Ítélet született: egyelőre marad a vitatott adatcsere-rendszer az EU és az USA között

A rendszer voltaképpen az Európai Bizottság úgynevezett megfelelőségi határozatának képezi alapját, amely megállapítja, hogy

az európaiak személyes adatai ugyanolyan védelemben részesülnek ezeknél a cégeknél, mint az Európai Unióban.

Amennyiben ez nem állna fent, sokkal bonyolultabb lenne az adatok átadása (minden egyes esetben elemezni kellene az adatok védelmét), sőt, el is lehetetlenülne, néhány kivételtől eltekintve. A megfelelő védelem ugyanis lényegét tekintve két fontos elemből áll: az adatokat az Egyesült Államokban kezelő szervezetek kötelezettségeiből és annak szabályozásából, hogy a célország hatóságai mennyire indokoltan és milyen garanciák mellett férhetnek hozzá az adatokhoz. A cégek kötelezettségei szerződésekben előírhatóak – erre szolgálnak a Bizottság által jóváhagyott általános szerződéses feltételek –, a hatóságok hozzáférését meghatározó jogszabályokra és az azt felügyelő és ellenőrző intézményrendszerre azonban sem az adatokat küldő, sem a fogadó cégeknek nincs érdemi befolyása. Az általános feltételekről itt írtunk.

Ennek megfelelően az általános szerződéses feltételekben van egy pont, amelyben az adatok továbbítója és fogadója együtt kijelentik, hogy a célország jogszabályai és gyakorlata nem akadályozzák meg az adatok európai szintnek megfelelő védelmét. Amennyiben ez utóbbi nem teljesül, az általános szerződéses feltételek nem használhatóak. A két korábbi esetben, amikor az uniós bíróság megsemmisítette a Bizottság megfelelőségi határozatát, azt az amerikai rendszer hiányosságaira alapozta, tehát a fenti nyilatkozat nem volt megtehető.

A íróság egyben meghatározta azokat a feltételeket, amelyeket teljesíteni kell a megfelelőséghez. Ezek

• hogy a hatóságok csak indokolt esetben és arányos mértékben férhessenek hozzá a személyes adatokhoz
• hogy ezekben az esetekben az adatok felhasználását egy független szervezet felügyelje és
• hogy az érintett személyeknek alkalmas jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésére.

A Biden kormányzat megállapodott az Európai Bizottsággal, hogy elnöki rendeletekkel és egy sajátságos intézmény létrehozásával hozzák létre azt a keretet, amelyet aztán a Bizottság megfelelőnek talált. Ez súlyos kritikák tüzébe került, az előző két megsemmisítést kezdeményező Maximilian Schrems is jelezte, hogy nem tartja megfelelőnek és meg fogja támadni. Erről egyelőre nincs hír, Philippe Latombe – érdekes módon a centrista MODEM-hez tartozó francia Parlamenti képviselő viszont lépett. Beperelte a Bizottságot, és azonnali jogvédelmet is kért, vagyis a keretrendszer alkalmazásának felfüggesztését. Ezt a Törvényszék elnöke elutasította, mert nem volt bizonyítható sem az, hogy a megsemmisítés első látásra is indokolt, sem pedig az, hogy az adatcsere folytatása jelentős és orvosolhatatlan kárt okoz az indítványozónak.

Ellentétben az előző két esettel, amikor a Bíróság (tehát a másodfok) semmisítette meg a megfelelőségi határozatokat, most a Törvényszék elé került az ügy. Ennek oka az, hogy Schrems végigjárta az (adattovábbító Facebook európai leányvállalata ügyében illetékes) ír adatvédelmi hatóságon kezdődő, az ír bíróságtól az Európai Bíróságig vezető lépcsőfokokat. Ezáltal az ügy előzetes döntéshozatali eljárás keretében került a luxemburgi székhelyű testület elé, amelyben a Bíróság az illetékes. Ezzel szemben Latombe közvetlenül a Bizottságot perelte be, amikor is először a Törvényszék dönt. Ez azzal a következménnyel jár, hogy az ítélet megfellebbezhető. Valószínűleg erre sor is fog kerülni.

Míg tehát a korábbi két ítélet azonnal jogerőre emelkedett, a jelenlegi helyzet odáig biztos, amíg a fellebbezésről nem dönt a Bíróság – vagy ha a törvényes határidőig nem nyújtanak be fellebbezést. A mostani indítványozó csak a jogorvoslat céljára létrehozott speciális bíróság függetlenségét és a tömeges adatgyűjtés előzetes bírói engedélyezésének hiányát hozta fel a keretrendszerrel szemben. A Törvényszék mindkét érvet megalapozatlannak találta. Egy fellebbezésben pedig nem lehet az eredeti indítványon túlmenő indoklást felhozni (ebben az esetben a megsemmisítés mellett). Ettől függetlenül a Bíróság dönthet másként, mint az első fok.

Volt egy harmadik gyenge pontja a rendszernek: hogy az arányosság és a szükséges mértékre korlátozás követelménye csak elnöki rendeletben jelent meg, amelyet egy következő elnök kénye-kedvére megváltoztathat. A taláros testület kitért erre a pontra is: A Bizottság köteles a jogi rendszer megvalósulását folyamatosan figyelemmel kísérni, ezért eldöntheti, hogy szükség esetén felfüggeszti, módosítja vagy visszavonja a megfelelőségi határozatot, ha a jogi keretek megváltoznak.

Tudjuk ugyanakkor, hogy az Egyesült Államoknak új elnöke van, aki kevésbé elkötelezett általában a liberális értékek iránt, és nagyobb jelentőséget tulajdonít az USA érdekei és biztonsága védelmének, mint az emberi jogoknak. Egyelőre azonban csak a speciális bíróság demokrata tagjait rúgta ki, amerikai kormánykörök hangsúlyozták azonban, hogy a bíróság működik. Egyelőre tehát a helyzet változatlan.

Portfolio Banking Technology 2025

A legforróbb digitális banki innovációkról, fintech újításokról is szó lesz a Portfolio november 4-ei Banking Technology rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!

Információ és jelentkezés

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio