Közel a katasztrófa: őrült pénzeket veszíthet autóin a BMW, a Mercedes és a Volkswagen

2019. április 17. 05:45    
nyomtatás
 
Felejtsd el a globális kereskedelmi háborút, a megállapodás nélküli Brexit rémképét és a visszaeső eladásokat, az európai autóipar legnagyobb kihívása ugyanis onnan érkezik, ahonnan sokan nem is gondolnák, a gyártók által értékesített autók kipufogójából - írja cikkében a Financial Times. A laphoz hasonlóan a világsajtó az elmúlt hetekben látványosan elkezdett foglalkozni azzal a problémával, amelyre már 2017 elején igyekeztünk felhívni a figyelmet: azok az autógyártók, amelyek nem lesznek képesek viharos gyorsasággal lefaragni flottaszintű szén-dioxid-kibocsátásukat az előírásoknak megfelelően, hatalmas bírságokba szaladhatnak bele.

Kereskedés BMW-részvényekkel a Portfolio Online Tőzsdén!


Az Európai Bizottság és Tanács által korábban elfogadott rendelet értelmében ugyanis az autógyártóknak 2021-re átlagosan 95 gramm/kilométerre kell mérsékelniük a flottaszintű szén-dioxid-kibocsátásukat. A Jato Dynamics által közzétett statisztikákból viszont világosan kiderült, hogy az európai vásárlók dízelundora és az SUV szegmens népszerűsége miatt a legtöbb autógyártó esetében nemhogy csökkent volna a flottaszintű szén-dioxid-kibocsátás, hanem még emelkedett is tavaly. Ez viszont komoly probléma, hiszen azok a szereplők, amelyek nem lesznek képesek határidőre teljesíteni az előírásokat, hatalmas büntetésekre számíthatnak.

Közel a katasztrófa: őrült pénzeket veszíthet autóin a BMW, a Mercedes és a Volkswagen


Közel a katasztrófa: őrült pénzeket veszíthet autóin a BMW, a Mercedes és a Volkswagen



Az, hogy pontosan mekkora összegről van szó, a többletkibocsátás képletével kerül majd meghatározásra a jövőben:

többletkibocsátás × új személygépkocsik száma × az előírt többletkibocsátási díj


Ez a képlet a többletkibocsátás díjának kiszámításához alkalmazandó képlet, vagyis ennek segítségével határozzák majd meg azt, hogy annak az autógyártónak, amelyik nem érte el a meghatározott szintet, mennyi büntetést kell fizetnie. Az ebből befolyó összegeket az Európai Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni.

A könnyebb megértés érdekében tegyük fel azt, hogy az autógyártók minden igyekezetük ellenére sem fogják tudni 2021-re a tavalyi szintről csökkenteni a flottájuk szén-dioxid-kibocsátását, illetve a 2018-as autóeladásokkal megegyező értékesítést produkálnak. Ebben az esetben a büntetésük összege úgy számolható ki, hogy a flottaszintű szén-dioxid-kibocsátás értékéből levonjuk azt a referenciaértéket, amelyet az adott gyártónak teljesíteni kell. Ez utóbbi egy kicsit trükkös, ugyanis a referenciaérték az egyes autógyártók esetében eltérő: a Fiatnak például, amely jellemzően kisautókat értékesít, átlagosan 91 g/km-es szén-dioxid-kibocsátást kell elérnie flottaszinten. A Daimlernél viszont, amely jellemzően nagy járműveket ad el a vásárlóinak, egy jóval magasabb referenciaérték került meghatározásra: átlagosan 103 g/km-es szén-dioxid-kibocsátást kell teljesítenie flottaszinten.

Azt, hogy a fenti feltételezés, illetve a meghatározott célértékek esetén az egyes autógyártók mekkora büntetést kapnának, az alábbi táblázat foglalja össze. A táblázatban szereplő adatokkal kapcsolatban viszont mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a benne szereplő feltételezett büntetések mértéke jelentősen csökkenhet. Feltéve, hogy az autógyártók által az elmúlt időszakban bejelentett nagyszabású beruházások és modelloffenzívák valóban megvalósulnak az alternatív meghajtású járművek területén, illetve a vásárlók körében is népszerűek lesznek a részben vagy éppen teljesen elektromos modellek.

Közel a katasztrófa: őrült pénzeket veszíthet autóin a BMW, a Mercedes és a Volkswagen



Látható, hogy összegszerűen a legnagyobb büntetést, közel 9 milliárd eurót, a Volkswagen csoportnak kellene befizetnie, míg a PSA csoportra 5,4 milliárd eurós büntetés megfizetése várna. A meghatározó autógyártók között a legjobb helyzetben a Toyota lenne, amely mintegy 0,5 milliárd eurós büntetés megfizetésére kényszerülne. Utóbbi nem véletlen, hiszen ha megnézzük a korábbi listákat, látható, hogy a japán autógyártó élen jár a flottaszintű szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, az elérendő célok teljesítésében. Ebben egyébként nagy szerepe van annak, hogy a Toyota értékesítésének jelentős részét már a hibrid járművek adják.

Fontos azt is kiemelni, hogy jelen állapot szerint a nagy autógyártók több mint 32 milliárd euró büntetést lennének kénytelenek megfizetni annak hatására, hogy flottaszinten messze elmaradnak a meghatározott célértékektől.


Úgy gondoltuk, érdemes perspektívába helyezni azt is, hogy a fentebb felsorolt feltételezett büntetési tételek mégis mennyire jelentősek az egyes európai autógyártók esetében. A PSA csoportnál volt a legrosszabb a helyzet, ahol az 5,4 milliárd eurós büntetés messze meghaladná a 2018-as évben elért adózás előtti eredmény összegét. A legjobb helyzetben a BMW lenne, ugyanakkor a feltételezett 2,5 milliárd eurós büntetés a német autógyártó esetében is meghaladná a tavaly elért adózás előtti eredményének a negyedét.

