A hazai közműadó története egészen 2012-ig nyúlik vissza, amikor a parlament törvényt fogadott el a közművezetékek adójának 2013. január 1-től történő bevezetéséről. A törvény alapján a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezetékek nyomvonala után 125 forintot kell méterenként fizetnie az adó alanyának.
A hírközlési vezetékeket terhelő adó 2024-től megszűnik a ma elfogadott törvény alapján, ami egybevág a magyar kormány korábbi ígéretével.
Szeptemberben a Magyar Telekom és a kormány közös nyilatkozatot írt alá, amelyben a Magyar Telekom vállalta, hogy 2024 és 2027 között összesen 123 milliárd forintot kíván vezetékes és mobilhálózat-fejlesztésre fordítani, a magyar kormány pedig közölte, hogy a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadó-fizetési kötelezettséget 2024 januárjától, a távközlési pótadót pedig 2025 januárjától megszünteti. A távközlési pótadó megszüntetése nem volt új hír, viszont a közműadó megszüntetése meglepetés volt, ennek megfelelően a befektetők pozitívan értékelték a hírt, és óriási raliba kezdett a részvény. Ez nem csoda, hiszen az adó mértéke számottevő, 2023-ban 7,7 milliárd forint a Magyar Telekomnál.
November elején a gazdaságfejlesztési minisztérium hasonló megállapodást kötött a 4iG-vel is, és Nagy Márton az eseményen kiemelte, hogy a közműadó és a távközlési különadó megszüntetéséért cserébe hálózatfejlesztéseket várnak el a távközlési szolgáltatóktól.
Az Országgyűlés által elfogadott közművezetékek adójáról szóló törvény módosítása onnantól hatályos, amikor a köztársasági elnök azt aláírja, és a Magyar Közlönyben kihirdetik − olvasható a Magyar Telekom közleményében.
Címlapkép forrása: Shutterstock
