Portfolio signature

Nagy változások jönnek a naperőművek magyarországi szabályozásában

Jelentős változások várhatók a kiegyenlítőenergia-elszámolási módszertanban és a KÁT szabályozási pótdíj elszámolásában, amelyek jórészt a naperőművek által leadott menetrendek pontosabb betartását célozzák komoly pénzügyi ösztönzők segítségével; a fő cél az, hogy a villamosenergia rendszer optimálisabb működése mellett az ipari energiafogyasztókra hárított terhek mérséklődjenek – hangzott el a MAVIR szerdai iparági fórumán. Egy harmadik, még nagyobb horderejű esetleges változtatás témája is szóba került, mégpedig az, hogy a KÁT-os naperőművek a negatív áramáras környezetben is termelnek és így megkapják a garantált támogatást, amely komoly terheket okoz az ipari energiafogyasztóknak. Kiderült, hogy a MAVIR-nak van már javaslata ennek a helyzetnek a kezelésére, és már meg is osztotta a jogalkotóval, igaz a potenciális változások iránya, tartalma nem hangzott el a fórumon. A készülő változtatást bizonyára tűkön ülve várják a KÁT-os naperőművi termelők, és a téma a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján is szóba kerül majd, amelyre itt már lehet regisztrálni.

Gyakori a leszabályozás a menetrendekhez képest

A naperőművek magyarországi beépített kapacitása nagyon gyorsan nőtt az elmúlt években, mostanra meghaladta a 6000 MW-ot, azaz gyakran az éppen aktuális villamosenergia igényt is. Az időjárásfüggő jelleg miatt ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a szabályozási tartalékok iránti igény, illetve az igénybe vett kiegyenlítő energia mennyisége is, amely jelentős költséggel jár, és a rendszerhasználati díjon keresztül minden érintett szereplő terheit növeli. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy több száz, akár 1000 megawattnyi kiegyenlítő energiát kell hirtelen, negyedórán belül igénybe vennie a MAVIR-nak időjárási, illetve pontatlan tervezési okok miatt, mert akkora az eltérés a leadott termelési menetrendhez képest. Ez viszont már üzembiztonsági, villamosenergia-ellátási kockázatokat vet fel.

Három főbb ok miatt 1) a naperőművek (túl)termelése akkor is, amikor nincs rá kereslet, 2) a le- és felszabályozási energia aránytalanul eltérő díja, illetve 3) a KÁT-rendszerbeli ösztönzők miatt (leadott menetrend helyett tény termelésre fizet a piacinál magasabb támogatást, amely bevételtől a szabályozási pótdíj mértéke elmarad, így általában a leadott naperőművi termelési menetrendeken felüli termelésre ösztönöz) az már huzamosabb ideje jellemző Magyarországon, hogy inkább leszabályozásra van szükség a villamosenergia rendszerben, azaz a szabályozható erőművek termelését vissza kell fogni, amelynek természetesen költsége van. Ezt érzékelteti Mezősi Andrásnak, a REKK kutató főmunkatársának a magyarországi villamosenergia-piac 2023-as évének áttekintése című, május végi prezentációjának alábbi ábrája is. Amint láthatjuk: a le irányú aFRR (igénybe vett) szabályozási kapacitások 300-400 MW körül ingadoznak, míg a fel irányú (igénybe vett) kapacitások 250 MW körül (mindkét irány esetén a 2023-as nagy csökkenés módszertani okokkal függ össze).

lekotott tartalekok beepitett PV kapacitas

A fentiek fontos előzmények és keretek ahhoz, hogy miért várhatók változások a kiegyenlítőenergia-elszámolási módszertanban és a KÁT szabályozási pótdíj elszámolásában, amelyekről Horváth Dániel, a MAVIR elemzési osztályának szakértője beszélt rövid előadásában az online fórumon.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés