Trump bejelentette: 100 százalékos vám jön a gyógyszerekre

Donald Trump bejelentette, hogy

az Egyesült Államok október 1-től 100 százalékos vámot vet ki minden márkás vagy szabadalmaztatott gyógyszerkészítményre, amely az országba érkezik.

A vám alól mentesülnek azok a vállalatok, amelyek gyógyszergyártó üzemeket építenek az USA-ban, beleértve a már megkezdett vagy építés alatt álló projekteket.

A márkás vagy szabadalmaztatott gyógyszerkészítmények olyan gyógyszerek, amelyeket márkanév alatt értékesítenek és szabadalmak vagy egyéb szellemi tulajdon védenek, ami megakadályozza a generikus versenyt a védelem lejártáig.

Az USA gyógyszerimportja 2024-ben közel 213 milliárd dollárt tett ki, ami csaknem háromszorosa a tíz évvel ezelőtti értéknek az ENSZ Comtrade adatbázisa szerint.

Trump szerint a vámok ösztönözni fogják a gyógyszergyártókat, hogy az USA-ba telepítsék gyártási tevékenységüket. Ez egy olyan törekvés, amelyet az Eli Lilly, a Johnson & Johnson, az AbbVie és más vállalatok már most is követnek, miközben a hazai gyógyszergyártás az elmúlt évtizedekben jelentősen zsugorodott.

A Trump-adminisztráció áprilisban úgynevezett 232-es vizsgálatot indított a gyógyszerkészítmények ügyében, amely lehetővé teszi a kereskedelmi miniszter számára, hogy megvizsgálja az import nemzetbiztonsági hatásait. A vámokra egy ideje már számítottak a gyógyszeripari vállalatok, amelyek közül sokan ellenezték a lépést, és figyelmeztettek, hogy a terhek növelhetik a költségeket, visszatarthatják az amerikai beruházásokat és megzavarhatják a gyógyszerellátási láncot, végső soron veszélyeztetve a betegeket.

Egyes egészségpolitikai szakértők szerint a lépés megzavarhatja a gyógyszerellátási láncot az amerikai betegek kárára, növelve bizonyos kezelések költségeit, vagy akár súlyosbítva az országot sújtó gyógyszerhiányt. A gyártók gyakran globális gyártóhelyek hálózatára támaszkodnak a gyártási folyamat különböző lépéseihez.

A ma bejelentett vám alacsonyabb, mint a 250%-os fenyegetés, amelyet Trump augusztusban említett

egy CNBC-nek adott interjúban. Trump akkor azt mondta, hogy először "kis vámot" vetne ki a gyógyszerekre, majd egy-másfél éven belül ezt a rátát 150%-ra, majd 250%-ra emelné.

Az iparág már most is küzd Trump javasolt gyógyszerár-politikájának következményeivel, amelyek a gyártók szerint veszélyeztetik mind a nyereségüket, mind a kutatás-fejlesztésbe való befektetési képességüket.

A legújabb vizsgálatok kiterjesztik a magasabb vámokkal potenciálisan sújtható áruk listáját, beleértve az egyéni védőfelszereléseket, például sebészeti maszkokat, N95 légzőkészülékeket, kesztyűket és más orvosi fogyóeszközöket.

Az elemzők aggodalmuknak adtak hangot, hogy nehéz lesz visszatelepíteni a termelést az országba, ami költséges lenne és több évig tarthat. "A globális ellátási láncok összetettek, a gyógyszeripar pedig a legbonyolultabbak közé tartozik – nem olyan egyszerű, mint áthelyezni, hogy ki csavaroz be kis csavarokat egy iPhone-ba" – mondta a BMO Capital Markets elemzője áprilisi jegyzetében. Az elemző szerint a vámok "valószínűleg keveset tesznek a gyártás" USA-ba való visszatelepítéséért, mivel a vállalatoknak már most is erős működésük van az országban. Úgy véli, a legtöbb nagy gyógyszeripari vállalat valószínűleg azt a célt tűzi ki, hogy "megvárja Trump elnökségének végét, mielőtt tartósabb gyártási döntéseket fontolna meg".

Egyes gyógyszergyártók, mint az Eli Lilly, a Bristol Myers Squibb és az AbbVie, jobb helyzetben lehetnek másoknál a vámok átvészelésére, mivel több jelentős gyártóüzemük van az USA-ban, mint nemzetközileg. Ezzel szemben a Novartis és a Roche nagyobb kockázatnak van kitéve, mivel kevés amerikai üzemük van, és a hatóanyaggyártó telephelyeik nagyobb része nemzetközi.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images