Reptereken, banki irodákban láthatjuk már, mivé változtatja világunkat a technológia

Alex Miller előadásának a középpontjában az a kérdés állt, miként képesek a kormányok, a vállalatok és a társadalmak alkalmazkodni az egyszerre fenyegető és ígéretes technológiai, gazdasági és politikai folyamatokhoz. Miller történeti távlatba helyezve, konkrét példákkal és friss adatokkal mutatta be, hogyan fonódik össze a megtrendek által generált bizonytalanság és rengeteg lehetőség a 21. század közepére.

Egyre súlyosbodó kockázatok

A Világgazdasági Fórum kockázati regisztere szerint a következő évek legnagyobb fenyegetései közé tartozik a társadalmi megosztottság, a félretájékoztatás és a dezinformáció. Tízéves távlatban pedig

a klímaváltozás és a természeti erőforrások szűkössége kerül a lista élére.

Bár sokan úgy érzik, korunk különösen nehéz időszak, a történelem másról tanúskodik: az elmúlt 120 év politikai kockázatainak áttekintése azt mutatja, hogy minden nemzedéknek megvoltak a maga válságai — háborúk, pénzügyi krízisek, olajár-sokkok. A befektetők, a kormányok és az innovátorok feladata mindig is az volt, hogy eligazodjanak a bizonytalanságban.

Az új technológiák kettős arca

A mesterséges intelligencia egyszerre jelent áttörést és veszélyt. Az egyik legismertebb eset egy amerikai anya története, aki majdnem kifizetett 1 millió dolláros váltságdíjat, miután telefonon hallotta „elrabolt” lánya hangját. Később az FBI derítette ki, hogy a hang szintetikus másolat volt.

Hasonló csalások a vállalati világban is felbukkannak. Pénzügyi alkalmazottakat vertek már át olyan hívásokkal, amelyekről azt hitték, felsővezetőktől érkeznek Londonból vagy New Yorkból, és hamis hang- vagy videóazonosítás alapján utaltak pénzt csalóknak. Az MI tehát új, eddig ismeretlen típusú sebezhetőségeket hoz létre.

Demográfia: elefánt a porcelánboltban

Korunk egyik legnagyobb és valóban egyedülálló kihívása a demográfiai változás. A 205 ENSZ-tagállamból ma mindössze 96-ban növekszik a népesség; 2050-re ez a szám 50 alá csökken, és ezek fele szubszaharai Afrikában lesz.

A fejlett gazdaságokban a munkaerő csökkenése a gazdasági teljesítmény visszaeséséhez vezethet, miközben az államháztartásokra hatalmas nyomás nehezedik. Az egészségügyben a kormányok egyre inkább a megelőzésre és a produktivitás fenntartására költenek: nem a sürgősségi ellátást támogatják, hanem például a Wegovyhoz hasonló gyógyszereket, hogy az emberek hosszabb ideig maradjanak aktívak a munkaerőpiacon.

A munkaerőhiány a robotizáció és a fizikai MI terjedésének egyik legfőbb mozgatórugója.

Automatizáció a mindennapokban

Az automatizáció már nem a jövő, hanem a jelen. A kölni repülőtéren az érkezési csarnokban kizárólag teljesen automatizált barista készíti a kávét. Ha belegondolunk, hány barista dolgozik világszerte, könnyű belátni: munkahelyek milliói kerülhetnek veszélybe.

A mezőgazdaságban a robotok ma már képesek málnát és epret ugyanolyan pontossággal szedni, mint az emberek. A közlekedésben bár még ritkák az önvezető autók Európában, Londonban 2023 nyarán engedélyezték közúti használatukat. Az egészségügyben pedig a polgári repülési hatóság jóváhagyta, hogy drónok szállítsanak vérmintákat kórházak és laborok között.

A munka és a készségek újragondolása

A mesterséges intelligencia nemcsak a feladatokat alakítja át, hanem a karrierpályákat is. A FORTUNE 500 cégek évente munkaerejük 6–8%-át veszítik el, gyakran azért, mert a dolgozók nem érzik magukat megbecsülve. Az új MI-megoldások képesek katalogizálni a munkavállalók készségeit, és a cégen belül más szerepekbe áthelyezni őket. Így ha valakinek csupán 30–60%-ban van meg a szükséges kompetenciája, átképzéssel kritikus pozíciókat is betölthet.

