A Delta Technologies előző, tavaly júniusban zárult pénzügyi évének beszámolója alapján úgy tűnik, hogy megszakadt a növekedés a cégnél, a bevétel és az üzemi eredmény is visszaesett. Ez minek volt betudható?
Bodzási Gergely: Van egy felrajzolt hosszú távú növekedési pályánk, ennek az általános trendjébe beleilleszkedik a tavalyi és az idei évünk is. A 2023. június 30-án zárult év eredménycsökkenése inkább a bázishatásnak volt betudható, a tavaly előtti év ugyanis kiugró volt a választások miatti megemelkedett államigazgatási beruházások következtében. Tavaly a piac már visszafogottabb volt a digitalizációs forrásokra várva, de a piaci környezethez képest így is tisztességes évet zártunk.
Milyen volt 2023 második fele, és mit vár a menedzsment a folyó pénzügyi évre?
Bodzási Gergely: Az idei évre 30 milliárd forintos árbevételt és 4 százalék körüli EBITDA marzsot terveztünk, a féléves előzetes adatok és a prognózisok alapján úgy látjuk, hogy ez a terv tartható. A tavalyi évhez képest ez jelentős, közel 50 százalékos növekedés, ami részben akvizíciós hatásnak köszönhető a Delta Informatika Zrt. felvásárlásával, de ezen kívül organikusan is növekszünk, a piaci átlag felett.
Tavaly kiadott a Delta egy 2028-ig tartó stratégiát, mi ennek a lényege, mik a főbb pillérek? Hogy halad a megvalósítás?
Bodzási Gergely: A stratégiánk fő pillére az értékteremtés, amit elsősorban a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások részarányának emelésével tervezünk megvalósítani. Ezt két úton tudjuk elérni: egyrészt házon belül a saját kapacitásaink bővítésével, fejlesztésével, másrészt ezt a célt szolgálja az akvizíciós stratégiánk is.
Ötéves horizonton 50-60 milliárd forint körüli árbevételt tervezünk, ezzel párhuzamosan az EBITDA-marzsunk 5 százalékról 10 százalékra javulhat.
A növekedést organikusan meg tudjuk oldani, maga a Delta szervezete ki tudja termelni a bevételnövekedést, az üzletfejlesztés és az akvizíció pedig a marzsok növelését eredményezi. Például a jelenlegi fővállalkozói modellben a projektekben mi, mint projektmenedzserek és rendszerarchitektek veszünk részt, de ha a megvalósító kapacitást házon belülre hozzuk, akkor ugyanezen projekten jelentősen nagyobb profitmarzsot tudunk realizálni.
Nagy Ferenc: A profit mellett a rugalmasságunk és a gyorsaságunk is nő azzal, ha házon belülről hozunk kompetenciákat, mert nem kell alvállalkozókat versenyeztetni, hanem magunk tudunk dönteni arról, hogy a belső kapacitásainkat priorizálva használjuk az adott feladat elvégzésére.
Szóba került az akvizíció, mint növekedési lehetőség. Hol keresnek akvizíciós lehetőségeket, milyen méretű vállalatokat céloznak, milyen kompetenciákkal?
Nagy Ferenc: Az elsődleges szempont a tevékenységi kör, olyan cégeket nézünk, amik valamilyen szinten kapcsolódnak a jelenlegi tevékenységünkhöz, amivel így a legkönnyebb szinergiákat realizálni majd a jövőben.
Alapvetően az alkalmazásfejlesztés területét vizsgáljuk, valamint az ipari automatizációhoz kapcsolódó társaságokat, illetve felhőszolgáltatásokkal és közlekedésinformatikai fejlesztésekkel foglalkozó cégeket.
Ami a méretet illeti, a 300-400 millió forint cégértékű társaságoktól nagyságrendileg a 1,5-2 milliárd forint cégértékig gondolkodunk, de nem zárjuk ki, hogy más méretű cégeket is megnézzünk, vagy akár olyanokat, amik nem feltétlenül erre a négy core területre fókuszálnak.
