Új aranyláz kezdődött Magyarországon: 3-5 év alatt megtérülő befektetés tarolja le az árampiacot

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A jogszabályi környezet változásai nyomán egyre több naperőműpark-tulajdonos vizsgálja az akkumulátoros energiatárolóval való kiegészítés lehetőségét. A pályázati támogatások mellett egyre többen érdeklődnek a banki finanszírozási lehetőségek iránt, miközben a hitelezők is fokozatosan nyitottabbá válnak az ilyen típusú beruházások támogatására.

A tulajdonosok, tervező és kivitelező cégek, jogi szakértők és finanszírozók közötti hatékony együttműködés alapja és egyben kötelező eleme egy részletes üzleti terv.

Üzleti tervek a projektelőkészítésben és az optimális rendszerméret meghatározása

Minden energetikai beruházás alapjának egy megalapozott üzleti tervnek kell lennie,

azonban az úgynevezett co-located rendszerek esetén ez különösen nagy jelentőséggel bír.

Abban az esetben beszélhetünk co-located rendszerekről, ahol egy energiatároló mind fizikailag, mind működésileg összehangoltan egy naperőmű mellé kerül telepítésre közös csatlakozási ponttal. A naperőmű és az energiatároló összehangolt működésének biztosítása érdekében közös energiamenedzsment-rendszer szükséges, amely képes dinamikusan szabályozni az energiatároló töltését, kisütését a naperőmű aktuális termelésének, hálózati igényeknek, valamint a különböző piacokon való részvételnek megfelelően. A tervezési folyamatban az egyik legfontosabb műszaki-gazdasági döntés a rendszerméret optimalizálásának kérdése.

Fontos hangsúlyozni, hogy a napelem-energiatároló teljesítményarány optimális megválasztása mindig a projekt konkrét céljától függ. Ha a cél elsősorban a naperőmű energia termelésének rövid távú kiegyenlítése, a menetrendtől való eltérés minimalizálása, és a rendszer rugalmasságának növelése, akkor általában kisebb teljesítményarány a megfelelő. Amennyiben viszont a cél a hosszabb távú energiatárolás - a jogi fejezetben már említett - arbitrázs, vagy kiegyenlítő-szolgáltatásnyújtás miatt, akkor az alacsonyabb arány lehet előnyös, mivel nagyobb tárolókapacitással rendelkezik.

Az optimális arány meghatározásához azonban mindenképpen érdemes esettanulmányt készíteni, figyelembe véve a helyi besugárzási adatokat, hálózati korlátozásokat, a megcélzott piacok árkörnyezetét és várható változásokat. Annak meghatározásakor a döntési szempontok között kiemelkedően fontos szerepe van az adott ország szabályozási környezetének, támogatási politikájának, a rendelkezésre álló beruházási költségvetésnek, és a hálózati szolgáltatásokból származó potenciális bevételeknek is.

Ideális kitárolási idő és energiatárolós piaci szegmensek

A rendszertervezés egy másik kulcseleme

az ideális kitárolási idő kérdése.

Az akkumulátoros energiatárolók üzleti modelljének kidolgozásakor az egyik legfontosabb paraméter a tároló kitárolási idejének optimalizálása. Itt több tényezőt is érdemes figyelembe venni, és ajánlott a projekt-specifikus adottságok mentén különböző forgatókönyveket is megvizsgálni és modellezni.

A gyakorlat azt mutatja, hogy jelenleg Magyarországon a legjellemzőbb tárolási időtartam 2 óra. Ez azt jelenti, hogy a tároló maximális teljesítményével számolva két óra alatt teljesen feltölthető vagy kisüthető az akkumulátor (0%-100%-ra). Ennek oka többek között az, hogy ez a termék konfiguráció a leginkább elterjedt és gazdaságosan elérhető a piacon. A 2 órás kitárolási idő az akkumulátorcellák számára kiegyensúlyozott terhelést is biztosít (kb. 0.5 C), így műszaki szempontból is kedvezőbb élettartam és hatékonyság érhető el.

Fontos azonban megkülönböztetni az egyes piaci szegmenseket.

Például a kiegyenlítő piacon (automatikus frekvencia helyreállító tartalék, aFRR piac) jellemzően nem maga a kapacitás, hanem a gyorsan rendelkezésre álló teljesítmény értékesebb. Ezért itt rövidebb tárolási idő (1-2 óra) kedvezőbb pénzügyi mutatókat mutathat, mivel a piac elsősorban a gyors reagálóképességet díjazza. Ugyanakkor, ha a bevételi modell tartalmazza a piaci arbitrázs lehetőségét is, érdemes lehet hosszabb tárolási idővel kalkulálni. Az elmúlt időszakban tapasztalható trendek szerint Magyarországon a napon belüli piaci árak volatilitása emelkedik, egyre gyakrabban fordulnak elő alacsony vagy akár negatív áras órák is a magas napelemes-termelés időszakaiban. Ebben az esetben gazdaságilag előnyösebb lehet akár 4 órás kitárolási idővel tervezni, hiszen ezzel a tároló képes kiaknázni a hosszabb ideig fennálló, kedvezőtlen (vagy negatív) árakat, így nagyobb profit realizálható.

