Egyelőre a sötétben tapogatózunk
A szakértők egyre erélyesebben sürgetik az MI-cégeket, hogy termékeik fejlesztésénél fenntarthatósági szempontokat is vegyenek figyelembe, vagyis igyekezzenek olyan modelleket létrehozni, amelyek képzéséhez, működtetéséhez, és karbantartásához a jelenleginél kevesebb áramra van szükség. A fejlesztő cégek azonban nehezen adják be a derekukat, így a zöld szempontok egyelőre háttérbe szorulnak az egyre kiélezettebb piaci versenyben, ahol érthető módon a teljesítmény és a robusztusság - legalábbis egyelőre - sokkal nagyobb szerepet kapnak.
Az MI-használat lehetséges környezeti hatásait nehéz megbecsülni, az ugyanis az adatközpontok által felhasznált energiaforrás típusától is függ. Kritikus kérdés tehát, hogy a szolgáltatók fosszilis vagy megújuló energiaforrásokra támaszkodnak-e a modellek életciklusa alatt (ez leegyszerűsítve a korábban említett képzés, használat és karbantartás fázisokat takarja). Tovább fokozza a bizonytalanságot, hogy a legtöbb mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat sok más kulcsfontosságú információhoz hasonlóan, az energiafogyasztásra vonatkozó adatokat sem szereti túlzottan a nyilvánosság orra alá dörgölni.Úgy tűnik, minél jövedelmezőbbé válik a mesterséges intelligencia-szektor, annál inkább ráborul a titoktartás leple. Ennek megfelelően látványosan nőnek a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos aggodalmak, a vállalatok pedig foggal-körömmel védik a modelljeik titkait. A fejlesztési projektekkel kapcsolatos nyilvános tájékoztatás elmaradásának további lehetséges oka lehet az is, hogy az MI-vel való visszaélés (elég csak a ma már hátborzongatóan élethű, és a tömeges manipulációra alkalmas deepfake-felvételekre gondolni) arra készteti a vállalatokat, hogy a társadalmi károk megelőzése érdekében a “műhelytitkok” lehetőleg ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Az átláthatóság hiánya azonban etikai aggályokat vet fel, és hátráltatja a gyorsan fejlődő technológia minél szélesebb körű megértését. A jövedelmezőségi szempontok és a társadalmi tudatosság mellett sajnos azonban nem zárható ki az sem, hogy az MI-cégek a tevékenységükre vonatkozó kritikák élét próbálják meg elvenni a titkolózással. A transzparencia hiányában rejlő kockázatokat minden bizonnyal a törvényhozók is érezhették, ugyanis Kalifornia állam nemrég két új, az éghajlat-változási adatok közzétételéről szóló törvényben írta elő az államban működő nagyvállalatok, köztük olyan óriáscégek, mint a Google és az OpenAI számára, hogy jelentősebb átláthatóságot várnak el tőlük a környezeti lábnyomukra és a kapcsolódó kockázatokra vonatkozó információk tekintetében. A törvény szövege szerint az 1 milliárd dolláros globális bevételt meghaladó vállalatoknak 2026-tól kezdődően nyilvánosságra kell hozniuk mind a belső, mind az ellátási láncukra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási adatokat. Az Európai Unió 2021-ben már bevezetett egy hasonló jogszabályt, azonban ezt később - szokás szerint - jelentősen felhígították.
Egy kép generálása - egy telefontöltés
A legtöbb energiafogyasztásra vonatkozó becsléssel az a baj, hogy esetlegesek, hiszen a gépi tanulási modellek különböző konfigurációkban nagyon más energiafogyasztást produkálnak. A kockázatok pontos felmérése így még teljes adatszolgáltatás mellett is óriási kihívás lenne, a fejlesztő vállalatok ugyanis sokszor maguk sem tudják pontosan meghatározni a technológiák működési költségeit. Az elmúlt egy évben azért készült néhány tanulmány, amelyből ki lehet indulni.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
