Eljött a vadbalesetek szezonja, a károk jó részét az autósok fizetik

A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb elérhető statisztikái szerint 2023-ban több mint 7 ezer nagyvad pusztult el gépjárművel való ütközés nyomán Magyarországon. Bár évről évre nem látszik jelentős változás, hosszabb távon trendszerűen nő, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma. Ez a kedvezőtlen tendencia a vadállomány, illetve a járműpark folyamatos bővülésének egyaránt köszönhető. A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek (2023-ban több mint 5600 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban), de jelentős azon események száma is, amikor szarvast (mintegy 1100 eset), illetve vaddisznót ütöttek el (közel 300 eset). További 13 500 ezer balesetet regisztráltak apróvaddal (nyúl, fácán, fogoly) is, szerencsére ezekben az esetekben általában kisebb károkat szenvedtek a járművek.

A vadgazdálkodási törvény 2023-as módosítása is megerősítette azt a szabályozási környezetet, melynek keretei között vadbaleset esetén a vadásztársaságok kártérítési felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha a vad vadászat, hajtás-űzés során bukkan fel az úttesten, illetve az úthoz túl közel (200 méteren belül) telepítettek etető-itatót a vadak számára. (Ha a vad elpusztult, a vadgazdálkodók kérhetik a vad értékének megtérítését, bár a gyakorlatban ettől jellemzően eltekintenek.) A törvény hatályos változata ugyanakkor kimondja azt is, hogy gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne jusson fel. Ebből következően gyorsforgalmi úton bekövetkező vadbaleset kapcsán jó eséllyel megállapítható a gyorsforgalmi út kezelőjének felelőssége.

A vadbalesetek zöme azonban nem gyorsforgalmi úton történik és ilyenkor az autósnak az esetek túlnyomó részében a gépjárműkárokat magának kell viselnie

– mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Mivel az ilyen károk átlagos értéke általában már eléri a milliós szintet, kiemelt szerep jut a megfelelő biztosítási fedezetnek. Maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít. Hatékony fedezetet olyan casco-szerződés nyújthat, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás.”

Ma Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco-védelemmel.

Az MNB múlt héten közzétett adatai szerint 2025 második negyedévében csupán 994 ezer gépjárműnek volt ilyen biztosítása, miközben a KSH adatai szerint közúti forgalomban több mint 5,2 millió gépjármű vesz részt. Tovább rontja a helyzetet, hogy ezeknek a casco-biztosításoknak egy része csupán részkockázatokra (például lopáskárra) terjed ki, vagyis vadütközés esetén az ilyen biztosítások nem térítenek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images