Friss kutatás érkezett: ezek az európai városok a leghalálosabbak hőhullám idején

Egy friss tanulmány szerint egy júniusi tíznapos hőhullám mintegy 2300 ember halálát okozta 12 európai városban. A kutatók megállapították, hogy a klímaváltozás 1-4°C-kal emelte a hőmérsékletet, ami a halálesetek kétharmadáért tehető felelőssé. A magas hőmérséklet hőgutát okoz, megterheli a szívet és súlyosbítja a krónikus betegségeket.

Európa gyorsabban melegszik, mint a világ legtöbb része – az 1990-es évek közepe óta évtizedenként 0,53°C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami több mint kétszerese a globális szárazföldi átlagnak.

A légszennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítések paradox módon szintén hozzájárultak a hőmérséklet emelkedéséhez, mivel egyes szennyezőanyagok visszaverik a napfényt az űrbe.

Az európai városokban lakók a hasonló csúcshőmérsékletű napok esetén is többet szenvednek, mint más fejlett régiók városai. Az Economist által idézett kutatók adatai szerint a 99. percentilisbe tartozó hőmérsékletű napokon a halálozási kockázat növekedése Európában jóval magasabb, mint Ázsiában vagy Amerikában. Például Torinóban a halálozási kockázat több mint 50%-kal emelkedik a legforróbb napokon, míg például Torontóban csak 14%-kal.

Európában a légkondicionálók hiánya jelentős tényező. Nagy-Britanniában, Hollandiában és Olaszországban a légkondicionálóval felszerelt otthonok aránya becslések szerint mindössze 5%, 20%, illetve 49%, szemben az amerikai és japán 91%-kal. Spanyolországban, ahol a légkondicionálók aránya 5%-ról több mint 40%-ra nőtt 1991 óta, a hőség okozta halálozási kockázat 30-60%-kal csökkent.

A London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatói szerint Európa városai jelentősen különböznek a hőséggel szembeni sebezhetőségükben. A legkockázatosabb helyek a legsűrűbben beépített városi területek, ahol a beton és aszfalt felületek elnyelik és megtartják a hőt. Párizsban a halálozási kockázat 56%-kal emelkedik a legforróbb napokon, részben a jellegzetes szürke cinktetők miatt, amelyek felforrósítják az alattuk lévő lakásokat.

Az olasz városok különösen rosszul teljesítenek: Bologna vezeti a kockázati listát, a nagyvárosok közül pedig Milánó a legrosszabb. London és Amszterdam szintén veszélyesebbek hőség idején, mint más hasonló hőmérsékletű európai városok. Londonban egy 22°C-os nap olyan halálos, mint más európai városokban egy 28°C-os. A szegényebb területek, ahol kevesebb a zöldterület és rosszabb a lakhatás, szintén többet szenvednek a hőhullámok alatt.

A forró nyarak melegebb teleket is jelenthetnek, ami csökkentheti a hideg időjárással kapcsolatos haláleseteket, amelyek Európában meghaladják a hőség miatti haláleseteket. Egy másik tanulmány szerint sok hűvösebb város a következő 25 évben csökkenést tapasztalhat a szélsőséges hőmérsékletekkel kapcsolatos halálozási rátában. Azonban ha nem történnek változások, az eleve forró európai városokban jelentősen nőni fog a hőséggel kapcsolatos többlethalálozás – Firenzében például 2050-re háromszorosára nőhet a 2010-es szinthez képest - írja az Economist.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images