Nehéz piacon nőtt nagyot a Pensum - Akvizíciók és tőkeemelés is van a tervekben

2024-ben nagyot nőtt a Pensum, az árbevétel 79 százalékkal 8,7 milliárd forintra, az adózott eredmény 219 százalékkal 237 millió forintra bővült. Minek köszönhető a növekedés?

Nagyon örülünk ennek az eredménynek, mert a trenddel szemben mozogtunk általában és az ágazaton belül is. Különösen büszkék vagyunk rá azért is, mert látszik, hogy beértek azok a fejlesztések, amiket az elmúlt években elkezdtünk. Ezek egyrészt belső munkafolyamatban történő fejlesztések voltak, például a robotizáció alkalmazása, bizonyos fokú automatizálás, másrészt pedig a belső struktúránknak az átalakítása, ami magába foglalt szervezetfejlesztést is, ezért jóval hatékonyabbá is váltunk. Azaz nemcsak az árbevételünk növekedett, hanem a vállalat hatékonysága is javult.

A növekedés fontos eleme az is, hogy nemcsak a klasszikus nagyberuházásokra, a nagy megrendelők igényeinek kiszolgálására fókuszálunk, hanem úttörőként a kis- és középvállalkozásokat is célba vettük. Ez merész döntés volt, de valójában hitelminősítési szinten sem állnak olyan rosszul a kis- és középvállalkozások, mint ahogyan azt sokan gondolják.

Közel 200 új szerződést kötöttünk 2024-ben, megnyílt az út egy új  piaci szegmens felé. Azt gondolom, hogy a magyar gazdaság motorját valójában a kkv-k adják, a dolgozók jelentős részét is a kkv-k foglalkoztatják Magyarországon, így az aggregált munkaerő-igényük is jelentős. Tavaly már elkezdődött a magyar gazdaság lassulása, ennek ellenére a kkv-k viszonylag jól tartották magukat, és folyamatosan növekvő rendelést biztosítottak számukra.

Milyen trendek érvényesültek az elmúlt időszakban a munkaerő-kölcsönzésben?

Azt tapasztaltuk, hogy a nagy megrendelők sokkal óvatosabbak lettek, illetve bizonyos típusú beruházások nem indultak el vagy csúsznak. Itt legfőképpen a gépjárműiparra, az akkumulátoriparra és az autóiparra gondolok. Ezeknél már világosan látszott tavaly, hogy az előzetes tervek nem fognak teljesülni. A mi tapasztalataink szerint a turisztikai szektor még viszonylag jól tartotta magát, a kereskedelem, a logisztika és a kiskereskedelmi szektor továbbra is folyamatos rendelésállományt biztosít.

Összességében az mondható el, hogy a gazdaság szerkezete kettős, külön kell választani a nagyberuházásokhoz kapcsolódó igényeket és a kkv-szektort, másrészt pedig a gazdaság különböző szegmenseit. Mi általában a kékgalléros munkavállalók kölcsönzésével foglalkozunk, ott a vendégmunkások alkalmazása előtt egy úgynevezett gyorsított közvetítési eljárást is le kell folytatni, ami azt jelenti, hogy meg kell nézni, hogy az adott munkahelyre van-e magyar jelentkező. Ezeknél az év vége felé egyre több magyar jelentkező volt az állásokra, eleinte csak vidéken, klasszikusan Kelet- és Dél-Nyugat Magyarországon, később mindenhol. Jelenleg pedig ott tartunk, hogy Budapesten is egészen jól feltölthetőek az állások magyar jelentkezőkkel. Tehát egyrészt kevesebb az elérhető szabad munkahely, másrészt újra megjelent egy puffer munkavállalói réteg.

Ez a teljes piaci trend, amivel szemben mi tavaly folyamatosan tudtunk növekedni.

A bérek hogyan alakultak 2024-ben?

Az év elején még erős növekedési pályát láttunk, ami később ellaposodott, a bérek emelkedése megállt.

Mire számítanak a munkaerőpiacon 2025-ben, hogy alakulhat a munkaerőkölcsönzés volumene?

Ez egy elég összetett kérdés, ugyanis a teljesítésünk nemcsak a megrendelésektől függ, hanem a szabályozástól is. A legnagyobb kockázatnak ma Magyarországon a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát tartom. A vállalkozások működésének tervezhetősége rettenetesen megnehezül emiatt, és ez a tervezhetőség végig megy a gazdaságon, az üzleti partnereken.

Ami minket érint, hogy december második fele óta a vendégmunkások közvetítését megtiltották, a kölcsönzését pedig rendkívül leredukálták két országra – amit végül kiegészítettek a fülöp-szigeteki munkavállalók kölcsönzésének lehetőségével –, ez pedig újratervezést tett szükségessé. Most úgy látjuk, hogy a jelenlegi rendeléseinket a múlt évben elindított vendégmunkásainkkal el tudjuk látni. Nekünk a Fülöp-szigeteken nagyon jó személyes és üzleti kapcsolataink vannak, úgy gondoljuk, hogy ha erre vonatkozó igény merül fel, azt a jövőben ki fogjuk tudni elégíteni Magyarországon.

