Viharkárok Magyarországon: csúnya számokat közöltek a biztosítók

A biztosítók első féléves statisztikáiról itt írtunk:

Földrajzi megoszlásukat tekintve a különböző viharok Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Csongrád-Csanád vármegyéket, továbbá Budapest, Debrecen, Hajdúszoboszló, Szeged, Gyál, Szentendre, Székesfehérvár, Vecsés, Hódmezővásárhely városokat sújtotta igazán. A MABISZ összesítésében nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, illetve a közintézményekben keletkezett rongálódások.)

A 130 ezer forint körüli átlagkár nagyjából megfelel egy viharszezonnak, ugyanakkor az elmúlt három évet tekintve,

2023 azonos időszakában volt utoljára hasonló nagyságú kár 13 milliárd 101 millió forinttal.

Tavaly 10 milliárd 303 millió forintnyi kárral jártak az azonos időszakban országszerte pusztító viharok.

Az adatsorokat tekintve szembetűnő, hogy a károk száma évente nagyon változó, ennek megfelelően pedig a kifizetett kárösszegek is változók voltak, de mindezt befolyásolja a károk típusa is. 2020-ban 85 ezer bejelentés után még 6,6 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, egy évvel korábban pedig 4,1 milliárdot, 96 ezer bejelentésre.

Ez egyrészt jelzi a viharok évről évre növekvő intenzitását, ugyanakkor a MABISZ szerint nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy a károkösszegek megnövekedésében szerepet játszanak az időközben megemelkedett építkezési, újjáépítési költségek is. Magyarán a korábbi éveknél jóval nagyobb összegeket kell szánni a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is, vagyis egyre jelentősebbnek mondható a kárinfláció.

A kárbejelentések folyamatosak, a kisebb károkat akár öt munkanapon belül meg tudják téríteni a biztosítók, a milliós nagyságú károk rendezése azonban időt igényel. Mint eddig minden esetben, az idei viharkárokat követően is megfeszített erővel és megnövelt kapacitással igyekeznek a biztosító társaságok segíteni az ügyfeleiken, hogy minél előbb megkezdődhessen a kárrendezés. Az ügyfelek ma már akár online videóbejelentéssel, vagy mobiltelefonon, illetve applikációk segítségével is pillanatok alatt bejelenthetik a kárukat, a hagyományos telefonos vagy személyes ügyintézés mellett. Arra minden esetben figyelni kell, hogy a károsult első lépésként mindent pontosan dokumentáljon videófelvétellel vagy fotóval, a kárbejelentésben pontos adatokat adjon meg a biztosítójának és ha szükséges, csak ezt követően mozdítson el bármit, azt is kizárólag kármentés céljából! Amennyiben pedig a kárrendezést követően a bankszámlájukra kérik a kártérítés utalását, az azonnal megjelenik a számlán, így gyorsan pénzükhöz juthatnak az ügyfelek.

Magyarországon a lakásbiztosítási piacon tizenhárom MABISZ tagbiztosító ajánlatai közül lehet választani, többféle terméktípusból.

A Magyar Biztosítók Szövetsége saját honlapján (www.mabisz.hu) részletes lakásbiztosítási útmutatóval segíti az ügyfeleket a tájékozódásban. Külön tájékoztató készült az elmúlt időben megnövekedett villámcsapások okozta károk megelőzéséről is. Ebben felhívják a figyelmet arra, hogy a lakásbiztosítási szerződésben miként lehet ötvözni a biztosítási kockázatokat mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos villámkárok, utóbbi esetben jellemzően a túlfeszültség elleni védelemmel. Ennek szükségességét az idei adatgyűjtés is alátámasztja, ugyanis

2025 május 1.-augusztus 31-közötti időszak elsődleges villámcsapás okozta átlagos kárösszege megközelítette a 473 ezer forintos kárösszeget, ugyanakkor 2024 teljes évre vonatkozóan 397 ezer forint volt az átlagkár összege.

A villámcsapás másodlagos hatása darabszámban és összegében is a többszöröse az elsődleges villámcsapás által okozott károknak. A villámcsapás másodlagos hatása esetén az átlagkárok az idei év első nyolc hónapjában jelentősen nem növekedtek az előző teljes évi átlagkár adatokhoz képest. Ez a számok nyelvén annyit jelent, hogy az idei átlagkár összege közel 139 ezer forint, míg tavaly ez 137 ezer forint volt.

Európai összehasonlításban kiemelkedő, hogy hazánkban szakértői becslések alapján az ingatlanok több mint 80%-a rendelkezik lakásbiztosítással, a lakásbiztosítások pedig valamennyi nagy kárt okozó természeti katasztrófakockázatra fedezetet nyújtanak. Jó hír az is, hogy a magyar állampolgárok egyre tudatosabban választanak lakásbiztosítást.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