Csak hazai cégek az akvizíciós célpontok vagy külföldi terjeszkedés is szóba jöhet?
Nagy Ferenc: Jelenleg és a következő 2-3 évben a belföld a prioritás. A Deltánál újdonság az akvizíciós tevékenység, véleményem szerint ezt először belföldi cégekkel érdemes elkezdeni és tapasztalatot szerezni. De a távolabbi jövőben nem zárjuk ki azt, hogy külföldi, akár regionális cégeket is megnézzünk.
Bodzási Gergely: Az akvizíciós célpontok vizsgálatánál előny, ha olyan know how-val vagy termékkel rendelkezik az adott cég, ami külföldön is értékesíthető, vagy amit akár már értékesítenek is külföldön. A jövőbeli esetleges külföldre lépést elsődlegesen nem külföldi cég alapításával tervezzük, hanem azzal, hogy megnyitjuk a külföldi értékesítés csatornáit a Delta termékeivel. Például a Magyar Közútnak szállított 3D lézerszkenner egy olyan technológia, amit Magyarországon valósítottunk meg, de már a környező országokban is érdeklődtek a hasonló profilú közútkezelők.
Nagy Ferenc: Fontos szempont egy-egy társaság vizsgálatánál, hogy mekkora a külföldi jelenlétük. A magyar cégeknél ez nagyon eltérő, de plusz értéket jelent számunkra, ha van már esetleg külföldi referencia, folyamatos projekt külföldön, vagy adott esetben akár dedikált külföldi értékesítő is dolgozik az adott céltársaságnál.
Bakos Róbert: Az akvizíciós célpontok esetében nagyon fontos továbbá, hogy maguk a termékek, a megoldások a környező országokban is versenyképesek legyenek. Az különböző alkalmazások és az ipar 4.0 megoldások például kifejezetten ilyenek, de csak abban az esetben, ha sikeres bevezetésük Magyarországon történik.
Hogy néz ki az akvizíciós tervek finanszírozása, hitelből vagy inkább tőkebevonással növekedne tovább a Delta?
Bodzási Gergely:
A következő három évben az akvizíciók finanszírozására összesen hatmilliárd forintnyi forrást szeretnénk bevonni, de hogy ezt milyen mixben, az még a jövő zenéje.
Véleményünk szerint a klasszikus tankönyv szerinti hitel és a saját tőke aránya 50-50 százalék körüli szinten egészséges. Tavaly lezárult egy tőkebevonás, amikor kétmilliárd forintnyi kamatozó részvényt bocsátottunk ki, ez önmagában egy olyan instrumentum, amit nehéz besorolni, hogy saját forrás vagy hitel. Forrást szeretnénk bevonni, az biztos, ez lehet tőke, lehet kamatozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy hitel is, attól függően, hogy milyen lehetőségek adódnak a piacon.
Nemrég ezt a kamatozó részvénysorozatot be is vezette a Delta a BÉT Xtend piacára. Ez nem egy szokványos instrumentum a magyar tőzsdén, mi volt ezzel a cél? Miért pont erre a formára esett a választás?
Bodzási Gergely: Zártkörű tőkeemelés keretein belül bocsátottuk ki a kamatozó részvényt, a tőkeemelésben résztvevő befektetési alapnál mi jelentkeztünk ezzel a megoldással. Tudtuk, hogy van kihelyezendő forrásuk, és ez lett a köztes megoldás, ami mindkét fél számára előnyös. Számunkra a hitelfinanszírozásnál alacsonyabb forrás költséget eredményez, számukra pedig fontos volt, hogy abszolút hozamot érjenek el. Az ötéves államkötvény referenciahozam fölött fix két százalékpontos felárat fizetünk, ehhez a KKV kategóriájú NKP kötvények átlagos felárát vettük alapul.
Hogy alakul most a piac? A kedvezőtlen kamatkörnyezet negatív hatással volt a beruházásokra, ez igaz az informatikára is?
