Az elvárások csapdájába kerültek a fogyókúrás csodaszerek - Mi lesz az eufória után a részvényekkel?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Amikor a GLP-1-alapú gyógyszerek berobbantak, a piacot domináló két vállalat – a Novo Nordisk és az Eli Lilly – készítményeire óriási kereslet támadt, klinikai eredményeik látványos javulást hoztak, a cégek árfolyamai pedig rendkívüli magasságokba emelkedtek. A sikert látva számos további gyógyszergyártó vágott bele saját kutatásokba és fejlesztésekbe, hogy részesedjenek ebből a jövedelmező szegmensből.

A tavaly őszi hónapokban azonban elkezdett alábbhagyni a kezdeti lendület. Az eufória után a Novo és a Lilly körüli zaj mérséklődött, az árfolyam-emelkedés lelassult, majd megtorpant. Ez a visszafogottabb időszak azonban nem hozott valódi stabilitást, inkább egy bizonytalanságokkal terhelt időszak negatív előjele volt.

Karcsú negyedévek

A gyengélkedő árfolyamok decemberig hasonlóan mozogtak, az év végén azonban érkeztek a Novo Nordisk CagriSema készítményével kapcsolatos klinikai eredmények. Bár ezek az eredmények önmagukban nem voltak különösebben rosszak, a piac számára csalódást okoztak, a vállalat részvényárfolyama pedig egyetlen nap alatt 28 százalékot zuhant. Ezzel kirajzolódott, hogy mindkét cég, de különösen a dán sztárvállalat esetében erősen jelen van a befektetői túlreagálás. A hangulat érezhetően megromlott, így minden, akár csak mérsékelten negatív hír is aránytalan árfolyamreakciót vált ki, és a részvényeknek nincs igazán lehetőségük fellélegezni.

Persze a piaci óvatosság nem teljesen alaptalan. Az Eli Lilly tavaly még azzal küzdött, hogy – hatékonyságuk ellenére – a Mounjaro és a Zepbound eladásai elmaradtak a várttól, főként a Novo Nordisk erősebb marketingjének köszönhetően.

Idén azonban a Lilly látványosan fordított a helyzeten, és értékesítési számaival lekörözte a Novót. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a Wegovy esetében a Novo Nordisk túl korán lépett piacra: a hatóanyag kiváló volt, a marketing erős, és a kereslet is megvolt, ugyanakkor a biztosítói háttér, valamint a gyártási és disztribúciós kapacitás még nem állt készen egy ekkora volumenű értékesítésre.

Mindkét szereplő közös problémákkal is szembesült: a korlátozott gyártási kapacitások lassították a növekedést, és ellátási nehézségeket okoztak. Eközben a piacon egyre fokozódott a verseny – nem csupán nagyobb cégek belépésével, hanem különféle keverékek és másolatkészítmények megjelenésével is, amelyek jelentős nyomást helyeztek a korábban kényelmesen működő duopol piaci árazására.

A GLP-1 sztori pedig nincs megtörve

Tehát valóban akadtak kihívások, de az idei évben ezek sorra elkezdtek megoldódni. Mindkét vállalat teljes erőbedobással dolgozik a kapacitásbővítésen, így újra teret adva a növekedésnek, és rövidebb távon is sikerült kezelniük az ellátási láncok problémáit. Eközben az FDA 2025 májusában betiltotta a szabályozatlan, ún. compounded GLP-1 készítményeket, ami egyértelműen a nagy márkáknak kedvez.

Az akadályok felszámolása mellett a keresleti oldalon is kedvező változások zajlanak. Strukturális szinten az egészségbiztosítók és digitális egészségplatformok is egyre inkább integrálják a Novo és a Lilly termékeit. Az éves kezelési költség betegek számára való maximalizálása szintén fontos lépés lehet az Egyesült Államokban, hiszen a korábbi 12 ezer dolláros éves díj helyett egy elérhetőbb alternatívát jelentene.

Ez lényeges fejlemény, hiszen maga a tényállás változatlan: az amerikai felnőtt lakosság több mint 40 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, így potenciálisan GLP-1 terápiára jogosult. Természetesen még kérdés, milyen ár mellett válhat prémium készítményből széles körben elérhető tömegterápia, de az egyértelmű, hogy a globális piac még csak most bontakozik ki. Európa és Ázsia egyelőre jelentős lemaradásban van az USA-hoz képest a fogyást elősegítő terápiák integrálásában.

Mindeközben a kutatások üteme sem lassult, és a következő generációs készítmények – például a retatrutide vagy az amycretin – további lendületet adhatnak a keresletnek. Az indikációk köre folyamatosan bővül, továbbra is az elhízás és a diabétesz áll a középpontban, de egyre több pozitív eredmény érkezik olyan területekről is, mint a prediabétesz, szívelégtelenség, addikciók, Alzheimer-kór vagy rákos megbetegedések.

Mindezek ellenére továbbra is felmerül a kérdés: miért gyengélkedik még mindig az olcsó utánzatoktól frissen megszabadított piac, ahova folyamatosan érkeznek a kereslet további növekedését jelző pozitív hírek?

Mi nyomasztja továbbra is az árfolyamokat?

A befektetői hangulat továbbra is ingadozó, a volatilitás erősödik, és az árfolyamreakciók egyre inkább pszichológiai tényezőket tükröznek, semmint fundamentális változásokat. A piac elvárása a látványos felülteljesítés, a folyamatos pozitív meglepetés – minden más eredményt csalódásként élnek meg a befektetők, miközben a headline-trading újra és újra súlyos csapásokat mér ezekre a papírokra. A pozitív hírek sem elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a túlzott negatív reakciókat, így úgy tűnik, mintha a befektetők saját ellenségeikké váltak volna.

