indít az amerikai kormány reklámkampányokat, amely a Lipitor vagy az Ozempic használatára buzdítaná a lakosságot.
A koronavírus-vakcinák csak az elsők voltak az mRNS-technológiát alkalmazó kezelések sorában, a technológia ígéretes a daganatos és más krónikus megbetegedések kezelésére is. A The Wall Street Journal cikke a legújabb fejlesztésekre példaként említi a génterápiákat, amelyek élethosszig tartó örökletes betegségeket gyógyíthatnak egyszeri kezelésekkel. Az amerikai gyógyszerhatóság például a jövő hónapban két olyan terápiát hagyhat jóvá, amely sarlósejtes betegséget fordíthat vissza – ez a betegség mintegy 100 ezer amerikait érint. A Pfizer közben olyan génterápián dolgozik, amely a vérzékenységben szenvedők szervezetében a véralvadást segítené, a Moderna pedig melanóma elleni vakcinát fejleszt az amerikai Merck gyógyszergyártóval közösen, amely az immunrendszert képezné ki a daganatos sejtek felkutatására és elpusztítására. Eddig eredményesnek tűnik a fejlesztés, tavalyi klinikai vizsgálatok alapján a vakcina 44 százalékkal csökkentette a halálozást vagy a betegség kiújulását ennél a ráktípusnál. A BioNTech a Genentech-kel együttműködve a hasnyálmirigyrákra fejleszt vakcinát, amely az első teszteken 50 százalékkal csökkentette a visszaesés esélyét.
Ne feledkezzünk meg a tőzsde legutóbbi kedvenceiről, az elhízás elleni gyógyszerekről sem, amelyek gyártói között most élen jár az Eli Lilly és a Novo Nordisk, de a koronavírus-vakcina fejlesztői közül a Pfizer és az AstraZeneca is beszállt a versenyfutásba. A piac óriási, hiszen az amerikaiak 70 százaléka számít jelenleg elhízottnak, a súlycsökkentéssel együtt pedig a páciensek egészségi állapota is javulhat. Az évek óta folyó tesztek bizonyítják, hogy csökken a stroke, a szívinfarktus és más kardiovaszkuláris halálesetek száma a gyógyszerrel fogyó személyeknél, a Novo Nordisk által piacra dobott Wegovy nevű gyógyszer például mintegy 1 százalékkal csökkentette a halálozást a klinikai vizsgálatok szerint a kontrollcsoporthoz képest. Az eredményeket látva a befektetők ráugrottak a sztorira, a Novo Nordisk és az Eli Lilly piaci kapitalizációja együttesen már eléri a 900 milliárd dollárt. De kérdéses, hogy meddig tart ki a részvénypiaci eufória, az erős piaci verseny ugyanis előbb-utóbb erodálhatja a profitokat a gyors növekedési potenciállal kecsegtető üzletágban.
Címlapkép forrása: Los Angeles Times via Getty Images