Közel a katasztrófa: őrült pénzeket veszíthet autóin a BMW, a Mercedes és a Volkswagen



A szuperkreditek sokat javíthatnak a helyzeten


Sokszor elhangzanak olyan kijelentések is, hogy az autógyártók többsége valószínűleg nem fogja tudni teljesíteni az EU előírását, ugyanis a döntéshozók a földtől teljesen elrugaszkodott elvárást fogalmaztak meg velük szemben. Ez viszont önmagában nem igaz, az autógyártóknak ugyanis lehetőségük van arra, hogy a kitűzött célt teljesítsék akkor, hogyha sikerül valóban érdemben növelniük az alternatív meghajtású járművek részarányát a teljes értékesítésükön belül.

Az alternatív meghajtású járművek értékesítését az EU díjazza is az úgynevezett "szuper-krediteken" keresztül. A rendszer lényege, hogy azokat a környezetbarát járműveket, amelyek 50 grammnál kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki egy kilométeren, az értékesítés évétől függően különböző szorzókkal veszik figyelembe. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, ha egy gyártó 2020-ban elad egy olyan autót, amelynek a szén-dioxid-kibocsátás kevesebb, mint 50 gramm/kilométer annak az autónak a kibocsátását duplán veszik majd figyelembe a teljes flotta átlagos kibocsátásának meghatározásakor.

Vagyis a gyártókat az EU abban teszi érdekelté, hogy minél több alacsony, vagy zéró szén-dioxid-kibocsátású autót értékesítsenek, hiszen azok nem csak lefelé húzzák a teljes flotta átlagos szén-dioxid-kibocsátását, hanem többszörösen kerülnek beszámításra. Az évek előrehaladtával természetesen csökken majd a környezetbarát járművek szorzója és így a megszerezhető "szuper-kreditek" száma is, hiszen feltételezhető, hogy az előállításuk egyre kisebb költséget jelent majd a gyártók számára a kapcsolódó technológiák fejlődésének köszönhetően.

Fontos az is, hogy az ökoinnovációért is jár majd kedvezmény: a járműgyártóknak és a beszállítóknak ugyanis érdemben sikerült lobbizniuk annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó innovatív technológiák fejlesztését és alkalmazását. Azok a gyártók, amelyek elismerten ilyen technológiákat fejlesztenek és alkalmaznak, az átlagos flottaszintű szén-dioxid-kibocsátásukat legfeljebb 7 grammal csökkenthetik kilométerenként.

Mindez persze szép és jó, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az alternatív hajtástechnológiák irányába történő elmozdulás hatalmas költségekkel jár az autógyártók számára, akiknek ráadásul szembe kell nézniük azzal is, hogy egy ciklikus iparágban működnek, ahol az értékesítési csúcsok után nehezebb időszak következhet. Ráadásul a 2021 utáni időszak minden korábbinál nagyobb kihívást jelenthet majd az iparág szereplőinek.


A 2030-ra vonatkozó célkitűzések sokkal szigorúbbak


Pár napja számoltunk be arról, hogy az Európai Unió Tanácsa a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében szigorúbb szabályokat fogadott el a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozóan. A rendelet szerint 2030-tól kezdődően az új gépkocsik a 2021-es szinthez képest átlagosan 37,5 százalékkal, az új kisteherautók pedig 31 százakkal kevesebb szén-dioxidot bocsáthatnak ki. 2025 és 2029 között 15 százalékkal kell csökkenteni a személygépkocsik és kisteherautók kibocsátását. Ezek a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékek. A gyártóktól elvárt CO2-kibocsátás-csökkentés tekintetében a gyártónkénti célértékeket a járműállományuk átlagos tömege alapján számítják majd ki.

A javaslat általánosságban arra hivatott, hogy hozzájáruljon a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez, és az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerén kívül eső ágazatok esetében az unió egészében a 2005-ös szinthez képest 2030-ig 30 százalékkal csökkentse a kibocsátást.

Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy mindez minden korábbinál nagyobb kihívás elé állítja majd az autógyártókat, nem véletlen, hogy európai autóipar szakmai képviselete, az ACEA kritikus hangot ütött meg korábbi kommentárjában a döntéssel kapcsolatban:

A szén-dioxid-kibocsátás 37,5 százalékos csökkentése 2030-ig jól hangzik ugyan, valójában azonban a jelenlegi helyzetet alapul véve teljességgel irreális célkitűzés. A szakma mélységesen elítéli az ilyen tisztán politikai indíttatású, technológiai és társadalmi-gazdasági szempontokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó döntéseket.


Az ACEA főtitkára, Erik Jonnaert hozzátette, a szervezet tagjai természetesen mindent megtesznek járműveik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, de ezek a kitűzött határértékek nagy terhet fognak róni az európai autóiparra. A kitűzött határértékeket a jelenlegi helyzetben realisztikusan megvalósíthatónál sokkal több elektromos és más alternatív hajtású autó piacra juttatásával lehetne csak teljesíteni.

Rámutatott, ezek az "extrém módon ambiciózus" célkitűzések "földrengésszerű" hatással lesznek a foglalkoztatásra az autóipar teljes beszállítói vertikumában, ami jelenleg 13,3 millió alkalmazottat foglalkoztat szerte Európában.


Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Értékesítő
Privát banki tanácsadó
Szerkesztő-újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium