Mekkora piacról beszélünk?
A PentaSun Kft. alapító-tulajdonosa, Boczkó Tamás kiemelte, hogy jelenleg mintegy 14 ezer olyan háztartási méretű kiserőművel (HMKE) rendelkező ügyfél van, akik 2014 előtt telepítették erőműveiket, így az új szabályozás értelmében - a telepítéstől számított 10 év elteltével - kiesnek a szaldó elszámolásból. Ez a szám a következő évben 30 ezerre nőhet az újonnan bruttó elszámolásba kerülőkkel együtt.
Ez nem tartalmazza azokat, akik 2022 szeptembere után nyújtották be kérelmüket napelem telepítésre, mivel ők automatikusan bruttó elszámolásba kerülnek, akárcsak a Napelem Plusz Programra (NPP) pályázók.
Hozzátette, hogy az NPP által érintett mintegy 20 000 pályázót azért nem vették bele számításaikba, mert a támogatás egyik előírása szerint a telepítéstől számított három évig nem folytathatnak gazdasági tevékenységet azon a címen, ahol a napelem létesül (utóbbit alább kifejtjük, miért lényeges).
Mikor, ki és hogyan vehet részt benne?
A tervek szerint az első aggregálás tervezett ideje 2025. január 10, az új elszámolás pedig február 1-től indul:
Úgy tűnik, hogy az induláshoz szükséges létszám rendelkezésre áll
- jelentette ki Boczkó Tamás.
Magánszemélyek az év folyamán bármikor csatlakozhatnak a rendszerhez, míg cégek esetében korlátozó tényező lehet, hogy melyik kereskedőnél van meglévő szerződésük (egyedi vizsgálatot igényel, mennyire szabadon "mozgathatják" betáplálásukat az élő szerződésük alapján).
Elmondta azt is, hogy a regisztráció online zajlik, és az aggregátor ügyfélbarát módon intézi a teljes adminisztratív folyamatot, beleértve az adatbekérést a hálózati üzemeltetőtől, a havi elszámolást és a számlák kiállítását.
A programban csak bruttó elszámolásban lévő HMKE-k vehetnek részt, akik rendelkeznek okosmérővel és érvényes hálózathasználati szerződéssel (betáplálási lehetőséggel), továbbá adószámmal is.
Ez utóbbi azért fontos, mert a szaldó elszámolásban alkalmazott évente egyszeri elszámolás nem minősül üzleti tevékenységnek, ehhez elegendő az adóazonosító jel megléte. A bruttó elszámolás azonban, ahol havi elszámolás van, már üzleti tevékenységnek számít(hat). Ez utóbbi még kérdés és az egyeztetések folyamatban vannak, hogy mi minősül üzleti tevékenységnek és feltétlen szükség van-e adószámra a tevékenység folytatásához.
Egyik lehetséges megoldás az adminisztrációs terhek csökkentése lenne, tehát az, hogy az adószám helyett elegendő legyen egy adóazonosító jel itt is, ahogy az a szaldós rendszerben működik.
Akinek viszont már van adószáma (például őstermelők, egyéni vállalkozók), annak nem kell külön kiváltania. Egyéni vállalkozók esetében a 12 millió forintos alanyi áfamentességi határba együttesen számít bele a napelemes termelésből és az alaptevékenységből származó bevétel.
Mit mutatnak a számok?
Az eseményen konkrét számadatokra is kitértek, vagyis arra, hogy az ügyfelek szempontjából hogyan néz ki a bevételi oldal. Boczkó Tamás a saját HMKE termelésének adatait használta szemléltetésként, ami jól reprezentálja az átlagos ügyfeleket is.
A példában egy 10 kW teljesítményű naperőmű 11 040 kWh-t termelt, amelyből 8 854 kWh-t táplált be a hálózatba (tehát ennyit értékesített a piacon), így 385 eurós árfolyam mellett az ügyfél
nettó 347 eurót (mai árfolyamon átszámítva 144 ezer forintot) kapott volna a bankszámlájára az év végéig, 15,1 Ft/kWh-os egységáron.
Érdekesség, hogy a HUPX energiatőzsdén értékesített mennyiségre fizetett összeg további 5 euróval több lett volna, ha nem lettek volna negatív áras időszakok.
A csatlakozásnál nincs mérethatár, de természetesen néhány száz kWh-ás termelésnél az ügyfélen múlik, hogy megéri-e neki csatlakozni.
