A szabályozás célja a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének fokozása az EU-ban és világszerte. Az irányelv hatálya alá tartozó vállalatoknak nemcsak a saját működésük, hanem a leányvállalataik és az értékláncukban szereplők (beszállítók) tevékenységében is kötelesek lesznek azonosítani a tényleges és potenciális káros környezeti és emberi jogi hatásokat, és intézkedniük kell ezek megelőzéséről, illetve megszüntetéséről.
Az irányelv ugyanakkor jelentősen egyszerűsödött a többkörös egyeztetések során, hiszen, míg az eredeti javaslat, minden több, mint 500 alkalmazottal és 150 millió eurós nettó világpiaci forgalommal rendelkező vállalatra vonatkozott volna,
addig a végleges változat már csak az 1000 főnél nagyobb és 450 millió eurót meghaladó forgalmú cégeket fedi le.
(ideértve azon EU-n kívüli vállalatokat is, amelyek EU-ból származó éves forgalma meghaladja a 450 millió eurót). Emellett, a magas kockázatú iparágakra tervezett szigorúbb szabályrendszer is kikerült a végleges verzióból. Ennek eredményeként, az eredetileg tervezett vállalati létszámnak mindössze a 30%-át fedi le az irányelvtervezet.
Mindemellett, a szabályozás a tervezettnél lassabban kerül bevezetésre:
- az 5000 fő és 1500 millió euró árbevétel feletti vállalatoknak 3 éven belül,
- a 3000 fő és 900 millió euró árbevétel felettieknek 4 éven belül,
- míg az 1000 fő és 450 millió euró árbevétel felettieknek 5 éven belül kell megfelelniük az előírásoknak.
A polgárjogi felelősség intézménye, amely lehetővé tette volna, hogy szakszervezetek is peres eljárást indíthassanak a szabályozásnak nem megfelelő cégek ellen, szintén kikerült az elfogadott változatból. A tervezet ugyanakkor kitér a nagyvállalatok által átvilágított KKV-kra is. Amennyiben a jogszabály, és így a nagyvállalat által elvárt környezeti, illetve emberijogi megfelelés teljesítése veszélyeztetné a KKV működését, úgy a nagyvállalatoknak célzott és arányos pénzügyi támogatás nyújtásával is támogatniuk kell a KKV-kat, például közvetlen finanszírozással, alacsony kamatozású kölcsönökkel, a folyamatos beszerzésre vonatkozó garanciákkal, vagy a finanszírozás biztosításának támogatásával.
Az irányelv azonban a Tanács elfogadásával még nem ért célba, hiszen az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia azt, ami a jogszabálytervezetet övező turbulens politikai környezetben korántsem borítékolható.
A hazai ESG szabályozás ugyanakkor sok szempontból már az EU előtt jár, hiszen 2023. december 22-én elfogadásra került az úgynevezett magyar ESG-törvény, amely részben a szóban forgó CSDDD, részben a tavaly júliusban elfogadott CSRD hazai implementációjának tekinthető, és jövő évtől már minden nagyvállalatra kiterjed, amely a következő három küszöbérték közül legalább kettőt meghalad: 250 fős létszám, 20 milliárd Ft árbevétel, 10 milliárd Ft mérlegfőösszeg. Kérdés, hogy a március 15-én elfogadott „egyszerűsített” CSDDD lesz-e hatással a hazai szabályozásra.
Címlapkép forrása: Getty Images
