Váratlanul felgyorsult a Föld forgása, rövidebb lesz a holnap a megszokottnál

A Föld forgási sebessége jelentősen változott az idők során. Jelenleg bolygónk valamivel több mint 365-ször fordul meg a tengelye körül, miközben egyszer megkerüli a Napot. A nap hossza azonban a Föld történetében folyamatosan változott, a számítások szerint a múltban 490 és 372 között mozgott az egy év alatt eltelt napok száma.

Számos tényező befolyásolja a forgási sebességet, mint a változó tengerszint vagy a Föld belsejében történő elmozdulások. A legnagyobb hatást a Hold gyakorolja, amely fokozatosan távolodik a Földtől, és a két égitest kölcsönhatása miatt bolygónk forgása évszázadonként körülbelül 1,8 milliszekundummal lassul.

Az utóbbi években atomórák segítségével pontosan nyomon követjük a napok hosszát. Korábban időnként szökőmásodperceket kellett beiktatni a Föld lassulásának ellensúlyozására, ami például a GPS-rendszerek működéséhez elengedhetetlen.

2020 óta azonban megfordult a trend: a Föld forgása ismét gyorsulni kezdett.

2020-ban rögzítették 1960 óta a 28 legrövidebb napot. Azóta minden évben megdőlt a legrövidebb nap rekordja, a 2024-ben mért eddigi legrövidebb nap 1,66 milliszekundummal volt rövidebb a szokásos 86 400 másodperces napnál.

Az előrejelzések szerint idén júliusban és augusztusban ismét rövidebb napokra számíthatunk. A TimeAndDate.com előzetes adatai alapján július 9-e körülbelül 1,23 milliszekundummal, július 10-e pedig 1,36 milliszekundummal volt rövidebb a megszokottnál.

Július 22-én várhatóan 1,34 milliszekundummal, augusztus 5-én pedig 1,25 milliszekundummal lesz rövidebb a nap.

Bár a Hold felelős a Föld forgásának hosszú távú lassulásáért, bizonyos esetekben gyorsíthatja is azt. Minél közelebb van a Hold a Föld egyenlítőjéhez, annál nagyobb fékező hatást fejt ki. A most várható legrövidebb napok akkor következnek be, amikor a Hold maximális távolságra kerül a Föld egyenlítőjétől.

Ezek a rövidebb napok előre jelezhetők, de a trend váratlan. 1972 óta 27 szökőmásodpercet kellett beiktatni a Föld lassabb forgása miatt, 2016 óta azonban egyetlen szökőmásodpercre sem volt szükség, és a Nemzetközi Földforgás és Referenciarendszerek Szolgálata (IERS) megerősítette, hogy idén júniusban sem lesz szökőmásodperc.

Szakértők szerint a gyorsulás oka nem tisztázott. A legtöbb tudós úgy véli, hogy valami a Föld belsejében okozza. Az óceáni és légköri modellek nem magyarázzák ezt a jelentős gyorsulást.

A földrengések szintén befolyásolhatják a Föld forgását. A 2011-es, 9,0-es erősségű japán földrengés eltolta a Föld tengelyét és lerövidítette a napokat. A NASA Jet Propulsion Laboratory szakértője, Dr. Richard Gross szerint a földrengések átrendezik a Föld tömegét, hasonlóan ahhoz, ahogy egy műkorcsolyázó gyorsabban pörög, ha közelebb húzza karjait a testéhez. A japán földrengés körülbelül 1,8 mikroszekundummal (1,8 milliomod másodperccel) gyorsította fel a Föld forgását. Összehasonlításképpen a 2004-es indonéziai földrengés becslések szerint 2,68 mikroszekundummal rövidítette meg a napot.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images