Hogyan kap zöld fényt a zöld kompatibilis finanszírozás? – Így forog a bankok agya

A közelmúltban több tanulmány is rámutatott, hogy a vállalatok értékelésénél használt ESG-mutatók egyáltalán nem mentesek az ellentmondásoktól. A nagyobb karbonlábnyomú iparágaktól jó minőségű adatok állnak rendelkezésre, mint pl. a mezőgazdaságban vagy az erdészetben. Szakértők szerint továbbá a jövőbe mutató számokat, így egyebek mellett a fenntarthatóság javítására irányuló beruházási értékeket is figyelembe kellene venni. Milyen mutatók alapján kaphat zöld fényt egy projekt az önök gyakorlatában, és melyek azok a klímakockázatok, amelyek megjelennek a finanszírozásban?

Suba Levente: Valóban, az ESG-mutatók értelmezése és alkalmazása nem egyszerű feladat. A finanszírozási döntéseknél több szempontot is figyelembe veszünk. Egyrészt vizsgáljuk a vállalat jelenlegi környezeti teljesítményét, másrészt a jövőbeli terveket és beruházásokat is. Fontos szempont, hogy az adott projekt mennyire járul hozzá a fenntartható gazdasági átmenethez. A konkrét mutatók közül kiemelt figyelmet fordítunk a szén-dioxid-kibocsátásra, az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások arányára. Emellett a vállalat átláthatósága és ESG-stratégiája is lényeges tényező a döntéshozatalban.

Milyen szempontok érvényesülnek még az ESG-kockázatelemzés során?

SL: Tény, hogy a középvállalatok szintjén az ESG-kockázatok adat alapú megítélése még odébb van, de ez nem jelenti azt, hogy nincs ESG-kockázatelemzés. Szubjektív alapon is sok mindent fel lehet mérni a vállalati finanszírozásnál. A klímakockázatoknak más vetületei is vannak, például az ingatlanfinanszírozás területén. A kereskedelmi célú ingatlanok (irodaházak, logisztikai központok, bevásárlóközpontok) vagy a lakossági jelzáloghitelek esetében az energiahatékonyság az egyik fő ESG-szempont, és erre már rendelkezésre állnak releváns adatok Magyarországon. Portfóliónk több mint felére van energiahatékonysági adatunk: például kereskedelmi ingatlanoknál bizonyos energiahatékonysági kategória alatt élesednek kizáró tényezők.

Az átálláshoz kapcsolódó rizikófaktorok azonban csak az érem egyik oldala. Hogyan alakul a fizikai kockázatok azonosítása?

SL: Az átállási kockázatok mellett a fizikai kockázatok felmérése is egyre kiemeltebb figyelmet kap. Korábban a bankok ezt a biztosítókra hárították, de ma már ez nem elegendő. Egy jelzáloghitel vagy céges beruházási hitel hosszabb futamidejű, mint egy éves biztosítás, így a bankoknak is foglalkozniuk kell a fizikai kockázatokkal. Ehhez új tudást kellett felépítenünk. Vásároltunk szoftvert és adatbázist, minden finanszírozásunkat GPS-koordinátákhoz rendeltük. Így például az árvízkockázatot nem csak múltbeli statisztikák, hanem klímaforgatókönyvek alapján is tudjuk elemezni. Jelenleg ezeket az információkat házon belül modellezzük, de a következő egy évben tervezzük beépíteni a hitelezési kritériumokba is.

Amikor klímakockázatokról esik szó, mindenki automatikusan a mezőgazdaságra gondol. Milyen iparágakat érintenek még a fenntarthatósági kérdések?

SL: Az agrárium egyértelműen érintett, különösen az aszályok miatt, ahol rövid távon az állami segítség jellemző. Az ingatlanfinanszírozás is izgalmas terület a hosszú távú kockázatok okán, mind fizikai, mind átállási szempontból. Kiemelést érdemel továbbá a közlekedés és a mobilitás, ezen belül autóipari beszállítókat, ahol az elektromos átállás alakítja át a piacot, illetve a személyautó-finanszírozást, ahol mi például erősen preferáljuk az elektromos autókat. A teherfuvarozás esetében ugyanakkor még várat magára az átállás, mivel a hidrogénes és akkumulátoros nehézgépjárművek infrastruktúrája egyelőre nem épült ki. Az építőipar is érintett, hiszen a megrendelők egyre komolyabb fenntarthatósági igényeket támasztanak, amit nem minden cég tud kiszolgálni. Ezen túl az energiaszektor szintén kulcsfontosságú a fosszilis és megújuló energiák, illetve az akkumulátortelepek finanszírozása miatt.

Az építőiparban a beépített karbon lábnyomhoz kapcsolódó követelmények mennyire váltak megkerülhetetlenné?

SL: Ez valóban egyre fontosabb. Nem csak az építkezés, hanem a teljes folyamat, beleértve a szállítást és az üzemeltetést is figyelembe kell venni. Az EU taxonómia szerinti finanszírozásnál például teljes életciklus-elemzést kell végezni, ami kiterjed az anyagbeszállítók karbon lábnyomára, sőt, az épület bontásának újrahasznosítási arányára is.

Hogyan látják a hazai cégek felkészültségi fokát a fenntarthatósági kérdésekben?

SL: Ez erősen méretfüggő. A nagyobb cégek, akiket elért a CSR-jelentési kötelezettség, már sokkal közelebb állnak ehhez. Az ingatlanszektorban és az energetikai cégeknél látjuk a legnagyobb felkészültséget. Más iparágakban vannak vezető cégek, akik hosszú távú előnyt látnak ebben és invesztálnak a tudásépítésbe. A középvállalatoknál mérsékeltebb a felkészültség, de látunk jó kivételeket.

A vállalatoknak tehát van bőven házi feladatuk. Van olyan eszköztára a banknak, amely segíti az ügyfeleket a kockázatok mérséklésében és a megfelelés elérésében?

SL: Több eszközt is alkalmazunk az ügyfelek tájékoztatására. Webináriumokat szervezünk tematikus vagy szektorális bontásban, amelyek általában népszerűek szoktak lenni. Ha zöld hitelezésről van szó, akkor kézen fogjuk az ügyfeleket, és elmagyarázzuk például, hogy mik az EU taxonómia feltételei. Vannak bizonyos iparágakat érintő megoldásaink is, közel két éve mutattuk be a K&H agrár CO2-kalkulátorunkat, amellyel a gazdaságok kiszámíthatják a karbonlábnyomukat. Az ilyen digitális eszközökkel tudunk bankként hozzájárulni a zöld átálláshoz.

Galéria137 képSustainable World 2024 konferencia

Címlapkép forrása: Portfolio