Drámai változás az európai autópiacon: látványos hanyatlásban a benzines autók

Zsugorodik az EU autópiaca

Az EU autópiacán az év első felében összességében 1,9%-kal estek vissza az eladások az előző év azonos időszakához képest, miközben a hajtásláncok közötti erőviszonyokban érdekes változások figyelhetők meg. A villamosított meghajtások látványosan törnek előre, miközben a hagyományos benzin- és dízelmotoros autók egyre inkább háttérbe szorulnak.

A féléves számokat lefelé húzzák a júniusi adatok, amelyek különösen borús képet festenek: 7,3%-os visszaesést regisztráltak az EU-ban a hónapban, ami jól tükrözi az autógyártókra nehezedő globális gazdasági nyomást, különösen a vámháború tekintetében.

Az elmúlt évekkel összevetve továbbra is az látszik, hogy gyakorlatilag második éve stagnál az EU autópiaca, és továbbra is jelentősen kevesebb autót vesz fel a piac, mint a pandémiával terhelt 2020-as év előtt.

Ezzel együtt az elektromos hajtású járművek térnyerése viszont tovább folytatódik – igaz, az átállás tempója még mindig nem elégséges a klímacélok teljesítéséhez. A tisztán elektromos, akkumulátoros járművek (BEV) piaci részesedése 2025 első felében elérte a 15,6%-ot, ami jelentős javulás a 2024-es 12,5%-os szintről. Ugyanakkor még mindig messze van attól, amit a zöld átmenet megkövetelne. A fél év során összesen 869 271 darab BEV-t regisztráltak az EU-ban, ami 22 százalékos növekedésnek felel meg éves alapon. Júniusban lassabb, 7,8 százalékos növekedés volt tapasztalható.

A négy legnagyobb uniós piac közül három (amelyek együtt a piac közel 60%-át adják) növekedést ért el. Németországban 35,1%-kal, Belgiumban 19,5%-kal, Hollandia pedig 6,1%-kal nőttek az eladások. Ezzel szemben Franciaországban 6,4%-os csökkenés volt tapasztalható.

A BEV-piac idén már valamivel jobban néz ki, mint tavaly, amikor az eladások visszaestek éves szinten. Mindenesetre az is látszik, hogy a tavalyi megtorpanás után a növekedés üteme lassabbnak tűnik a korábbi évekhez képest.

A valódi sláger azonban a hibrid-elektromos hajtás: ezek a modellek 1,94 millió példányban keltek el az év első felében, és immár a piac 34,8%-át uralják. A növekedést főként a négy legnagyobb tagállam – Franciaország (+34,1%), Spanyolország (+32,8%), Olaszország (+10%) és Németország (+9,9%) – hajtotta.

A plug-in hibridek is új lendületet kaptak: 469 410 regisztrációval 8,4%-os részesedésre tettek szert, szemben az egy évvel korábbi 6,9%-kal. A növekedés különösen erős volt Németországban (+55,1%), Spanyolországban (+82,5%) és Olaszországban (+56,3%). Június hónapban ez a kategória 41,6%-os éves növekedést produkált, sorozatban negyedik hónapja mutatva erőteljes felfutást.

Ezzel szemben a hagyományos hajtásláncok látványos visszaesést szenvedtek el. A benzinmotoros autók eladásai 21,2%-kal csökkentek, piaci részesedésük 28,4%-ra esett a korábbi 35,4%-ról. A legnagyobb zuhanást Franciaország produkálta (-33,7%), de Németország (-27,8%), Olaszország (-17,2%) és Spanyolország (-13,4%) is komoly visszaesést mutatott.

A dízelek helyzete még drámaibb: az év első felében 28,1%-kal csökkent az eladásuk, piaci részesedésük pedig 9,4%-ra zsugorodott. Júniusban a visszaesés még gyorsabb volt: 34,1%-kal kevesebb dízelautó került forgalomba, mint egy évvel korábban.

A 2025 első felében tapasztalt adatok egyértelműen jelzik, hogy az EU-s autópiac fokozatosan, de egyre határozottabban távolodik a fosszilis tüzelőanyagoktól. Bár az elektromos meghajtások térnyerése még nem elég gyors, az irány világos: a jövő a hibrid és elektromos modelleké, a benzin- és dízelautók lassan történelmi relikviává válnak. A kérdés már csak az, hogy a gyártók és a vásárlók is elég gyorsan tudnak-e alkalmazkodni ahhoz, amit az éghajlatváltozás és a szabályozói nyomás diktál.

A magyar piac

A magyar piac az év első felében az EU-s piacon tapasztalt visszaeséssel szemben növekedni tudott. Összesen 66 098 darab autót talált gazdára, ami 4,3%-os növekedésnek felel meg a tavalyi év azonos időszakához képest.

Itthon is megfigyelhető az elektromos hajtás felé való elmozdulás, az akkumulátoros elektoromos autók értékesítése 12,2%-kal, a hibrid elektromosoké 18%-kal nőtt, viszont a plug-in hibridek értékesítése 2%-kal csökkent. A benzinesek értékesítése 18,1%-ot esett, a dízeleseké pedig 5,5%-kal bővült az év első felében.

A hibrideket veszik itthon elsősorban, az év első felében minden második eladott autó hibrid elektromos volt Magyarországon, miközben az akkumulátoros elektromos autók penetrációja a maga 7,9 százalékos értékével lényegében fele akkora, mint amit EU-s szinten látunk.

Gyártók

A gyártók teljesítménye erősen szórt képet mutat. Miközben a Volkswagen Csoport továbbra is stabilan őrzi vezető pozícióját, a Stellantis látványos visszaesést szenvedett el, és a piac szerkezete fokozatosan átalakul a villamosított hajtásláncok előretörésével.

A Volkswagen Csoport a január-júniusi időszakban 1,52 millió új autót regisztrált az EU-ban, ami 27,3%-os piaci részesedést, és 2,3%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Míg a konszern névadó márkája stabil növekedést mutat, az Audi értékesítése 2,4%-kal, a Porsce eladásai pedig 19,2%-kal estek vissza.

Ezzel szemben a Stellantis-csoport jelentős, 11,1%-os visszaesést szenvedett el: az eladott 911 ezer jármű 16,4%-os piaci részesedést jelent, ami elmarad a tavalyi 18%-os szinttől. A Citroen (-13%), az Opel (-16,1%), és a Fiat (-23,1%) gyengélkedése húzta lefelé a csoport eredményeit.

A Renault-csoport látványosan erősödött: 648 ezer autót adott el az év első felében, ami 5%-os növekedést jelent. Ezen belül a Renault márka 7,7%-kal bővült, míg a Dacia továbbra is 1,1%-os pluszban zárta a félévet. Az Alpine ugyan csupán pár ezer darabot adott el, de 91%-os növekedése figyelemre méltó.

Bár a Toyota-csoport híres arról, hogy a teljesen elektromos hajtás helyett inkább a jelenleg rendkívül népszerű hibrideket priorizálja, a gyártó eladásai mégis 7,2%-kal visszaestek az EU-ban. 466 ezer járművel 8,4%-os piaci részesedést ért el.

A prémium szegmensben is érzékelhetőek az eltérések: a BMW-csoport összességében 5,3%-kal bővült, Mini márkája különösen jól szerepelt (+19,2%). A Mercedes-Benz-csoport ezzel szemben 1,9%-os visszaesést szenvedett el, miközben a Smart márka szabadesésbe került, eladásai több mint kétharmaddal csökkentek.

Az első félévet, az Elon Muskkal szembeni fogyasztói ellenszenv miatt leginkább a Tesla szenvedte meg: az amerikai gyártó 38 865 eladott járművével

43,7%-os visszaesést produkált az előző év azonos időszakához képest.

Címlapkép forrása: Qilai Shen/Bloomberg via Getty Images