Bodzási Gergely: A kedvezőtlen kamatkörnyezet a mi iparágunkban is hat, érezzük a beruházások visszafogásának hatásait. A befektetők szeretik azt hallani, hogy magas a recurring bevételek aránya, ez azonban az egész magyar piacra nem jellemző, a Deltánál látható 25-30 százalékos arány szokványosnak mondható.
Mennyire függ a Delta az állami beruházásoktól?
Bodzási Gergely: Az egész piachoz közel hasonló az államigazgatási és piaci kitettség arányunk, Magyarországon és a környező országokban is jellemzően a piac fele államigazgatási megrendelés. A piac méretét a nagyméretű államigazgatási beruházások határozzák meg, és az, hogy az árbevételünk mennyire ingadozik, nagyrészt az államigazgatási költésektől függ. Az utóbbi években a digitalizációs forrásokat az állam az RRF forrásokra fűzte föl, aminek érkezése bizonytalanná vált, de előbb-utóbb lépéseket kell tenni egészségügy és a közoktatás digitalizációja felé. Költeni kell az államnak, és az, hogy ez miből lesz megvalósítva, csak az időzítést befolyásolja.
Mennyire tud labdába rúgni az állami megrendeléseknél a Delta Technologies az olyan nagyszereplőkkel szemben, mint a 4iG vagy a Telekom?
Bodzási Gergely: Méretben nem mi vagyunk a legnagyobbak, viszont azt látjuk, hogy a nálunk nagyobb szereplők, mint a 4iG vagy T-Systems fókusza erősen eltolódott az elmúlt években, és nem az informatika és az informatikai rendszerintegráció az elsődleges irány. Ebben mi látunk potenciált, főleg annak tükrében, hogy a nagyobb állami projektek megvalósításához szükséges finanszírozási hátterünk biztosított. Továbbra is jelen vannak a piacon és versenyezni kell velük, de voltak például olyan projektjeink is, amiket méretük miatt egyik piaci szereplő se tudta megvalósítani, ezért szükséges volt az együttműködésünk. Amikor együtt kell működni, akkor együttműködünk, amikor versenyezni kell, akkor versenyzünk.
Bakos Róbert: Én folyamatos versengést látok abban, hogy ki milyen megoldást tud nyújtani az adott üzleti igényekre, mennyire tudja magát szakmailag elfogadtatni, kiknek a termékével javasolt tervezni, milyen plusz szolgáltatásokat tudnak nyújtani. A magyar piacon nem sok nagy rendszerintegrátor van, viszont annál több kisebb szakmai cég, akik specializálódtak, ezért a fentieken az egyedi szakmai erőforráskért, az innovatív megoldásokat kereső, előkészítésben befektetni hajlandó vállalatokért is nagy a verseny.
Milyen területen látszanak most a legvonzóbb növekedési lehetőségek?
Bakos Róbert: Most a magyar piacon azt lehet látni, hogy nagyon sokan érdeklődnek a digitalizáció iránt, keresik a megoldást az automatizálásra, vizsgálják a nem alaptevékenységükhöz szorosan kapcsolódó informatikai és field-tevékenységek kiszervezését (pl.: üzemeltetés), de egyre nagyobb hangsúlyt kap az adat, információs és hálózatbiztonság, a rendelkezésre álló adatok hasznosítása és az energia tárolás és annak hatékony felhasználása.
Nagy Ferenc: Az akvizíciók területén - amire elég sok pénzt szeretnénk elkölteni – már letettük a voksunkat 3-4 terület mellett, ez mutatja az irányt, hogy merre látjuk a jövőt és a lehetőségeket.
Mely iparágakból kerülnek ki a Delta legnagyobb ügyfelei?
Bodzási Gergely: Jelenleg az államigazgatás aránya 50-60 százalék, a piaci ügyfelek nagyságrendileg fele a gépjárműipar, vagy ahhoz kapcsolódó Tier-1, Tier-2-es beszállítók, akik alapvetően feldolgozóipari szereplők. Nagy a súlya még a mezőgazdaságnak és az oktatásnak, nemrégiben az Állatorvosi Egyetemtől nyertünk el projektet.
A munkaerőpiac évek óta nehézségeket okoz az informatikában, javul már a helyzet?
