Riasztó adatok érkeztek: Magyarország egyre jobban lemarad a klinikai gyógyszervizsgálatokban

A gyógyszeriparon belül a klinikai vizsgálatok Magyarországon nemzetgazdasági szinten évente közel 100 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez és több mint kétezer magasan képzett szakembernek kínálnak munkát.

Az elmúlt években azonban csökkenni kezdett a vizsgálatokban részt vevő betegek száma, ami az üzletág zsugorodásával fenyeget.

Ezek a legfőbb megállapításai a MediConcept Kft. és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által készített tanulmánynak.

A klinikai vizsgálatokba 2015 és 2023 között több mint 90 ezer magyar beteget vontak be, ám számuk az elmúlt években folyamatosan csökkent. Így 2023-ban közel ötezer beteg vehetett részt folyamatban lévő klinikai vizsgálatokban, míg 2020-ban még 14 ezer betegről volt szó. Az onkológia tesztek 15 százalékkal, az immunológiai vizsgálatok öt százalékkal csökkentek, miközben a kardiológia terén háromszázalékos növekedést mutatott a statisztika.

A felmérés készítői szerint a csökkenő tendencia még megállítható, de rámutat arra is, hogy kedvező változtatások nélkül Magyarország elvesztheti versenyelőnyét a szponzorált klinikai vizsgálatok területén. Az engedélyeztetés egyszerűsítésében, az adatvagyon felhasználásában és más területeken lehetne javítani az ágazat szabályozási és piaci környezetét, annak érdekében, hogy Magyarország vonzóbb célpont lehessen.

A betegszám csökkenésének oka lehet a globális kutatásszervezési preferenciák változása, vagy a szponzorok klinikai vizsgálati stratégiáinak átalakulása.

Az aktív klinikai vizsgálatok száma alapján Magyarország az Európai Unióban 2015-ben a hetedik helyet foglalta el, míg 2023-ban a kilencedik helyre csúszott le. Ezzel párhuzamosan a közép-kelet-európai régió több országában – így különösen Lengyelországban, Bulgáriában és Csehországban – a klinikai vizsgálatok terén erősödő aktivitás figyelhető meg – mondta Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója.

A kelet-közép-európai régió országai egyébként jól szerepelnek ebben az ágazatban. Ezt egyebek között az magyarázza, hogy a nyugat-európai országokhoz képest alacsonyabb költségekkel kell számolni és a páciensek részvételi hajlandósága nagyobb.

Míg 2015-ben az Európai Unió területén zajló nemzetközi vizsgálatok egyharmadában szerepelt magyarországi vizsgálóhely, addig 2023-ra ez az arány minden negyedik vizsgálatra csökkent. Ezzel párhuzamosan a kelet-közép-európai régió számos országa – különösen Lengyelország, Bulgária és Csehország – növelték részesedésüket az olyan magas gazdasági és szakmai hozzáadott értékkel bíró szegmensekben, mint az onkológiai és fázis III. klinikai kutatások.

Nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának is fel kell vennie a versenyt. Ugyanis az USA és Kína mellett Dél-Amerika versenytársa lett a kontinensnek a klinikai vizsgálatok megszerzésében. A European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations (EFPIA) adatai szerint az Európai Unióban évente átlagosan 4,4 százalékkal bővültek a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek 2010 és 2022 között (27,8 milliárd euróról 46,2 milliárd euróra), addig az USA-ban 5,5 százalékos, Kínában pedig 20,7 százalékos volt ez a növekedés. Az EFPIA 2024-es jelentése rámutatott arra is, hogy az Európai Unió klinikai vizsgálati piacának versenyképessége az elmúlt két évtizedben jelentősen gyengült: a globális részesedése 25 százalékról 19 százalékra esett. Így Európa nem tud lépést tartani az Ázsiában és az Egyesült Államokban tapasztalható növekedéssel – áll a közleményben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images