Lerágott csont: vámok

A fundamentumok és piaci percepciók mellett politikai kockázatok is beépültek a szektor árazásába. A „vám” szó hónapok óta napi használatban van Trump által belengetett intézkedések miatt. A gyógyszergyártókat érintő konkrét tervek szerint akár 200 százalékos vámot is kivethetnek bizonyos gyógyszertermékekre, amennyiben az érintett cégek egy-másfél éven belül nem hozzák át az USA-ba a gyártásukat. Ez mind a dán Novo Nordiskot, mind az amerikai Eli Lilly-t érinti, mivel bevételük jelentős része az Egyesült Államokból származik, ám gyártási folyamataik nagy része határokon túli.

A Novo Nordisk kulcsfontosságú hatóanyagait jelenleg Dániában állítja elő, amerikai üzemeiben főként a gyártási folyamat utolsó fázisait végzik, például a csomagolást. Az ellátási problémák és növekedési potenciál miatt ugyanakkor már bejelentették egy új, jelentős kapacitású amerikai üzem létrehozását, amely 9 milliárd dollár értékben valósul meg, és gyógyszerhatóanyag (API) gyártására specializálódik. A projekt várhatóan 2027 és 2029 között fejeződik be.

Az Eli Lilly rendelkezik ugyan aktív összetevőket előállító amerikai üzemekkel, ezek azonban többnyire korábbi generációs készítményekre fókuszálnak. A cég újabb generációs készítményeinek (Mounjaro, Zepbound) aktív hatóanyagai Írországból érkeznek. Tavaly a tirzepatid-szállítmányok értéke meghaladta a 36 milliárd dollárt, így az ír–amerikai gyógyszerkereskedelem deficitje Kína mögött a második helyre került. Az Eli Lilly ezért jelentős amerikai beruházásokat jelentett be: idén februárban négy új üzem építését, amelyekkel 2020 óta már több mint 50 milliárd dollárra nőtt a beruházások összértéke. Ezek jelentős része a súlycsökkentő szerekhez kapcsolódik, de részben más kezeléseket is érint (rákos megbetegedések, ekcéma, Alzheimer-kór).

Ezek az amerikai beruházások kapacitásbővítés és geopolitikai védekezés szempontjából is fontosak lesznek, amikor elkészülnek. Bár a vámok valóban nyomasztják a piacokat, a két cég gyors alkalmazkodása megkezdődött – más kérdés, hogy ennek a „hazaköltözési hullámnak” hosszú távon milyen költségei lesznek.

Nehezítő körülmény: verseny

Jelenleg még két szereplő dominálja a piacot, de a duopólium hamarosan kiélezett versennyé alakulhat. Már 2026-ban új szereplők érkezhetnek: az Amgen, a Roche, a Viking, a Pfizer és az AstraZeneca is készül saját fejlesztésű injekciós vagy orális készítményekkel. Az új generációs készítmények a GLP-1 mellett már GIP-re, amylinre és glucagonra is hatnak. Azonban a termékfejlesztés mellett már régóta kulcsfontosságúvá vált az infrastruktúra minősége, a piacra lépés sebessége és időzítése, valamint a termékek finanszírozhatósága.

Az Eli Lilly kiemelkedő EV/EBITDA mutatója jól tükrözi az „Amerika-prémiumot” a vámkockázatokkal terhelt piacon. Ezzel szemben a Novo Nordisk értékeltsége már olyan cégekével van egy szinten, amelyeknek súlycsökkentő termékei még piacra sem kerültek.

A Lilly és a Novo Nordisk technológiai fölénye, gyártási kapacitása és erős orális pipeline-ja biztosítja kulcsszereplői státuszukat a piacon, miközben versenytársaik még mindig évekkel vannak lemaradva. Ugyanakkor, a márkaismertség ellenére, érdekes lesz látni, hogyan reagál majd a már most túlzó várakozásokkal túlterhelt piac a jövőbeli versenyhelyzetre, illetve hogy milyen headline-ok fognak dominálni.

Rövid táv vs. hosszú táv

Elsősorban azt érdemes megállapítani, hogy a kezdeti extrém gyors növekedési szakasz után most valószínűleg egy lassabb, strukturáltabb növekedési időszak következik. Az erős kereslet, a bővülő indikációk és a technológiai fejlődés hosszú távú potenciált vetítenek előre, azonban az iparág egy paradox helyzetbe került. Minden, ami nem tökéletes, pánikszerű eladást vált ki. Ebben a túlzottan magas elvárásokkal teli környezetben a valódi kockázat nem feltétlenül a versenytársakban, az ellátási láncban vagy a szabályozásban rejlik.

Természetesen továbbra is fennállnak bizonyos kérdések: Miként válhat a terápiás siker globális, rendszerszintű egészségügyi megoldássá? A kihívás ugyanis nem pusztán a terápiás hatékonyság, hanem annak széleskörű implementációja, beleértve az ellátási logisztikát, biztosítási modelleket és gyártást is. Ez újabb kérdést vet fel: ilyen volatilitás és túlzott elvárások mellett vajon lesz-e elég ideje ezeknek a vállalatoknak, hogy elérjék valódi potenciáljukat?

A GLP-1 sztori még messze nem érte el a csúcsát, hiszen a globális piac csak most kezd bekapcsolódni, és továbbra is nyitott kérdés, hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni. Így aztán felmerül, a piac vajon helyes kérdéseket tesz-e fel, miközben a rövid távú headline-okra reagálva saját magát hajszolja túlzott várakozások csapdájába?

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images