A klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlása mellett a növekvő egyenlőtlenségek jelentik a legsürgetőbb fenntarthatósági kihívást, amik már globálisan is rendszerszintű kockázatokká váltak.
„Az egyenlőtlenségek akadályozzák a társadalmi és gazdasági fejlődést, ami kihat a vállalatok eredményességére is.
A leggazdagabb 1,2% birtokolja a globális vagyon 50%-át, a legszegényebb 53% alig 1,1%-ot.
Ez az arány évről-évre romlik, újabb kockázatokat eredményezve. Az egyenlőtlenség olyan rendszerkövetkezmény, amit képesek vagyunk megváltoztatni. Ehhez azonban a legmagasabb szintű elköteleződés, rendszerszintű változásra van szükség" – mondta el Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért üzleti reggelijén.
3 munkaerőpiaci trend, ami felforgatja az életünket
A világ munkavállalóinak harmada kevesebbet keres, mint ami a megélhetéshez szükséges. A megélhetési bérkülönbség megszüntetésének globális GDP-re gyakorolt pozitív hatása 4,5 trillió dollár lenne. Az egyenlőtlenség csökkentése összehangolt intézkedéseket igényel minden szereplő részéről, így a vállalatoknak is létfontosságú szerepük van ebben. A változások elindításában kulcsfontosságú, hogy az ember, mint érték jelenjen meg a vállalat értékteremtő folyamataiban – mutatott rá Sonja van Lieshout, a World Employment Confederation Europe elnöke, a Randstad globális public affairs vezetője.
A szakértő 3 olyan munkaerőpiaci trendet mutatott be, amely uralja, valamint alakítja a munka világát.
Az egyik a sokat emlegetett munkaerőhiány, amit a készségek és képességek közötti eltérés, valamint a demográfiai változás okoz.
"Azt látjuk, hogy Európa-szerte számos munkaerőpiacon már elértük a teljes foglalkoztatottságot, ami azt jelenti, hogy alig maradt emberi tőke, tehát más forrásokat kell találnunk. Meg kell vizsgálnunk a kiaknázatlan lehetőségeket. Egyik ilyen lehet például a részmunkaidős foglalkoztatás felé való nyitás, a gyermeknevelésből visszatérő szülők számára, vagy az idősebb korosztály számára, akik nem 40 órás munkahétben érdekeltek." - mondta el a szakértő.
Egy másik tendencia, amely kapcsolódik az Európa-szerte uralkodó munkaerőhiányhoz, a készségek és a képzettség hiánya.
Egyre több olyan embert látunk a munkaerőpiacon, akik valójában nem rendelkeznek megfelelő készségekkel. A szakmai tudásunk 80%-át a munka elvégzése során tanuljuk meg, vagyis jelentős feladat hárul a foglalkoztatási és munkaerő-felvételi iparágra ebben a tekintetben. Ehhez a trendhez tartozik az is, hogy fokozott figyelmet kap a munkahely és a magánélet egyensúlya. A Covid egyik eredménye, hogy az otthon és a munka világa összeolvadt, a fitalabb generációnak pedig határozottan nehézséget okoz az egyensúly fenntartása.
A harmadik tényező zöld gazdaság és a digitalizációra való áttérés, átmenet, ami szintén bonyolítja az üres álláshelyek betöltését.
A digitalizáció katalizátorként szolgálhat a munkaerőpiacon tapasztalható tendenciák és fejlemények megoldására, de fenntartható módon, felelősségteljesen és etikusan kell ennek megfelelni. Ennek a tendenciának a része a mesterséges intelligencia használata is. "Végeztünk egy kutatást, amelyből kiderült, hogy a munkavállalók több mint fele érdeklődik a mesterséges intelligencia területén történő képzések iránt. Az érdeklődőknek azonban csak 13%-a az, akit a munkáltatója ténylegesen képez ezen a területen. Tehát még mindig hatalmas a szakadék a képzési igények és a kívánt képzési igény között." - ismertette Sonja van Lieshout.
A 10 legkeresettebb pozíció
A top tíz "leggyorsabban növekvő munkahely" vagyis a legkeresettebb szakmákra is kitért a szakértő előadásában:
- az AI specialista,
- a fenntarthatósági specialista,
- az üzleti intelligencia elemző,
- információbiztonsági elemző,
- a fintech szakértő,
- az adatelemző,
- robotinformatikai mérnök,
- a big data specialista,
- a mezőgazdasági gépkezelő,
- és a digitális transzformációs szakértő.
Mindezeknél a kritikus és analitikus gondolkodásmód az egyik kulcs képesség, de a rugalmasság és az agilitás is a legfontosabb képességek között van.
"A munkaerőpiacon belül sokan tartanak attól, hogy a munkakörök automatizálódásával a pozíciójuk megszűnik, vagy a munkájuk elértéktelenedik. Valójában szükség van arra, hogy bizonyos munkakörök, és így a munkaerő felszabaduljon, és ezek az emberek más pozíciókban tudjanak munkát végezni.
A Világgazdasági Fórum "Future of Jobs" jelentéséből tudjuk,
hogy a munkavállalók alapkészségeinek a 44%-a fog megváltozni a következő öt évben.
Erre előre készülnünk kell. A felelősség azonban nemcsak a munkavállalókat terheli, hanem a munkahelyek, és a kormány közös érdeke egy jövőbiztos, fenntartható munkaerőpiac kialakítása" - hangzott el az előadásban.
Az előadást követő zártkörű szakmai fórum keretében vállalatvezetők, vállalati-, tudományos és civil szakértők egyeztettek az emberi érték témakör aktuális helyzetéről és kihívásairól, olyanokról, mint a polarizáció és a bizalomvesztés üzleti kockázatai, az értékteremtés az emberi tőke megbecsülésével, a fizikai és mentális egészség és a hatékonyság összefüggései, valamint feltárták az üzleti jógyakorlatokat és megoldásokat. A három téma vezetője Kelemen Attila, a ProSelf Zrt. vezérigazgatója, Baja Sándor a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója és Nagy Gréta a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója voltak.
A cikk folytatásaként hamarosan közzétesszük Sonja van Lieshout-tal készített interjúnkat.
Címlapkép forrása: Getty Images
