Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Szingapúr átalakulása egy pénzügyi központtá nem volt véletlen. Vezetői tudatos döntéseket hoztak, prioritásként kezelve az infrastruktúrát, az innovációt és a világ felé való nyitottságot.
Ma a szingapúri pénzügyi szektor a GDP közel 13%-át adja.
Miközben olyan kezdeményezéseket vezettek be, mint a Project Ubin, amely a blokklánc-alapú fizetési megoldásokat kutatja. Magyarországnak, tehetséges munkaerejével és központi fekvésével, hasonló lehetőségei vannak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Szingapúri Monetáris Hatóságot (MAS) követve bővíthetné a „Zöld Programot”, hogy támogassa az ESG-központú technológiára épülő startupokat. Képzeljük el Budapestet, mint Közép-Európa zöld pénzügyi fővárosát – ez elérhető cél, ha megtesszük a megfelelő lépéseket.
A Szingapúri Tőzsde (SGX) egy másik példa: itt jelenleg 700 vállalatot jegyeznek, melyek együttes piaci kapitalizációja meghaladja a 900 milliárd szingapúri dollárt (kb. 658 milliárd amerikai dollárt). A Szingapúri Tőzsde fenntartható pénzügyi központtá vált, ebben a BÉT zöld kötvények és digitális eszközök platformjának fejlesztésével követhetné a példájukat. Ezeket az erőfeszítéseket az EU szabályozási kereteihez igazítva európai és globális befektetőket vonzhatunk.
Szingapúr egyik legnagyobb erőssége a Smart Nation kezdeményezés. Ez az előremutató stratégia egyesíti a mesterséges intelligenciát, a fintech szektort és a közszolgáltatásokat, hogy egy zökkenőmentes, technológia vezérelt társadalmat hozzon létre. A szingapúri fintech ökoszisztéma már több mint 4 000 startupot foglal magában, és 2021-ben a fintech cégek összesen 3,94 milliárd USD-t vontak be tőkeként.
Magyarország Digitális Jólét Programja ígéretes kezdet, különösen a digitális oktatási platformok vidéki bevezetésével. Ugyanakkor még mindig sok a tennivaló – például biztosítani kell a megbízható szélessávú internet-hozzáférést az ország teljes területén (igaz, ebben európai szinten sem állunk rosszul), és fel kell készíteni a pedagógusokat a digitális oktatási készségek tanítására.
A köz- és magánszektor közötti együttműködés szintén kulcsfontosságú volt Szingapúr sikere szempontjából. Egy kiemelkedő példa erre a MAS (a szingapúri központi bank) és a DBS Bank partnersége, amely mesterséges intelligenciát használó csalásfelismerési rendszerek fejlesztésére irányult. Magyarország MOL csoportja vagy akár a Richter Gedeon hasonló szerepet tölthetne be a zöld energia és a biotechnológia innovációiban. Az ilyen együttműködések nemcsak az ipari bázist erősíthetik, hanem külföldi befektetéseket is vonzhatnak.
Szingapúr oktatási rendszere egy másik terület, ahol Magyarország tanulhat. Az olyan intézmények, mint a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS), szoros együttműködést folytatnak az iparágakkal, biztosítva, hogy a diplomások megfeleljenek a munkaerőpiac igényeinek. Magyarország ezt a modellt követve erősíthetné az olyan egyetemek, mint az ELTE és a vállalatok közötti kapcsolatokat az olyan feltörekvő területeken, mint a kvantumszámítástechnika és a mesterséges intelligencia. Egy friss sikertörténet az ELTE és egy technológiai startup együttműködése, amely egy AI-alapú nyelvfeldolgozó eszköz kifejlesztését eredményezte. Az ilyen kezdeményezések a globális színtéren is versenyképesebbekké tehetik Magyarországot.
Az adókedvezmények és az egyszerű üzleti szabályozás kulcsfontosságúak Szingapúr vonzerejében. Magyarország már megtette az első lépéseket ebbe az irányba alacsony társasági adókulcsaival. De miért állnánk meg itt? Az innovációs zónák létrehozása – hasonlóan Szingapúr Jurong Innovációs Negyedéhez – vonzóbbá tehetné Magyarországot a startupok és multinacionális vállalatok számára.
A fenntarthatóság egy másik olyan terület, ahol Magyarország kiemelkedhet. Szingapúr világszerte vezető szerepet tölt be olyan kezdeményezésekkel, mint a Marina Barrage, amely az urbanisztikai tervezést kombinálja a vízfenntarthatósággal. Magyarország geotermikus erőforrásai és a nap- és szélenergia potenciálja természetes előnyt biztosít számára. Miközben a Paks II atomerőmű bővítése fontos, Magyarországnak a megújuló energiákba is nagyobb befektetéseket kell irányítania. Az olyan vállalatok, mint a MET csoport, már jelentős előre lepéseket értek el ezen a területen, de egy összehangoltabb stratégia további sikereket hozhat.
A földrajzi fekvés sorsdöntő, és Magyarország központi helyzete Európában ajándék. Ahogyan Szingapúr kihasználja helyzetét Ázsia kapujaként, Magyarország is híd lehet Kelet- és Nyugat-Európa között. Az olyan infrastruktúra-projektek, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, helyes irányba tett lépések, de több befektetésre van szükség a logisztikába és a digitális kereskedelmi platformokba. Magyarország vezethetné a visegrádi csoportot, és olyan közös innovációs központokat hozhatna létre Lengyelországgal és Csehországgal, amelyek erősítik Közép-Európa gazdasági ökoszisztémáját.
A technológia összetörte a hagyományos 9-től 5-ig tartó irodamodellt. Ma a legjobb tehetségek bárhonnan dolgozhatnak – legyen az Pécs, San Francisco vagy Szingapúr –, mert a munkafolyamatok projektek alapján szerveződnek, nem időzónák szerint. A növekedés további növekedést vonz, és végül pénzt. Ez a globális gazdaság új valósága, amely még csak most kezdődik.
Szingapúr sikertörténete nem csak politikákról és kezdeményezésekről szól; ez egy látásmódról, rugalmasságról és alkalmazkodóképességről tanúskodik.
Magyarországnak megvan a tehetsége, helyzeti előnye és erőforrásai, hogy hasonló sikereket érjen el. Most van itt az idő, hogy merész lépéseket tegyünk!
EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