Bakos Róbert: A mi üzleti modellünkben az egyik legnagyobb érték a hozzáállásban, átfogó ismeretekkel és szakmai tudással rendelkező kolléga. Elsődleges célunk azok megtartása és a bővülő portfoliónkat támogató hasonló képességekkel rendelkező új kollégák megtalálása. Mindkettő jelentős kihívások elé állít bennünket, de emellett szerteágazó portfoliónk, széles partneri struktúránk lehetőséget ad számunkra, hogy kiszolgáljuk az ügyfelek részéről támasztott elvárásokat.
Nagy Ferenc: Ebből a szempontból is kiemelten vizsgáljuk az akvizícióknál a humán erőforrás kvalitásait, a menedzsment képességeket. Nem titok, hogy a pénzügyi, illetve a kereskedelmi potenciál mellett az emberi erőforrás értékelése az egyik kulcsterület egy ilyen tranzakciós beszélgetés során.
A beszállítói problémák mennyire vannak még jelen, mennyire hátráltatják az üzletmenetet?
Bodzási Gergely: Nem tapasztalunk beszállítói problémát, úgy látjuk, hogy tudomásul vette a piac azt a működést, hogy a megvalósítási idő kitolódott. Aminek régen mondjuk 3 hónap volt a szállítási ideje, annak most 6 hónap, de már eleve 6 hónapos szállítási határidőre jönnek létre a projektek, így ez nem jelent nekünk problémát. Volt egy olyan időszakunk, amikor a megvalósítás alatt lévő projektek kitolódtak a folyó félévből a következő félévre, de ez beállt mostanra.
Mik a legizgalmasabb területek, újítások most a technológiában, amit figyelnek? A mesterséges intelligencia körül most óriási a hype, a Deltánál ez mennyire fókusz?
Nagy Ferenc: Véleményem szerint az adat és az adatelemzés, hogy mit kezdenek a cégek a felhalmozódott adatvagyonnal, sok cég ugyanis nagy mennyiségű adaton ül anélkül, hogy hasznosítaná azt. A kérdés, hogy hogyan tudják ezt a jövőben bevételre váltani.
Bodzási Gergely: Nekünk, mint rendszerintegrátoroknak valószínűleg a közeljövőben elkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia, és már jelen pillanatban, mai projekteknél is van, ahol alkotóelem. Nem vagyunk egy mesterséges intelligencia kutató szakértő cég és nem is tűztük ki célként, hogy 1-2 éven belül azok leszünk, de képesek vagyunk olyan partnereket bevonni a projektek megvalósításába, akik ezt a tudást hozzá tudják adni.
Mi a mesterséges intelligenciára egy Lego-elemként tekintünk, aminek a fontossága valószínűleg a jövőben egyre nagyobb lesz, és készen állunk arra, hogy olyan projekteket véghez vigyünk, aminek része a mesterséges intelligencia is.
Mennyire elégedettek a részvények forgalmával, teljesítményével? A BUX index tagjaként már része az „elitklubnak” a Delta-részvény, mik a további célok a tőzsdén?
Bodzási Gergely: A Delta jelenlegi piaci kapitalizációja a 14-15 milliárd forint, ami véleményem szerint nem mondható túlzottnak. Menedzsmentként amire ráhatásunk van, az az, hogy megpróbáljuk transzparensen és jól működtetni a társaságot, és ez tükröződik majd a részvény árfolyamában és a keresletében. Forgalmi oldalról nem látunk problémát, top 10-15-ben vagyunk, viszonylag nagy a likviditás a papírban a méretünkhöz képest. A társaság vezetőiként számunkra a tőkepiaci jelenlétnek az elsődleges hozzáadott értéke az, hogy tőkepiaci forrásokat érünk el. Vezetőkként az a célunk, hogy a cég minél jobban működjön, ez minél jobban látható legyen, és jó visszajelzés számunkra, hogyha ez a részvényárfolyam növekedésével jár.
A cikk megjelenését a Delta Technologies támogatta.
A képek forrása: Portfolio - Kaiser Ákos
