Páros lábbal szállt bele Donald Trump vámjaiba a Legfelsőbb Bíróság

Szerdán konzervatív és liberális bírák egyaránt kemény kérdésekkel ostromolták D. John Sauert, a kormány jogi képviselőjét (Solicitor General), a Trump-kormányzat vámbevezetési gyakorlatáról.

Kritikusok szerint ezek a lépések sértik a Kongresszus adóztatási jogkörét.

Alsóbb szintű szövetségi bíróságok már kimondták: Trumpnak nem volt meg az általa hivatkozott jogalapja a Nemzetközi Rendkívüli Gazdasági Hatalmakról szóló törvény (IEEPA) alapján a viszonossági alapon kivetett vámokra több amerikai kereskedelmi partnerrel szemben, illetve a Kanada, Kína és Mexikó felől érkező termékekre kirótt, úgynevezett fentanilvámokra.

Sauer azzal érvelt, hogy a vámtételek a külkereskedelem szabályozását szolgálják, nem pedig az állami bevételek növelését. Szavai szerint:

Ezek szabályozó jellegű vámok, nem bevételnövelő vámok. Az, hogy bevételt termelnek, csupán járulékos.

Sonia Sotomayor, a testület három liberális tagjának egyike, így reagált:

Azt állítja, hogy a vámok nem adók, pedig pontosan azok.

Majd hozzátette:

Az amerikai állampolgároktól szednek pénzt, bevételt termelnek.

Kiemelte azt is, hogy Trumpon kívül egyetlen elnök sem használta az IEEPA-t vámok kivetésére.

Neil Gorsuch, a hat konzervatív bíró egyike, arra kérte Sauert, válaszoljon egyértelműen: Trump egyoldalúan vetett ki vámokat, a kereskedelmi egyensúlytalanságokra és a fentanil beáramlására hivatkozva mint nemzetközi vészhelyzetekre, anélkül, hogy ehhez a Kongresszus felhatalmazását kérte volna.

Mi történik, ha az elnök egyszerűen megvétózza azt a jogszabályt, amely visszavenné ezeket a hatásköröket?

– kérdezte.

A gyakorlatban a Kongresszus nem tudja visszaszerezni ezt a jogot, ha már átadta az elnöknek. Egyirányú racsni ez, amely a végrehajtó hatalom fokozatos és folyamatos térnyeréséhez, a nép választott képviselőitől való eltolódáshoz vezet.

További konzervatív bírák – John Roberts főbíró, valamint Amy Coney Barrett, Brett Kavanaugh és Samuel Alito – szintén kemény kérdéseket tettek fel Sauernek.

A vámok sok ország esetében 10 százalékos alapszintről indulnak, Indiából és Brazíliából érkező áruknál pedig akár 50 százalékig emelkedhetnek. A Felelős Szövetségi Költségvetés Bizottsága szerint, ha a rendszer érvényben marad, 2035-ig mintegy 3 000 milliárd dollár többletbevételt hozhat az Egyesült Államoknak. A szervezet múlt héten közölte: a 2025-ös költségvetési év második felében 151 milliárd dollár folyt be vámokból, ami "közel 300 százalékos növekedés" az előző év azonos időszakához képest.

A bírák több mint egy órán át kérdezték Sauert, mielőtt a felpereseket képviselő Neal Katyal megkezdte érvelését. Katyal így nyitott: "A vámok adók." Ezzel több bíró felvetésére is ráerősített. "Alapító atyáink az adóztatás jogát kizárólag a Kongresszusnak adták." Később hozzátette:

Nem gondoljuk, hogy az IEEPA felhatalmaz a globális vámrendszer ilyen mértékű szétverésére.

Amikor Roberts rákérdezett, hogy a vámok nem tartoznak-e – Sauer érvelésével összhangban – az elnök külpolitikai jogosítványai közé, Katyal így felelt: "Egyetértünk, hogy a vámoknak vannak külpolitikai vonzataik." Hozzátette azonban, hogy az Alkotmány a Kongresszusra ruházta az adóztatás jogát.

Katyal arra is rámutatott: noha a viszonossági vámokat a kereskedelmi hiányok kezelésével indokolták, Trump 39 százalékos vámot vetett ki a svájci importtermékekre, jóllehet Svájc amerikai szövetséges, és az Egyesült Államok kereskedelmi többletet ér el vele szemben.

Ilyesmit korábban egyetlen elnök sem tett

– mondta.

Scott Bessent pénzügyminiszter szeptemberi bírósági beadványában jelezte: az Egyesült Államoknak 750 milliárd dollárt vagy még többet kellhet visszafizetnie, ha a Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek minősíti a vámokat, és csak a jövő nyárig hirdeti ki a döntését.

A Legfelsőbb Bíróság szerdán nem hoz ítéletet az ügyben, és nem egyértelmű, mikor teszi közzé a határozatát.

Az ügy Trump számára kulcsfontosságú jogi próba, aki más politikái kapcsán második elnöki ciklusában több kedvező döntést is kapott a testülettől.

Trump ragaszkodik hozzá, hogy a vámok elengedhetetlenek az amerikai gazdaság és az állampolgárok védelméhez, és erős ösztönzőt jelentenek a hazai gyártásra való átálláshoz. Kedden a közösségi médiában azt írta:

A holnapi Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága-ügy szó szerint ÉLET ÉS HALÁL hazánk számára.

Majd így folytatta a Truth Socialon: "Győzelem esetén óriási, de tisztességes pénzügyi és nemzetbiztonságunk lesz. Nélküle gyakorlatilag védtelenek vagyunk más országokkal szemben, amelyek évek óta visszaélnek velünk. A tőzsdénk folyamatosan történelmi csúcsokat dönt, és országunk soha nem állt akkora megbecsülésben, mint most. Ennek nagy része a vámok által teremtett gazdasági biztonság, és azok az üzletek, amelyeket miattuk kötöttünk."

A kritikusok szerint a terhet nem a külföldi gyártók viselik, hanem az amerikai importőrök, akik megfizetik a vámokat, majd a többletköltségeket nagyrészt áthárítják a fogyasztókra.

Trump korábban közölte, fontolóra veszi, hogy személyesen megjelenik a szóbeli tárgyaláson, ami hivatalban lévő elnökként példátlan lett volna. Vasárnap azonban a Truth Socialon bejelentette:

Nem megyek szerdán a bíróságra, mert nem akarom elvonni a figyelmet ennek a döntésnek a fontosságáról. Véleményem szerint ez az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának egyik legfontosabb és legnagyobb következményekkel járó döntése lesz.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