Jelenleg az elszámolás órás alapon történik, négy darab negyedórás termelési adat összeadásával. A tervek szerint jövőre elindul a HUPX negyedórás piaca is, akkor módosítják az ÁSZF-et, és már negyedórás árak alapján számolnak el, bár ez nem hoz jelentős változást.
Hozzátette, hogy a tőzsdén euró alapú az elszámolás, így az ügyfeleknek is euróban utalnak, de ebben nagyfokú rugalmasságot biztosítanak: az általános devizaszámlára történő utalás mellett forint alapú, de akár fintech számlákra is tudnak utalni (például Revolut).
Ami még lényeges, hogy ehhez a mennyiséghez nem tartozott adófizetési kötelezettség, mivel a jelenlegi szabályozás szerint a magánszemély által 12 000 kWh alatt értékesített energiamennyiség adómentes.
A számokból az is látszik, hogy a példában nem a teljes megtermelt mennyiség került betáplálásra a hálózatba, mivel annak egy része saját fogyasztására ment el.
Budai Dániel (a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének - MERSZ, elnökségi tagja) elmondta, hogy a MERSZ 500 ügyfelet érintő vizsgálata azt mutatta ki, hogy míg szaldó esetén 30%-os az önfogyasztási arány, addig bruttó elszámolásnál – amely esetben egy 10 kilowattos akkumulátor is volt a napelem mellett – az ügyfelek saját fogyasztásuk 70-75%-át fedezték megújuló forrásból (a napelem termelésének 100%-át felhasználták, és még vételezniük kellett a teljes fogyasztásukhoz 20-25%-ot). Tehát egy ilyen kis tároló is jelentősen növeli a kihasználtsági fokot.
Mit hoz a jövő?
Az egyik még megoldatlan kérdés a tárolók használata. A jelenlegi általános szerződési feltételek alapján csak nappali órákban betáplált mennyiség kerül elszámolásra, tehát a napelemes termelés. Ha bejön a képbe egy tároló is, ott már előfordulhat az, hogy a nappal termelt és eltárolt energiát esti órákba tölti be a hálózatba az ügyfél (magasabb árat kap érte).
Ebből a magatartásából származó nem megfelelő menetrendtartás pedig azzal jár, hogy az aggregálást nyújtó szolgáltatónak büntető jelleggel kiegyenlítői energia díjat kell fizetni, ezzel veszélyeztetve az aggregátori közösség működését.
Az is felmerül, hogy amikor az aggregátor "elviszi" a napelem termelést a kereskedőtől, a fogyasztási igény fennmarad az ügyfél részéről, amire ugyanúgy fel kell állítani egy profilt. Tehát a kereskedő terhe nem csökken, viszont a bevételi oldalon kiesik a betáplált energia értékesítéséből származó összeg. Ez a helyzet akár azt is eredményezheti, hogy a kereskedők felárazzák szerződéseiket, hogy fedezzék egységnyi költségeiket.
További szűkületet jelentenek a hálózati elosztók. A MERSZ és a PentaSun is azt tapasztalja, hogy a hálózati üzemeltetők informatikai rendszerei nincsenek felkészülve a megnövekedett aggregátori elszámolási igényekre, és bizonytalan, hogy a jelenleg még sok helyen manuálisan működő rendszer hogyan fogja ezt kezelni.
Boczkó Tamás hozzátette, hogy az elszámolási adatokhoz szükséges informatikai hozzáférési rendszer már lényegében ki van építve és mind a 6 elosztóval van megállapodásuk, így a vállalat tervezetten képes lesz napi szinten kiolvasni a termelési adatokat az elosztók rendszeréből, ez nem lesz akadály.
Az aggregátor olyan szereplő a villamosenergia-piacon, amely erőművek, felhasználói berendezések és villamosenergia-tárolók termelését és fogyasztását egyesíti, hogy azokat összevontan értékesítse vagy vásárolja meg a piacon. Ez a fogalom 2021-ben került be a magyar Villamosenergia-törvénybe, az európai uniós szabályozás hazai átültetéseként.
Az aggregálási tevékenységek négy fő kategóriája közé tartozik a résztvevők közötti pénzügyi elszámolások kezelése, a termelés és fogyasztás rugalmas irányítása a hálózat stabilitásának fenntartása érdekében, különböző energiaforrások és fogyasztók összevonása a hatékonyabb működés céljából, valamint az energiafelhasználás optimalizálásához való hozzájárulás.
A MERSZ elnökségi tagja hozzátette, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb adatai szerint jelenleg 80 aggregátor van bejegyezve.
Címlapkép forrása: Portfolio
