Amerikai szankciók az orosz olaj ellen: ez lehet a hatásuk Magyarországra

Pletsen a bejegyzésben értékelte, milyen hatással lehetnek a friss amerikai szankciók a Mol-csoportra. A lépések az Ukrajna miatti nyomásgyakorlás részei. Korábban már a Gazprom Nyeftyt és a Szurgutnyeftyegazt is célkeresztbe vették. A Rosznyeft és a Lukoil együtt Oroszország kőolajtermelésének nagyjából felét, exportjának körülbelül kétharmadát adja.

A Mol-csoport évente 9–10 millió tonna orosz nyersolajat vásárol, ami az orosz export mintegy 4 százalékának felel meg.

Bár a szankciók végrehajtásának részletei még nem egyértelműek,

a Mol mint orosz nyersolaj-vásárló érintetté válhat.

A társaság jellemzően offshore közvetítő cégeken keresztül szerzi be a kőolajat, ugyanakkor szinte biztos, hogy a vásárolt tételek egy része a négy szankcionált orosz olajcégtől származik. Donald Trump és Orbán Viktor politikai csatornái átmenetileg enyhíthetik a következményeket, de mivel a Mol az Európai Unióban az utolsó közvetlen orosz nyersolaj-vásárló, csak idő kérdése, mikor érintik érdemben a korlátozások - írja Pletser.

A szakember szerint a szankciók felgyorsíthatják a MOLnál az orosz kőolajtól való fokozatos leválást.

A magyar vállalat a Janaffal hosszú távú kőolajtranzit-megállapodásról tárgyal. Mivel a NIS jelenleg amerikai szankciók alatt áll, a Janaf nem tud kőolajat szállítani a szerb finomítóhoz, így jelenleg a Mol az egyetlen ügyfele. Ez kedvező alkalom lehet a horvát céggel való megállapodásra, ugyanakkor a szankciók potenciális fenyegetése gyengítheti a Mol alkupozícióját.

Fontos kiemelni, hogy Magyarország és Szlovákia csővezetékes ellátása nem korlátozódik a Janafra és az Adria-vezetékre. Nyílhat lehetőség kazah vagy azeri kőolaj beszerzésére is. Ez történhet orosz termelőkkel kötött csereügylet révén, vagy úgy, hogy a nyersolajat Odesszába szállítják, majd az Odessza–Brodi és a Barátság vezetéken juttatják el Szlovákiába és Magyarországra.

A Mol a Dunai Finomítóban olyan projekteket hajt végre, amelyek célja, hogy mindkét szárazföldi finomítót teljes mértékben tengeri eredetű alapanyaggal tudja ellátni. A beruházások összköltsége mintegy 500 millió dollár, és várhatóan 2026 végére készülnek el. A vállalat megpróbálhatja felgyorsítani ezeket a projekteket. Ezek többek között kőolajkeverő és tárolókapacitások kiépítését tartalmazzák annak érdekében, hogy 8–10 különböző tengeri nyersolajból az Uralhoz hasonló keveréket állítsanak elő.

Az egyetlen kedvező fejlemény, hogy a Mol regionális versenytársa, a Lukoil a szankciók miatt komoly nyomás alá került - írja Pletser. A Lukoilnak Romániában (Petrotel) és Bulgáriában (Neftohim) van finomítója, és több közép- és kelet-európai országban nagykereskedőként is jelen van.

Összességében az amerikai szankciók jelentős kockázatot hordoznak a Mol számára, különösen a közelmúltban történt, a Dunai Finomítót érintő tűzeset fényében.

A vállalat rövid időn belül kénytelen lehet teljesen leállítani az orosz olaj vásárlását, attól függően, mennyi átállási időt enged az Egyesült Államok.

A régiós üzemanyag-ellátás várhatóan stabil marad, ugyanakkor a Mol számára nehéz alkalmazkodási időszak következik - zárja gondolatait az elemző.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