Mozdonycsere az AI gyorsvonat élén

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Ha valaki csak indexszinten szemléli az amerikai részvénypiacot, a július végi és az ősz eleji lokális csúcsok között alig lát érdemi mozgást. Az S&P 500 július 31-i lokális csúcsa és szeptember 5-i eddigi történelmi csúcsa között mindössze 1,6 százalékos emelkedést mutatott, míg a Nasdaq-100 ugyanezen időszakban csupán 1,1 százalékkal került feljebb. Azaz a két legfontosabb amerikai tőzsdeindex szinte egy helyben toporgott a 25 kereskedési nap alatt. Némi Nasdaq-100 relatív gyengeség ugyanakkor megfigyelhető: a nagykapitalizációjú technológiai index augusztus 13-i történelmi csúcsa óta nem tudott újabb rekordot elérni, szemben az S&P 500-zal.

Ez azonban csak a felszín: közvetlenül alatta, a legnagyobb technológiai behemótok univerzumában földindulásszerű változások zajlanak. Egy mondatban összefoglalva: a 25 kereskedési nap alatt gyakorlatilag komplett mozdonycsere történt a tőzsdén száguldó AI-gyorsvonat élén.

Ha pontos időpontot kell kijelölnünk a mozdonycsere kezdetére, az valószínűleg a 2025. július 30-i piaczárás utáni Microsoft- és Meta Platforms-gyorsjelentést követő július 31-i reakciónaphoz köthető.

Nézzünk is meg egy ábrát erről a mozdonycseréről. Az első szürke hasáb azt mutatja, hogy a „Liberation Day” előtti 2025-ös csúcsához képest az adott részvény hány százalékkal állt magasabban július 31-én napi csúcson. A második, narancssárga hasáb pedig azt jelzi, hogy a július 31-i csúcs és a szeptember 5-i napi legmagasabb érték között milyen teljesítményt produkált az adott papír.

Ami igazán elképesztő ezen az ábrán, az az USA (és egyben a világ) négy legértékesebb vállalatának drámaian megváltozó relatív ereje július 31-e óta. Az áprilisi turbulenciából való felállás során az Nvidia július végéig 35,7 százalékponttal teljesítette felül az Apple részvényeit. Azóta azonban az Apple vette át a stafétát: mostanra 22,9 százalékponttal múlta felül az Nvidiát.

A másik párosnál hasonló fordulatot láttunk. Az áprilisi mélypontokról való visszapattanásban, az azt megelőző csúcsokhoz viszonyítva, a Microsoft 24,8 százalékponttal verte az Alphabet részvényeit. Az elmúlt 25 kereskedési napban viszont totálisan fordult a kocka: a Google anyavállalata 28,0 százalékponttal teljesítette felül a Microsoftot.

Míg februári lokális csúcsoktól július végéig az Nvidia, a Microsoft, a Broadcom, az Oracle és a Palantir alkotta ötösfogat húzta az AI-gyorsvonatot, addig az azóta eltelt öt hétben szinte teljes csere történt. Az Apple és az Alphabet előrelépett a szerelvény élére, és egyetlen közös metszet maradt: a Broadcom. A július 31-i metszéspont miatt ezen az ábrán nem látszik a Palantir ritmusváltása, de érdemes megemlíteni: a társaság az év eddigi legjobban teljesítő S&P 100 indextagja (+102% YTD), amely az augusztus 4-i gyorsjelentése után még 20%-ot ralizott, majd visszaadott belőle.

Az új hármasfogat – az Apple–Alphabet–Broadcom triumvirátus – együttes piaci értéke jelenleg 7973 milliárd dollár, ami már kicsivel több, mint az Nvidia–Microsoft duó 7745 milliárdos kapitalizációja. Vagyis a harmadik, negyedik és hetedik legnagyobb amerikai vállalat kiváló teljesítménye képes volt ellensúlyozni az első és a második számú tőzsdei behemót gyengélkedését.

Mindez ráadásul úgy történt, hogy mindhárom aktuális „kiváló dolgozó” részvényében augusztusban és szeptemberben közepesen pozitív hírekre is szabályos vételi pánikok alakultak ki. Ez jól jelzi, hogy több mint két és fél évvel az AI-rali elindulása után még mindig bőven akadnak olyan befektetők, akik lemaradva próbálnak felkapaszkodni a száguldó vonatra.

