Váratlan felfedezést tettek a Covid-vakcinákról, nagyszabású vizsgálat készül

A koronavírus-járvány megfékezésében kulcsszerepet játszó mRNS-technológia a daganatterápiában is ígéretesnek tűnik. A Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói a Nature folyóiratban arról számoltak be, hogy

előrehaladott tüdő- vagy bőrrákos betegek, akik az immunterápia megkezdését követő 100 napon belül mRNS-alapú Covid-vakcinát kaptak, bizonyíthatóan tovább éltek, mint az oltatlanok.

A houstoni MD Andersonban több mint ezer beteg kórtörténetét elemezték. A nem kissejtes tüdőrákban szenvedő, beoltott páciensek medián túlélése 37 hónap volt, ami közel duplája az oltatlanokénak. Metasztatikus melanómában a medián túlélés 27 hónapról akár 40 hónapra nőtt; a követés lezárásakor több beteg még életben volt. Az influenza vagy tüdőgyulladás elleni védőoltás nem adott hasonló előnyt, ami az mRNS-platform sajátos hatásmechanizmusára utal.

Az eredmények alapján a vírusok ellen fejlesztett vakcinák a daganatok elleni immunválaszt is felerősíthetik. Ha ez nagyobb vizsgálatokban is igazolódik, fokozhatják az olyan immunellenőrzőpont-gátlók hatását, mint a Merck Keytruda készítménye, amelyek már így is kezelhető kórképpé formálták a korábban gyógyíthatatlan melanómát. Ez többmilliárd dolláros növekedési lehetőséget nyithat az onkológiai immunterápiák piacán.

Elias Sayour, a tanulmány társszerzője és a Floridai Egyetem Health gyermekonkológusa közleményében rendkívüli következményekről beszélt. Szerinte megtervezhető egy általános, nem specifikus vakcina, amely képes mozgósítani és újrahangolni az immunrendszert, és akár univerzális, készre gyártott rákvakcinává válhat.

Sayour kutatócsoportja évek óta vizsgálja, miként lehet hírvivő RNS-sel daganatellenes immunválaszt kiváltani. Laboratóriumi kísérletekben az mRNS-vakcina és az immunellenőrzőpont-gátlók kombinációja korábban rezisztens daganatokat tett kezeléssel szemben érzékennyé, és egerekben a daganat csökkenését eredményezte.

A kutatók szerint a hatás hátterében az mRNS-vakcinák erőteljes, korai immunaktiváló képessége állhat. Seth Cheetham, a Queenslandi Egyetem docense, aki nem vett részt a munkában, úgy véli, hogy a Covid-oltások interferonválaszt indítanak, amely a kórokozók elleni védekezés kulcsa. Ez szinergiában működhet a jelenlegi immunterápiás gyógyszerekkel. Az olyan készítmények, mint a Keytruda vagy az Opdivo, a T-sejtek fékjeit oldják, így a két mechanizmus egymást erősítheti.

A kutatócsoport nagyszabású, randomizált klinikai vizsgálatot készít elő.

Az eredmények olyan időszakban születtek, amikor az mRNS-kutatások jövője az Egyesült Államokban politikai ellenszélbe került. Robert F. Kennedy Jr., az egészségügyi miniszter, augusztusban 22, összesen csaknem 500 millió dollár értékű szövetségi támogatást vont meg mRNS-vakcinaprojektektől, arra hivatkozva, hogy az adatok szerinte nem igazolják a felső légúti fertőzések, például a Covid és az influenza elleni hatékony védelmet.

Több kutató tudománytalannak nevezte a döntést, és arra figyelmeztetett, hogy ez lassíthatja olyan mRNS-alapú terápiák fejlesztését, amelyek életeket menthetnek. Tyler Jacks, a Break Through Cancer nevű jótékonysági szervezet elnöke és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) biológiaprofesszora szerint a Nature-ben közölt Covid-adatok meglepőek, de fontos tanulságot hordoznak: a széles spektrumú immunstimuláció hasznos lehet. Ha több módon is felerősíthető az immunválasz, az segíthet kordában tartani a daganatokat.

Nem példa nélküli, hogy fertőzésellenes vakcinák az onkológiában is működnek. A tuberkulózis megelőzésére adott BCG-oltást bizonyos hólyagdaganatok kezelésében is alkalmazzák: aktiválja a helyi immunsejteket, amelyek ezt követően megtámadják a tumorsejteket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images