90%-os kibocsátáscsökkentés 2040-re: ezzel megy az EU a klímacsúcsra

Sikerült egyezségre jutnia a minisztereknek az új, 2040-es klímacélokról, amik ahhoz voltak szükségesek, hogy az EU be tudja nyújtani az ENSZ felé következő önkéntes vállalását, így az uniós vezetők már nem üres kézzel érkeznek a november 6-án kezdődő klímacsúcsra a brazíliai Belémbe.

Az idén 10 éves Párizsi Megállapodás tűzte ki célul, hogy a globális felmelegedést 2°C alá korlátozzuk az iparosodás előtti szinthez képest, törekedve a 1,5°C alatt tartásra. Ennek keretében a kormányok rendszeresen kidolgoznak önkéntes vállalásokat, mozaikszóval NDC-ket. A legújabb vállalásokat határideje idén február, majd szeptember vége volt, azonban sok nagy kibocsátó, mint Kína vagy az Európai Unió ezt nem tudta tartani.

Mind az EU, mind Kína a héten végül elfogadta új vállalását, utat mutatva más nagy kibocsátóknak a brazíliai klímakonferencia előtt, ahol az új vállalások hatását kell megvitatni, és azok mentén további szakpolitikákról kell döntést hozni.

Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértőjének gyorselemzése alapján az utolsó pillanatban az európai környezetvédelmi miniszterek megállapodtak abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szint tizedére csökkentik a következő évtized végére,

vagyis 90%-os csökkentést vállalnak 2040-ig.

A megállapodás azonban csak jelentős engedmények és rugalmasabb szabályok bevezetésével vált lehetségessé, ezek a „kedvezmények” várhatóan kritikákat váltanak majd ki, miszerint a 2040-es klímacsomag igencsak felpuhult.

Több tagállam úgy vélte, hogy ez a vállalás teljesíthetetlen vagy gazdaságilag súlyos következményekkel járna. A kompromisszum, amelyet hosszas éjszakai tárgyalások után, szerda hajnalban sikerült elérni, lehetővé teszi, hogy az országok kibocsátáscsökkentési kötelezettségük egy részét a fejlődő világban végzett klímavédelmi projektekkel teljesítsék, ezzel a valós cél már csak 85%-os belső kibocsátáscsökkentést jelent. A tagállamok ezzel a 2040-es cél legfeljebb 5 százalékpontját „megvásárolhatják” ENSZ által hitelesített szén-dioxid-kreditek formájában. Ezek olyan külföldi intézkedéseket igazolnak, mint például erdőtelepítés vagy a széntüzelésű energiatermelés lecserélése napenergiára. Ez a rendszer 2036-tól válik teljes mértékben működőképessé, miután egy ötéves tesztidőszakban kipróbálják.

A másik jelentős engedmény az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer, az EU ETS kibővítésének egyéves elhalasztása volt (vagyis 2027-től nem lép életbe) és az autóipari lobbinak engedve az EU újraértékeli a 2035-re tervezett zéró kibocsátású járművek előírását is. Ez a szabály gyakorlatilag betiltaná az új dízel- és benzines autók értékesítését, de a tervek szerint a „zéró, alacsony kibocsátású és megújuló üzemanyagokat” is figyelembe vehetik majd az értékelésben.

A közel 24 órás tárgyalássorozat végén csak Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szavazott a megállapodás ellen.

A világ vezetőinek klímacsúcsa, vagyis a COP30 klímakonferencia előkészítő fóruma november 6-án nyílik meg Brazíliában. A 2040-es uniós célok elfogadásával együtt a tagállamok az új EU vállalást is elfogadták. Az EU NDC-je 66,25% és 72,5% kibocsátáscsökkentést vállal 2035-ig. Ezzel az EU a nagy kibocsátók közül az ambiciózusabbak közé tartozik, bár India még várat magára és Kína vállalása sem elégséges.

Az idei COP30 klímakonferenciának a globális vállalások teljesítését kell középpontba helyeznie, különösen a nemzeti vállalások végrehajtását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images