Nézzük is meg külön-külön a három részvény 2025-ös napi gyertyás árfolyamgrafikonját – kezdjük az Apple-lel.

Az iPhone gyártója még mindig „víz alatt van” a 2025-ös teljesítményével, de augusztus eleje óta látványos, közel 20 százalékos emelkedést produkált. A zöld nyíl a rosszul sikerült gyorsjelentésre adott augusztus 1-jei beleadás utáni három kereskedési napot jelöli, amikor az árfolyam 13 százalékot ugrott. A kék karika által jelzett szeptember 3–5. közötti szakasz pedig már átvezet az Alphabet részvényeihez: a Google anyavállalata számára kedvező bírósági döntés ugyanis az Apple számára is pozitív visszhangot hozott.

Most nézzük, hogyan néz ki mindez az Alphabet árfolyamgrafikonján:

Ebben az esetben az egész aktuális negyedév szinte megállíthatatlan, konstans emelkedést hozott, amely egy ekkora vállalatnál ritkán látható árfolyamugrásba váltott át szeptember 3-án. Ezt az ábrán a világoskék téglalap jelöli. Az előző esti piaczárás után érkezett ugyanis a hír, hogy a Google-nek mégsem kell leválasztania magáról a Chrome böngészőt. A reakció a már-már mániába forduló bikapiacokat idézte.

És ha ez nem lett volna elég, a pénteki nyitásban még ezt a hatást is felülmúlta a Broadcom, amelynek idei árfolyamgörbéje itt látható:

Az AI-forradalom méretéhez képest alig ismert szürke eminenciása már az áprilisi turbulencia óta döbbenetes emelkedést produkált. Volt egy olyan 14 hetes sorozata, amelyben 13 emelkedő hetet mindössze egyetlen, alig 0,3 százalékos mínuszos hét tört meg. Ez volt az a részvény, amely július végéig is bivalyerős maradt – és azóta is az.

A zöld nyíl a szeptember 5-i pénteket jelöli: az előző esti gyorsjelentésbe csomagolt jó hír, miszerint az OpenAI megrendelésére a TSMC-vel közösen új chipet gyártanak, lavinát indított el. A lemaradók ekkor dobták be a törölközőt, az árfolyam pedig 16 százalékos pluszban nyitott. Igaz, a nap végére ebből „csak” 9 százalék maradt, ami egyelőre fekete pontként lebeg a grafikonon – de a mozgás erejét így sem lehet megkérdőjelezni.

Miközben az első, április eleje és július vége közötti emelkedő hullám vezető papírjai kifulladtak, ez a második hullám elementáris erejével óhatatlanul előhozza a befektetőkből az 1999-es és 2000 eleji emlékképeket. Kísértetiesen hasonló folyamatok zajlottak ugyanis az ezredfordulón az internet-mánia idején. Akkor is akadtak részvénypárok, amelyek hetekig, hónapokig húzták magukkal az egész piacot – én most a még mindig a világ tetején lévő Microsoft–Oracle duót hozom példának, heti gyertyás grafikonon 1998. október 1. és 2000. március 31. között:

Míg 1998 őszétől 1999 őszéig a Microsoft – bár számos korrekcióval tarkítva – folyamatos emelkedést produkált, addig az Oracle az időszak nagy részében inkább oldalazott. Ez a kép 1999 novemberében változott meg látványosan, az igazi „vezércsere” azonban 2000 első negyedévében történt: ekkor a Microsoft 9 százalékot esett, miközben az Oracle 39 százalékot emelkedett.

Tanulságot levonni most mégis nehéz, hiszen éppen a legfontosabb paraméter hiányzik: az időzítés. Úgy látom, hogy a 2023 elején elindult AI-sztori egyre inkább kezd átcsúszni egy, az 1999 végi és 2000 eleji internet-mániához hasonló AI-mániába. Ennek markáns jele a mozdonycsere az AI-gyorsvonat élén, amit az írás példákkal illusztrált. Az Apple, az Alphabet és a Broadcom árfolyamugrásaiban egyaránt jelentős szerepet játszott a „lemaradók fájdalma” – ennek szeptember eleji mértéke azonban felbecsülhetetlen, miként az is, milyen hírek érkeznek még a következő hónapokban a mesterséges intelligencia fejlesztései körül.

Éppen emiatt lehetetlen megmondani, hogy a minden bizonnyal közelgő mánia meddig tarthat: napokig, hetekig vagy akár hónapokig.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