A szociáldemokraták, szabaddemokraták és zöldek alkotta úgynevezett "közlekedésilámpa-koalíció" (a részt vevő pártok színei miatt kapták ezt az elnevezést) programjának a klímapolitika központi részét képezte, így a novemberi összeomlásuk komoly következményekkel járhat a klímavédelem szempontjából. A koalíciós partnerek között ugyanis éles viták alakultak ki a klímaügyi intézkedések és azok finanszírozása kapcsán, ami végül a szövetség felbomlásához vezetett.
A problémák gyökere egy évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a Német Szövetségi Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a kormány terveit 60 milliárd euró átcsoportosítására, klíma- és energiapolitikai célokra. Ez az ítélet korlátozta a kormány mozgásterét az ország alkotmányos adósságfékjének megkerülésére létrehozott speciális alapok felhasználásában is. A koalíción belüli nézeteltérések odáig fajultak, hogy Olaf Scholz kancellár menesztette Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminisztert. A konfliktus lényege az volt, hogy míg a kancellár vészhelyzet kihirdetését és az adósságfék felfüggesztését szorgalmazta további beruházások érdekében, addig a pénzügyminiszter ezt elutasította.
A kormányválság következtében számos fontos klímaügyi kérdés maradt függőben - írja a lap. Ezek közé tartozik az erőműbiztonsági törvény, az árampiaci reform, a karbonmenedzsment-stratégia, ami a szén-dioxid leválasztására, tárolására, szállítására és felhasználására szolgáló (CCUS) technológiák alkalmazását teremtené meg, valamint az iparvállalatok klímabarát termelési módjainak támogatása. Bizonytalanná vált továbbá az elektromos járművek ösztönzésére tervezett intézkedések sorsa és a vasúti fejlesztési terv jövője is.
Hasonló helyzetben van a novemberre tervezett „biomassza-csomag” is, amely a fenntartható, erőforrás-hatékony és klímabarát biomassza-termelés és -felhasználás kereteit teremtené meg, többek között a támogatási rendszer reformjával és a geotermikus projektek engedélyeztetésének egyszerűsítésével.
Bizonytalan a Németország első, jogilag kötelező érvényű célokat kitűző nemzeti klímaalkalmazkodási stratégiájának sorsa is,
amelyet a kabinet decemberben fogadott volna el.
A februárra előrehozott választásokig a megmaradt koalíció vezeti tovább az országot, ami szorosabb együttműködést igényel a legnagyobb ellenzéki erővel, a CDU/CSU szövetséggel. Friedrich Merz, a CDU vezetője kifejezte együttműködési készségét, de kérdéses, hogy sikerül-e többséget biztosítani a függőben lévő tervek elfogadásához. A CDU/CSU szövetség klímapolitikai elképzelései eltérnek a jelenlegi kormányétól. Bár nem kérdőjelezik meg a 2045-ös klímasemlegességi célt, más úton kívánják azt elérni, például az atomerőművek újraindításának lehetőségével, a fúziós energia fejlesztésével és a biogáz szerepének növelésével. A konzervatívok megszüntetnék a 2024 elején életbe lépett új német épületenergetikai törvény azon részeit is, amelyek szerint 2026/28-tól a telepítendő új fűtési rendszereknek legalább 65%-ban megújuló energiát kell használniuk - írja a lap.
A konzervatívok szerint a klímacselekvés továbbra is sürgős, de erős gazdasággal és társadalmi elfogadottsággal kell párosulnia. Álláspontjuk szerint Németországnak új gazdasági modellt kell kidolgoznia, amely úgy erősíti a versenyképességet, hogy közben a klímaváltozás kihívásaira is választ ad.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
