A világ egyik legnagyobb vízerőműve mellett fejleszthetik a mesterséges szuperintelligenciát

A mesterséges intelligencia iránti kereslet felfutása nyomán a Kongói Demokratikus Köztársaság a világ egyik legnagyobb vízerőművi helyszíneként számon tartott ingai komplexumot

olcsó és tiszta energiaforrásként pozicionálja az adatközpontok számára.

Az Inga-komplexum a Kongó folyón jelenleg

kevesebb mint 2 gigawattot termel a 44 gigawattos potenciáljából

A kormány az adatközpontokat ideális partnernek tartja a kapacitás felszabadításához – mondta Bob Mabiala Mvumbi, az Inga-fejlesztési ügynökség vezetője.

A helyszín a kínai Három-szurdok-gátnál is nagyobb elméleti kapacitásra képes, bőséges hűtővíz áll rendelkezésre, és közeli optikai gerinchálózati kapcsolatok is vannak, így "nemigen létezik jobb helyszín Ingánál" egy adatközpont számára – fogalmazott Mabiala szerdán, a Washingtonban megrendezett amerikai–kongói befektetési fórumon.

Miközben a legtöbb adatközpont ma száz megawattos nagyságrendben működik, több MI- és technológiai óriás – köztük az OpenAI és az Oracle – több gigawattot kezelni képes projekteken dolgozik. Ez a Carbon Collective szerint évente csaknem 900 ezer otthon áramellátására lenne elegendő, és

kulcsfontosságú lehet a mesterséges szuperintelligencia eléréséhez.

Afrika-szerte is gyorsul az adatközpont-fejlesztés: az Alphabethez tartozó Google és az Amazon Web Services (AWS) több beruházást indít Kelet- és Dél-Afrikában – mondta szerdai interjújában Luvuyo Masinda, a Standard Bank vállalati és befektetési banki üzletágának vezérigazgatója.

Az adatközpontok üzletileg is életképesek Afrikában, "ha biztosítani tudjuk az egyenletes áramellátást – mert így relatíve még mindig alacsonyabb belépési költséget lehet kínálni, mint a fejlett piacokon" – fogalmazott.

E projektek némelyike 3–4 milliárd dollár értékű. Lehet, hogy nem mind valósul meg, de ekkorák a tételek.

A KDK több mint négy évtizeddel ezelőtt két gátat épített Inga térségében, ám a bővítés elakadt: a nyolc gátat megcélzó Grand Inga-projektet a magas költségek és a logisztikai akadályok hátráltatták. Most új lendületet kap a következő fázis, az Inga III, mivel a világszínvonalú rézbányászati ágazat súlyos áramhiánnyal küzd.

A Világbank 1 milliárd dollárt vállalt a fejlesztés előmozdítására. Az első, 250 millió dolláros részletet még az idén folyósíthatják – közölte a hitelező képviseletében Albert Zeufack a fórumon. A washingtoni székhelyű intézmény a magántőke bevonzása érdekében a kockázatok mérséklésén is dolgozik, többek között a Multilaterális Beruházásbiztosítási Ügynökségen (MIGA) keresztül – tette hozzá Zeufack.

Mabiala a Bloombergnek elmondta, hogy a következő fázist megvalósító állami–magán partnerség teljes költsége még nem látható, de becslése szerint

a beruházás nagyjából 2 millió dollár telepített megawattonként, beleértve az átviteli hálózatot is. Ez az Inga III 11 gigawattos projektjét összességében több mint 20 milliárd dollárra teszi.

A kormány egy külön "Inga-törvényen" dolgozik, amely szabályozási és fiskális keretet teremtene a magánberuházások bevonzására, és olyan vállalatokat vonzana, amelyek képesek a projekt tervezési és kivitelezési fázisainak lebonyolítására – mondta.

Portfolio AI & Digital Transformation 2025

November 25-ei AI & Digital Transformation konferenciánkon AI use case-ekről, üzleti tapasztalatokról, gyakorlati megoldásokról lesz szó egy egész napon át, érdemes regisztrálni az eseményre!

Információ és jelentkezés

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images