A jövőbeli várakozások egyértelműen azt mutatják, hogy a napelem penetráció növekedésével a negatív árú órák száma és a napon belüli volatilitás tovább emelkedik, ezért hosszú távon a hosszabb (3-4 órás vagy akár még hosszabb) kitárolási idők egyre inkább gazdasági optimumot jelenthetnek.

A piaci szegmensek tehát jelentős mértékben befolyásolják a tárolási idő üzleti optimalizálását. Magyarországon két fő piaci szegmenst érdemes vizsgálni a tárolók szempontjából: a MAVIR által üzemeltetett kiegyenlítő (aFRR) piacot és a HUPX által szervezett napon belüli (IDM) illetve másnapi (DAM) piacokon történő arbitrázst. Mind az aFRR kiegyenlítő piaci részvétel, mind pedig a HUPX DAM/ID arbitrázs önállóan is értelmezhető bevételi forrást jelent. Ezek a bevételi források azonban kombinálhatóak is (revenue stacking), maximalizálva ezzel a tároló pénzügyi eredényét.

• Az aFRR piacon a bevétel két termékből realizálható: kapacitás lekötéséből, valamint a ténylegesen igénybe vett szabályozási energiából. Fontos kiemelni, hogy míg a PV parkok elsősorban csak le irányú szabályozásban tudnak részt venni (teljesítmény-csökkentés révén), addig az akkumulátoros tárolók képesek mind le, mind fel irányban részt venni a szabályozásban. A magyar piacon jelenleg a felszabályozási energia átlagára magasabb, viszont ritkábbak ezek a behívások, míg le irányú szabályozásra gyakoribb az igény, de a kínálati oldal nagyobb, ezért alacsonyabbak az átlagos árak. A gyakorlat szerint a kapacitáslekötés bevételével mindenképpen érdemes számolni, azonban a tárolók legnagyobb bevételét jelenleg a fel irányú szabályozási energia behívások generálják.
• A HUPX DAM piacon a legfontosabb bevételgeneráló tényező a napon belüli árvolatilitás, amely az utóbbi években folyamatos növekedést mutat mind átlagos, mind maximális volatilitási szinteken. Ez a trend várhatóan a jövőben is folytatódik, így az arbitrázs bevételek súlya várhatóan növekedni fog a kiegyenlítő szabályozásból származó bevételekkel szemben. Az akkumulátoros tárolók terjedése miatt hosszabb távon számítani lehet arra is, hogy a kiegyenlítő szabályozási energia árak mérséklődnek (kínálati oldal növekedése), tovább növelve az arbitrázs piaci bevételek jelentőségét.

Költségek és megtérülések valós energiatároló-projektek tapasztalataiból

A bevételi potenciálok mellett a beruházások során figyelembe kell venni

a projekt induló költségeit és az évről-évre fizetendő üzemeltetési költségeket is.

Ezek első sorban a vételezési és visszatáplálási kapacitás esetleges bővítésének költségei, a tervezési és engedélyeztetési költségek, a hardverek beszerzési költségei, logisztikai és szállítási költségei, telepítési költségei, és az éves üzemeltetési, karbantartási, kereskedői díjai.

Az akkumulátoros tárolók ára drasztikus csökkenésen ment keresztül, különösen 2023 végétől. Ez a csökkenés elsősorban a kínai gyártási kapacitások felskálázásának és a kínálati oldal drasztikus növekedésének köszönhető. Minél nagyobb egy adott projekt kapacitása, annál kedvezőbb fajlagos ár érhető el a piacon. Nagy projektek esetében (több 10MWh kapacitás felett) akár 200 EUR/kWh fajlagos árral is lehet már számolni. Az átlagos konténeres tárolók (1MWh és feletti kapacitásúak) esetében jellemzőbb a 250-300 EUR/kWh fajlagos ár, amely sok esetben már tartalmazza a telepítési és üzembe helyezési költségeket is.

A 2024-es piaci tapasztalatok alapján a hálózatra csatlakozó, elsősorban co-located tárolók rendkívül kedvező megtérülési időkkel bírtak. Azokban az esetekben, ahol a szabályozási és arbitrázs bevételeket kombinálásra kerültek,

általánosan 3 - 5 éves egyszerű megtérülési időkkel lehetett számolni.

Ugyanakkor a beruházás megtérülése számos tényezőtől függ, így minden beruházás esetében ajánlott részletes cash-flow analízis készítése, különösen mivel ezek a projektek jellemzően banki finanszírozással valósulnak meg, és a finanszírozó bank részletes üzleti tervet kér a várható bevételek és kiadások pontos bemutatásával.

A sorozat az OPL gunnercooke, a Credit-Expert és a Planergy Solutions együttműködésében jött létre.