100 százalékos vám a gyógyszerekre: Trump lépése felboríthatja a gyógyszerellátást

Portfolio Private Health Forum 2025

A magyar egészségügy legfontosabb kérdéseiről lesz szó a Private Health Forumon, amelynek a budapesti Marriott Hotel ad otthont 2025. szeptember 30-án.

Információ és jelentkezés

Donald Trump bejelentette, 100 százalékos vámot vet ki a külföldi gyógyszerekre október 1-től, minden márkás és szabadalmaztatott termékre, vagyis azon gyógyszerekre, amelyeket márkanév alatt értékesítenek és szabadalmak vagy egyéb szellemi tulajdon védenek, ami megakadályozza a generikus versenyt a védelem lejártáig.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb gyógyszerpiaca,

2021-ben például a globális gyógyszerértékesítések közel felét adta, így nem mindegy a gyártóknak, hogy vannak-e vámok, vagy sem.

A hírre estek reggel az ázsiai gyógyszergyártók részvényei, valamint az indiai gyógyszergyártók papírjai is. India számára jelentős partner az Egyesült Államok, komoly exportkitettséggel rendelkezik, az ország gyógyszerexportjának csaknem harmada irányul az USA-ba. Bár az indiai gyógyszeripari export nagy része generikus gyógyszerekből áll, bizonytalan, hogy a komplex generikus gyógyszerek és a bioszimiláris gyógyszerek a jövőben vám hatálya alá kerülnek-e

Ami az európai vállalatokat illeti, az EU-ból az Egyesült Államokba irányuló gyógyszerexport évről évre növekedett, 2024-ben több mint 113 milliárd dollárt tett ki.

A legnagyobb európai gyógyszergyártók közül jelentős a Roche kitettsége, a gyógyszergyártási bevétel közel 40 százalékát az Egyesült Államok adja. A Novartis esetén 2025 első félévében közel a bevétel fele jött az Egyesült Államokból, a fogyókúrás csodaszere miatt nagy növekedést mutató Novo Nordisknál pedig 70 százalék körüli az USA súlya. Az AstraZenecánál 40 százalékot tett ki tavaly az amerikai értékesítés, a Sanofi esetén pedig a legutóbbi negyedévben 45 százalékot, míg a GSK esetén a bevételek mintegy felét adta 2024-ben az Egyesült Államok. Az MSD esetén közel 53 százalékot adnak az amerikai értékesítések, míg a Bayer esetén 47 százalékot tett ki az első félévben.

A vám alólmentesülnek azok a vállalatok, amelyek gyógyszergyártó üzemeket építenekaz USA-ban, beleértve a már megkezdett vagy építés alatt álló projekteket,

ennek megfelelően Trump első vámbejelentései óta, vagyis áprilistól kezdődően több európai nagy gyógyszercég is jelentett be sokmilliárd dolláros beruházást:

• A Roche áprilisban jelentette be, hogy 50 milliárd dolláros beruházásra készül az Egyesült Államokban,
• a Novartis szintén 50 milliárd dolláros beruházást jelentett be amerikai operációiban a következő öt évre.
• A Novo Nordisk egy idei bejelentés szerint 1 milliárd dolláros beruházásból növelné kapacitásait annak érdekében, hogy az Ozempic gyártását felpörgesse, miután tavaly bejelentett egy 4 milliárd dolláros beruházást Észak-Karolinába, szintén a fogyasztószere kapcsán, ahol óriási hiány alakult ki.
• Az AstraZeneca szintén 50 milliárd dolláros beruházásra készül az Egyesült Államokban egy nyári bejelentés szerint, elkerülendő az amerikai vámokat.
• A Sanofi májusban 20 milliárd dolláros amerikai beruházást irányzott elő 2030-ig,
• a GSK pedig 30 milliárd dollárt költ kutatás-fejlesztésre és a gyártásra az USA-ban.
• Az MSD nem jelentett be egyelőre friss beruházást és korábban közölte, hogy várhatóan 200 millió dolláros költséget okoznak neki idén az amerikai vámok és a Bayer sem és legutóbbi jelentésében kiemelte a vámok okozta bizonytalanságokat.

Ami a hazai gyógyszergyártókat illeti, a Richter legnagyobb piaca bevétel alapján az Egyesült Államok, elsősorban a Vraylarnak köszönhetően, amit azonban a gyógyszergyártó amerikai partnere, az AbbVie értékesít az Egyesült Államokban, így a Richter royalty-n keresztül kapja innen a bevételeket, nincs klasszikus termékexport. Orbán Gábor vezérigazgató még az éves eredményeket bemutató sajtótájékoztatón február végén elmondta, hogy egy, az európai gyógyszeripart érintő vám Európa többi vállalatát a Richterhez képest sokkal jobban fogja érinteni. A Richter amerikai forgalmában 10 százalék alatt van az a bevétel, amit érint, ezek alapanyagok, hatóanyagexport és itt gyártott, ott értékesített termék, elsősorban a nőgyógyászatban.

A vámokra egy ideje már számítottak a gyógyszeripari vállalatok, amelyek közül sokan ellenezték a lépést, és figyelmeztettek, hogy a terhek növelhetik a költségeket és megzavarhatják a gyógyszerellátási láncot, végső soron veszélyeztetve a betegeket. Egyes egészségpolitikai szakértők szerint a lépés felboríthatja a gyógyszerellátási láncot az amerikai betegek kárára, növelve bizonyos kezelések költségeit, vagy akár súlyosbítva az országot sújtó gyógyszerhiányt. A gyártók gyakran globális gyártóhelyek hálózatára támaszkodnak a gyártási folyamat különböző lépéseihez.

A ma bejelentett vám alacsonyabb, mint a 250%-os fenyegetés, amelyet Trump augusztusban említett, akkor arról beszélt, hogy először "kis vámot" vetne ki a gyógyszerekre, majd egy-másfél éven belül ezt a rátát 150%-ra, majd 250%-ra emelné.

A tőzsdei reakciókat alábbi cikkünkben mutatjuk:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images