Egyetlen holland cég miatt kőkemény ütést kap a világ autógyártása

Mi az a Nexperia?

A Nexperia a holland Philips egykori chipgyártó részlegéből nőtte ki magát, és ma

évente több mint 110 milliárd darab, alacsony költségű, de létfontosságú félvezetőt gyárt.

Ezek a néhány centes tranzisztorok és diódák látszólag jelentéktelenek, ám nélkülük ma egyetlen modern jármű vagy elektronikai termék sem működne. Az autók akkumulátoraitól a fékrendszereken és szenzorokon át egészen az elektromos ablakokig mindenhol jelen vannak.

Bár ezek a chipek darabonként csak pár centet érnek, jelentőségük felbecsülhetetlen. A modern autók több ezer ilyen apró alkatrészt tartalmaznak, és a hiányuk akár egy teljes gyártósor leállását is eredményezheti. A "diszkrét" félvezetők piacán a Nexperia olyan szereplőkkel versenyez, mint az Infineon, az Onsemi, a STMicroelectronics, a Fuji Electric vagy a Renesas.

A vállalat szilíciumostyáit Németországban és az Egyesült Királyságban állítják elő, majd Kínába és más ázsiai üzemekbe küldik tovább feldolgozásra. 2019-ben a kínai Wingtech vásárolta fel a Nexperiát 3,6 milliárd dollárért, és azóta a cég éves árbevétele elérte a 2 milliárd dollárt.

A probléma

A valódi probléma az amerikai–kínai technológiai háború kontextusában bontakozott ki. A Wingtech 2024-ben felkerült az amerikai feketelistára, és az új exportellenőrzési szabályok értelmében a Nexperia is hasonló sorsra jutott volna, hacsak nem kap felmentést. A holland kormány szeptember végén lépett közbe: blokkolta a Nexperia technológiai transzferét Kínába, és ideiglenesen felfüggesztette a vállalat vezérigazgatóját, Zhang Xuezhen-t, a Wingtech alapítóját, „menedzsmenti visszaélések” miatt.

Peking válaszul megtiltotta a Nexperia-termékek kivitelét Kínából, amivel lényegében elvágta a vállalat globális ügyfeleit az ellátástól.

A lépés azonnali sokkot váltott ki az autóiparban – a cég több nagy gyártónak jelezte, hogy nem tudja garantálni a további szállításokat.

A probléma, hogy a Nexperia gyártási volumene akkora – és a beszállítói minősítési folyamat olyan hosszadalmas –, hogy az autógyártók nem tudnak egyik napról a másikra más beszállítóra váltani. Egy új félvezető engedélyezése hónapokig tart, és minden alkatrészt szigorú tesztelési és biztonsági előírásoknak kell megfeleltetni.

Autógyártók a hiány szorításában

A Nexperia körül kibontakozó diplomáciai és technológiai konfliktus nyomán a világ legnagyobb autóipari érdekképviseletei és vállalatai is megszólaltak, komoly ellátási zavarokra figyelmeztetve.

Az Alliance for Automotive Innovation, amely az amerikai autógyártók (köztük a General Motors, a Toyota, a Ford és a Volkswagen) legfőbb lobbiszervezete, közleményében úgy fogalmazott:

Ha az autóipari chipek szállítása nem indul újra – méghozzá gyorsan –, az az Egyesült Államokban és számos más országban is le fogja bénítani az autógyártást, és tovagyűrűző hatása lesz más iparágakra is

A Reuters szerint egyes autógyártók már most attól tartanak, hogy az amerikai üzemekben akár a következő hónapban is érezhető lesz a hiány hatása.

Európában az ACEA, vagyis az Európai Autógyártók Szövetsége közölte, hogy a Nexperia-chipek jelenlegi készletei legfeljebb néhány hétre elegendők, és ha a szállítások leállnak, az „jelentős fennakadásokat okozhat az európai autógyártásban”.

A német Verband der Automobilindustrie (VDA) még élesebben fogalmazott:

A jelenlegi helyzet komoly termelési korlátozásokhoz, sőt akár gyárleállásokhoz is vezethet, ha a Nexperia-chipek szállítása rövid távon nem áll helyre.

A vállalatok szintjén is megindult a válságkommunikáció. A Volkswagen korábban arról adott ki belső tájékoztatást, hogy egyelőre nincs közvetlen hatás a gyártásra, de rövid távon nem zárható ki a termelés érintettsége sem. Ehhez képest csütörtökön a cég jelezte, hogy éves profitcéljai veszélybe kerülhetnek, ha nem áll rendelkezésre elegendő chip.

A Nissan teljesítményért felelős igazgatója úgy nyilatkozott, hogy jelenleg „az első novemberi hétig biztosított a chipellátás”, ugyanakkor nincs teljes rálátásuk a beszállítói láncra.

A Mercedes-Benz globális szinten próbál alternatív forrásokat felkutatni, de elismerte: „nehezen látható előre, hogyan alakul majd a helyzet.” A cég szerint a rövid távú ellátás még biztosított, de megbízható előrejelzést készíteni egyre nehezebb.

A BMW arról számolt be, hogy a beszállítói lánc egyes elemei már most érintettek a Nexperia miatt, noha a termelés egyelőre folytatódik.

A Honda már meg is tette az első drasztikus lépést:

kedden leállította egyik mexikói gyárát, és az Egyesült Államokban, illetve Kanadában is csökkentette a termelést.

A beszállítók oldaláról a Bosch jelezte, hogy amennyiben nem enyhülnek az exportkorlátozások, „egyes üzemekben ideiglenes termeléscsökkentésre is szükség lehet.

A japán JAMA (Japan Automobile Manufacturers Association) pedig arról tájékoztatott, hogy a tagvállalatok – köztük alkatrészgyártók – figyelmeztetést kaptak a Nexperiától, miszerint a chipellátás jövője nem garantálható, ami súlyos következményekkel járhat a globális termelésre.

Diplomácia

A holland gazdasági minisztérium megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat Kínával a helyzet rendezéséről, de konkrét ütemtervet nem közölt

A Nexperia jelenleg párhuzamos egyeztetéseket folytat mind a kínai, mind az amerikai kormánnyal az exportkorlátozások kapcsán. A Wingtech pedig nyíltan kijelentette:

csak akkor rendezhető a helyzet, ha visszaállítják teljes tulajdonosi és irányítási jogait a leányvállalat felett.

Európa dilemmája

A konfliktus messze túlmutat egyetlen vállalat sorsán: ismét előtérbe került Európa kiszolgáltatottsága az ázsiai félvezetőgyártásnak. A kontinens az elmúlt években igyekezett csökkenteni függőségét a keleti beszállítóktól, de a Nexperia-ügy rávilágít, hogy a legolcsóbb, de alapvető fontosságú chipek terén még mindig nincs valódi alternatíva.

Ha a patthelyzet elhúzódik, az nemcsak az autógyártók termelését béníthatja meg, hanem felgyorsíthatja az európai félvezetőipar „re-shoring” törekvéseit is – még ha ezek évekbe is telnek.

A legvalószínűbb forgatókönyv rövid távon az, hogy a Nexperia kettészakad: egy európai és egy kínai leányvállalatra, ahogy az a geopolitikai törésvonalak mentén már több technológiai cég esetében is megkezdődött.

ha a felek nem találnak gyors diplomáciai megoldást, a chiphiány újabb hulláma söpörhet végig az autóiparon.

Címlapkép forrása: Tan Yunfeng/VCG via Getty Images