Magyarországon érződik a gazdaság lassulása, a beruházások bizonytalanabbá váltak, több munkaerőkölcsönző versenyez ugyanazokért a rendelésekért, ami valószínűleg hatással lesz a marzsokra is. Ugyanakkor én látom a fényt az alagút végén. Úgy gondolom, hogy az a két hatás, ami most érvényesül, egyrészről a trumpi politika, aminek eredményeképpen Európa felébredt, és jelentős összegeket hoznak haza, felpörgeti a védelmi ipart. A másik fejlemény, hogy Németországban az adósságféket eltörölték, ami nyilvánvalóan hatással lesz a német gazdaságra, ami egy-két éven belül jelentős lökést fog adni a német gazdaságnak, ez pedig a magyar gazdaságra is kedvező hatással lehet.

Hogy ez 2025-ben bekövetkezik-e már, azt nem látni, de 2026-ban viszont bizonyos vagyok benne.

Eddig a magyarországi piacról beszéltünk, de a Pensum kimondott célja az, hogy akvizíciókon keresztül is növekedjen. Mely országokban terveznek felvásárlásokat? Milyen vállalatméretben gondolkodnak?

Két irányban indulunk el ebben a tekintetben. Az egyik irány azok a piacok, ahol már jelen vagyunk, a német és az osztrák piacon. Ezeken már megvan a tudásunk, a tapasztalatunk, ezeken gyorsabban tudunk növekedni egy megfelelő lokális cég megszerzésével. A másik irány pedig azok a piacok, ahol még nem vagyunk jelen. Az egyik ilyen az Egyesült Királyság, ahol érdemes lenne megjelenni, illetve a régióban egyre érdekesebbé válik Románia és Horvátország is. Ezekben az országokban nagy hozzáadott értéke van egy akvizíciónak, azzal együtt menedzsmentet, elérést és szaktudást is vásárolhatnánk. Abban nagy hozzáadott értéket tudunk biztosítani, hogy ezeket a cégeket be tudnánk kapcsolni a már működő üzleti kapcsolatrendszerünkbe.

A bevételeken, profiton belül hova tolódhat el a következő időszakban a külföldi cégeknek az aránya?

Az elkövetkezendő időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni a külföldi jelenlétre, ezért szeretnénk, hogyha belátható időn belül visszatérne a fele-fele arányuk a bevételünkben, középtávon pedig szeretnénk, hogyha a társaság bevétele túlnyomórészt már külföldről származna. Figyelemmel arra, hogy azért sok esetben jobb marzsokkal lehet dolgozni, főképp a nyugat-európai piacon, ezért ezt úgy gondoljuk, hogy az eredményben is legalább ilyen arányban köszönne vissza.

Ha már az eredményről beszélünk, a befektetőket kiemelten érdekli az, hogy az eredménynek mekkora részét fizeti ki a vállalat osztalék formájában. Most 35 forint az osztalék, ez a jelenlegi részvényárfolyammal számolva közel 1,5%-os osztalékhozamot jelent. Mi ennek az osztaléknak, ennek az osztalékhozamnak az üzenete?

Valóban, a mostani árfolyammal számolva másfél százalékos osztalékhozam adódik, de aki a mostani ár negyedén vette a részvényt, arra vetítve más a hozam. Az osztaléknak nagyon fontos üzenete van abból a szempontból, hogy jelezzük a befektetőink felé, hogy a társaság stabil, folyamatosan képes nyereségtermelésre. Nagyon sok növekedési sztoriban a növekedési potenciál jóval felülírja azt, hogy a cégnek van-e eredménytermelése is. Sőt, hogyha egy növekedési sztori nagyon erős, akkor sok esetben nincs is eredmény. Mi fontosnak tartjuk, és ez a Pensum komoly értéke is, hogy minden évben nyereséget termel, amellett, hogy dinamikusan nő. És valójában ennek a növekedésnek a vége egy olyan típusú szolgáltató cégnél, mint mi, valószínűleg az lehet, hogy a növekedési dinamika később csökken, és úgy fog egyre stabilabb és magasabb osztalékfizető-képesség kialakulni.

A Pensum részvényárfolyamának alakulásával mennyire elégedettek? Mit tükröz a mostani szinteken az árfolyam?

Úgy gondolom, hogy a piac még nem reagálta le az egyre jobb eredményeinket. Úgy látom, hogy sok esetben a befektetők nem az egyedi sztorik alapján ítélnek, hanem az általános befektetői hangulat alapján. Ha az általános befektetési hangulat visszafogott, akkor az egyedi sztori hiába jó, az nem  épül be a részvényárfolyamba, legalábbis rögtön nem. Bízom abban, hogy az általános hangulat javulásával, amikor az egyedi sztorinkat a befektetők észreveszik, a piac önszabályozó mechanizmusán keresztül kialakul egy olyan magasabb részvényárfolyam, ami jobban tükrözi a cég értékét.

A Pensum részvényekben még mindig nagyon alacsony a forgalom, a likviditás alacsony.

Valóban, egyelőre alacsony a részvényeink likviditása, ami annak köszönhető elsősorban, hogy a közkézhányadunk is alacsony. És talán azok, akik eddig Pensum-részvényt vásároltak, inkább úgy gondolkoztak, hogy megvárják, milyen irányban haladunk, így nem adnak el. Ugyanakkor nálunk még nem volt klasszikus IPO, tehát azok a részvények forognak közkézhányadban a tőzsdére lépésünk óta, amiket az alapítók adtak el. Mi most elsősorban nem eladásban, hanem forrásbevonásban gondolkozunk. Terveink szerint  belátható időn belül tőkeemelést hajtunk végre, ami egyrészről a Pensum akvizíciós terveit is támogatná, másrészről pedig a befektetők bevonásával és a közkézhányad növelésén keresztül a likviditást is növelné.

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.