Az Orsted sztori, avagy hogyan gáncsolta ki Trump Európa zöldenergiai zászlóshajóját

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A felemelkedés háttere

Az Ørsted nemcsak Dánia energetikai bajnoka (a dán állam 50%-os részesedéssel bír), az elmúlt évek során

a zöld átállás európai zászlóvivőjévé nőtte ki magát.

A korábban kőszénre, olaj és gázkitermelésre szakosodó vállalat mára teljesen megújuló energiára épülő üzletmodellre állt át. A vállalat európai beruházások mellett a világ különböző pontjain sikeres projekteket végzett el és sikerült globális szereplővé válnia. Egy kiemelendő példa az európai versenyképtelenség korában.

Persze a geopolitikai kontextust sem lehet kihagyni, hiszen az Ørsted tevékenységét nagyban fellendítette az orosz-ukrán háború és az európai energiabiztonsági doktrínák teljes csődje. Európa a Covid járvány hatásaiból éppen csak kikecmeregve energiaválságba került, amiből máig nem sikerült kilábalni. Ugyanakkor a zöld energia nemcsak a klímacélok, hanem az európai biztonság előterébe is került, így ez jelentősen megnövelte az olyan vállalatok szerepét, mint az Ørsted.

Amerika a fókuszban

A Biden kormányzat alatt kifejezetten hívogató volt az amerikai beruházási terep. Adottak voltak a feltételek: egy zöld átállás mellett elkötelezett kormányzat, gazdasági ösztönzők (az Ørsted ki tudta használni az Inflation Reduction Act jelentette kedvezményeket) és bőséges kereslet. Sikerült is az amerikai portfóliót több gigawattosra növelni az évek során, főleg szárazföldi és part menti szélerőművekből, de meg lehet említeni az energiatárolást is. 2024-ben pedig asztalra került a Sunrise Wind projekt és akkor még nem lehetett tudni, hogy a vállalat fölött elkezdtek gyülekezni a viharfelhők.

Reményteli indulás után sodródás

Mielőtt az Ørsted belekezdett volna a Sunrise Wind építésébe, voltak már figyelmeztető jelek, amik a változó, kedvezőtlen környezet felé mutattak. 2023-ban például a társaság teljesen leállított egy futó projektet (Ocean Wind 1-2, New Jersey partjainál)) és inkább benyelte a veszteséget. A döntés mögött a menedzsment

késlekedő beszállítókat, amerikai kamatnövekedést és bizonytalan engedélyezést emelte ki főbb indokként.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum.

Információ és jelentkezés

Ennek ellenére 2024-ben belevágtak egy új offshore szélenergiai fejlesztésbe, ezúttal New York állam partjainál. A közel 1 GW kapacitású projekt a Sunrise Wind nevet kapta és több százezer háztartást volt hivatott ellátni. Nem úgy tűnt, hogy különösebben problémás lenne a dolog. De végül az év igencsak kellemetlenül alakult az Ørsted számára. Donald Trump novemberben teljes győzelmet aratott az elnökválasztáson, a republikánusok leuralták a teljes amerikai politikát.

Az új elnök bejelentkezett néhány ország néhány területéért, köztük a geopolitikailag kulcsfontosságú Grönlandért is.  De, ami a legkellemetlenebb volt a dán vállalatnak: Trump első napján páros lábbal szállt bele a szélenergia iparba. Azonnali hatállyal és visszamenőlegesen befagyasztotta az összes szövetségi területi lízinget, amit szélerőművek telepítésére adtak ki.

Ez nemcsak azt jelentette az Ørstednek, hogy újra kell szabni a költségvetést – a projekt eleve késlekedésektől és költségemelésektől szenvedett ekkor és 3 milliárd dolláros büdzsénél tartott. A legnagyobb probléma mégis az volt, hogy Trump rendelete megtiltotta, hogy az Ørsted részben értékesítse a projektet még átadás előtt. Ez ugyanis a vállalat finanszírozási modelljének alapját alkotta,

azaz elvinni a projektet egy bizonyos pontig, majd részben értékesíteni azt a befejezés finanszírozásához (farm-down).

A kudarc

A vállalat 2025 elején elnök-vezérigazgatót váltott, de az új vezetés sem tudta kezelni a helyzetet. A világ a Trump vámháborúja keltette gazdasági mélyrepülésre, az amerikai kötvényhozamokra és a világkereskedelem szétesésére koncentrált, míg az Ørsted augusztusra törésponthoz érkezett. A vállalat kényszerű megoldáshoz kellett, hogy folyamodjon.

Közel 10 milliárd dolláros részvénykibocsátást jelentett be a vezetés.

Valószínű volt, hogy a befektetők nem reagálnak pozitívan. A hírre beszakadt az árfolyam az IPO szintje alá, augusztus 11-én a vállalat piaci kapitalizációja elvesztette egyharmadát. Az új részvények a meglévő részvényesek számára lesznek elérhetők, így ahhoz, hogy a dán állam megtartsa 50% feletti tulajdonát, közel 5 milliárd dollárt kell költenie az adófizetők pénzéből. Szinte bizonyos, hogy ez felszítja a politikai feszültségeket, hiszen a kormányzó koalíció eleve hevesen vitázott az állam szerepéről az Ørstedben.

A hétfői árfolyamveszteséggel tovább romlott a dán tőzsde elképesztően rossz éve, bár az Ørsted melletti másik blue chip Novo Nordisk (egykor a legértékesebb európai vállalat!) 50% körüli mínuszban van éves alapon.

Orsted árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Konklúzió

Ez a történet nem annyira látványos, mint a dollárba és amerikai kötvényekbe vetett hit összeomlása. Ugyanakkor világos jelzés, hogy

Trump a zöldenergia ellen is frontot nyitott második elnöksége alatt.

A következmény pedig a befektetői bizalom további romlása, hiszen egy több milliárd dolláros futó beruházást a kormányzat politikai megfontolásból egy tollvonással tönkre tehetett a kapitalizmus védőbástyájában.

Címlapkép forrása: Shutterstock

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