A jövőben az állásinterjúk végső fordulójában a HR-esek talán már nem is látják majd a jelöltek nevét vagy végzettségét.

Helyette MI által készített személyiségi és kognitív sokszínűségi profil alapján dönthetik el, mennyire illeszkedne valaki a csapatba.

Kereskedelem és gazdasági átalakulás

A globális kereskedelem szerkezete is átalakul. Tizenhat évvel a globális pénzügyi válság után a növekedés még mindig elmarad a korábbi szintektől. Kína például jóval kevesebbet exportál az Egyesült Államokba, és inkább a világ más régióit célozza. A demokráciákban tapasztalható választói elégedetlenség szintén hozzájárul a kereskedelmi kapcsolatok újrarendeződéséhez.

Az MI-korszak: befektetések és hatások

A világ az MI-korszakban él, amit a kockázatitőke-áramlások is alátámasztanak. 2023 első felében

a globális VC-befektetések közel 50%-a MI-hez kapcsolódott, különösen az ügyfélszolgálati generatív alkalmazásokhoz,

de más iparágakban is megjelent.

A technológiai analógiák biztatók. A banki ATM-ek és a táblázatkezelők kezdetben munkahelyeket veszélyeztettek, de végül a bankszektor foglalkoztatása nem csökkent, hanem nőtt. Az MI várhatóan hasonló módon alakítja át a munkahelyeket, nem pedig megszünteti azokat.

Ugyanakkor kétségek is felmerülnek: egy MIT-tanulmány kimutatta, hogy az MI-projektek 95%-a nem termel mérhető megtérülést fél éven belül. Mások szerint ez természetes, hiszen a termelékenységi előnyök hosszabb távon jelentkeznek.

Pénzügy és mesterséges intelligencia

A pénzügyi szektor, amely napi szinten hatalmas adatmennyiségekre épít, az MI egyik legígéretesebb terepe. A Citi például naponta 3000 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolít a globális szolgáltatási üzletágban.

Az MI már most támogatja a treasury folyamatokat, a pénzáramlások optimalizálását, a megfelelőséget és a kockázatkezelést.

Számos nagyvállalat — köztük 180 000 főt foglalkoztató légitársaságok — már bevezette a belső nyelvi modellek használatát, amelyek napi szinten segítik a dolgozókat a feladatok hatékonyabb elvégzésében.

A digitális pénz új világa

A pénz formája is átalakul: a jegybanki digitális valuták (CBDC), a stablecoinok és a tokenizált betétek párhuzamosan léteznek majd.

• A nagyvállalatok számára a megbízhatóság és a megfelelés a legfontosabb.

• A kkv-k számára a költségcsökkentés a kulcs.

• A fogyasztók elsősorban a gyorsaságot és a kényelmet keresik.

Az állami és nemzetközi szervezetek is élnek a technológia adta lehetőségekkel: a Világbank évente 120 milliárd dollárt fordít fejlesztési projektekre, és blokklánc-megoldásokkal növeli az átláthatóságot, hogy az adományok valóban a címzettekhez jussanak.

Mérleg: kockázat és lehetőség

A jövő nagy kérdése nem az, hogy a technológia kiszorítja-e az embereket a munkaerőpiacról, hanem az, hogyan tudunk alkalmazkodni hozzá. Az MI és a blokklánc néha „problémák nélküli megoldásnak” tűnhetnek, valójában azonban egyre több gyakorlati felhasználási területük van, amelyet demográfiai folyamatok, kereskedelmi változások és gazdasági szükségszerűségek hajtanak.

A történelem arra tanít:

minden új technológia átalakította a munkahelyeket, de nem szüntette meg őket.

A kérdés az, hogy a kormányok, a vállalatok és az egyének képesek lesznek-e kezelni a kockázatokat, és az innovációt az inkluzív, fenntartható növekedés szolgálatába állítani.

Tudósításunk a konferenciáról itt olvasható:

Fotó: Stiller Ákos / Portfolio