szerző

Komolyan gondolja a kormány, és újabb szektort forgat fel?

2018. január 12. 12:15    
nyomtatás
 
A magyar kormánynak már volt egy próbálkozása arra, hogy egy állami mobilcég gründolásával rázza fel a hazai mobilpiacot, annak azonban csúnya vége lett. Lázár János most újra bedobta a témát, nagyon úgy tűnik, hogy továbbra is napirenden van a mobilpiaci árak letörése. Ha csak ez lenne a cél, ahhoz nem kellene állami mobilcég.

Kereskedés Magyar Telekom-részvényekkel a Portfolio Online Tőzsdén!

Egy jó állami mobilszolgáltatót szeretnének


A kormány nem tett le arról, hogy állami mobilcéget gründoljon, legalábbis erre utal Lázár János tegnapi kijelentése. Lázár szerint fontos eredmény, hogy sikerült állami kézbe venni az 1994 és 1998 között privatizált közműszolgáltatásokat, nem sikerült azonban állami tulajdonban lévő mobilszolgáltatót létrehozni, de erről nem szabad lemondani, mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János álláspontja szerint a széles sávú internethez való hozzáférés közösségi alapszolgáltatás, ezért, amennyiben a Fidesz megnyeri a választásokat 2018-ban, a következő ciklusban újra meg kell próbálkozni azzal, hogy legyen nemzeti tulajdonban lévő mobilszolgáltató.

Az nem világos, hogy Lázár János a kormány álláspontját kommunikálta-e tegnap, de a jelenlegi kormány tagjaként beszélt az állami mobilszolgáltató tervéről, ezért is érdemes komolyan venni.



Mi szükség állami mobilcégre?


A magyar kormány vesszőparipája lett az elmúlt években, hogy a hazai távközlési piacon (elsősorban a mobilpiacon) nincs verseny, az árak magasak, a megoldás pedig az lenne, ha belépne a piacra egy új, állami mobilszolgáltató, amely a verseny élénkítésén keresztül letörné az árakat. 2012-ben a kormány úgy fogalmazott, hogy tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy a magyarországi munkabérek mellett nagyon magas - ha nem a legmagasabb - szolgáltatási díjakat fizettetik meg a szolgáltatást igénybevevőkkel a piaci szereplők, ez a kormány szerint egyértelműen a valós verseny hiányát mutatja, ezért ezt a versenyt tovább kell ösztönözni, ezért a kormány bátorítja újabb piaci szereplők megjelenését a távközlési piacon.

Akkor a szabályozó hatóság, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) is azt hangoztatta, hogy élesebb versenyt szeretne a távközlési piacon, részben ezért van szükség a negyedik, állami mobilszolgáltató piacra lépésére. Az akkori statisztikák szerint Magyarországon a lakosság 40 százaléka számára nem volt elérhető a mobil szélessáv, a mobil szélessávú penetráció a 17,2 százalékos volt, amivel Magyarország sereghajtó volt Európában. A mobil internet használat bővült, de annak üteme elmarad az uniós átlagtól, az aktív előfizetők esetében az átlagos adatforgalom pedig csökkent, értékelt akkor az NMHH.

És hogy olcsók vagy drágák Magyarországon a távközlési szolgáltatások? Sok tanulmány készült már arról, hogy európai vagy akár globális összevetésben milyen magasak az árak az egyes országokban, a legtöbb tanulmány gyenge pontja azonban az, hogy egyrészt nem könnyű az összehasonlítás az egyes tarifacsomagok között, másrészt a legtöbb elemzésben nem veszik figyelembe a hálózatok lefedettségét, minőségét. Összességében az mondható el, hogy az árak tekintetében Magyarország az élmezőnyhöz tartozik, de az is igaz, hogy a magyarországi mobil- és vezetékes hálózat is a világ legjobbjai között van. (Az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy az okostelefonokhoz nyújtott mobil szélessávú csomagok dupla annyiba kerülnek, mint a 28 európai ország átlaga, a tabletekhez és laptopokhoz kínált szélessávú mobilcsomagok pedig 10 illetve 30 százalékkal drágábbak, mint az európai átlag, ráadásul a magyarországi és az európai árak közötti különbség tovább nőtt.) És hogy teljes legyen a kép, a hazai távközlési szolgáltatókat különadók is sújtják, másrészt a 27 százalékos áfa világszinten is kiemelkedő (bár az internetszolgáltatások áfája pont idén év elejétől 5 százalékra csökkent), tehát részben a magas adóterhekkel magyarázhatók a magas árak.


Egyszer már belevágtak


Volt már egy nagy próbálkozása a magyar államnak arra, hogy elindítson egy állami mobilcéget. Az MPVI Mobil Zrt. felhúzását a távközlési szektor szereplői alapvetően szkeptikusan figyelték, nem volt tiszta ugyanis, hogy piaci alapon hol lesz a helye egy nagy negyedik mobilszolgáltatónak a relatíve kicsi és telített hazai mobilpiacon.

A kormány nem elsősorban a szabályozási környezet átalakításában, hanem egy új távközlési vállalat létrehozásában látta a megoldást, Orbán Viktor akkor azt mondta, bízik abban, hogy az állami mobilszolgáltató akkora versenyt generál majd a mobilpiacon, hogy az az árakat is a mélybe rántja majd. Ezért hozták létre 2012 közepén az állami mobilcéget, az MPVI Mobil Zrt. a Magyar Posta 10, a Magyar Villamos Művek (MVM) 45, és az MFB Invest 45 százalékos részesedésével.

Az állami mobilcég létrehozását követően piaci elemzők és a már piacon lévő szolgáltatók is arról beszéltek, hogy piaci alapon nem látszik létjogosultsága egy nagy negyedik mobilszolgáltatónak, erről egy háttérbeszélgetésen Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatój is beszélt, Mártha Imre, az Elmib csoport vezérigazgatója pedig azt mondta, hogy ha el is indul az állami mobilcég, piaci alapon 8-10 évig veszteséges lehet.

Csakhogy a kezdetektől fogva sokan attól tartottak, hogy az új mobilcég árazását nem a piaci folyamatok befolyásolják, akár tartósan veszteséges működésre is berendezkedhet a cég, hiszen a cél csak az, hogy letörje a piaci árakat, élesítse a versenyt, kerül, amibe kerül. Ráadásul az is reális forgatókönyvnek tűnt, hogy az állami vállalatok és az önkormányzatok alkalmazottai szinte automatikusan az állami mobilcéghez kerülnek, az alacsony árakkal pedig a már piacon lévő szolgáltatóktól szerezhetne ügyfeleket az MPVI.

Bár az MPVI a szolgáltatását soha nem indította el, a szervezet felépítésekor nem spóroltak, az MPVI a csúcson több mint 60 főt foglalkoztatott, vezetői havi több százezer forintot kerestek, a társaság vezérigazgatója, Schmidt Pál bérét havi 2 millió forintban határozták meg, a vállalat kiadásai 2012-ben több milliárd forintot tettek ki, miközben érdemi bevétele nem volt. Az MPVI bruttó 12,7 milliárd forintért még frekvenciát is vásárolt, a Fővárosi Törvényszék azonban hatályon kívül helyezte az NMHH frekvenciatenderének végeredményét, ezért az MPVI meg sem kezdhette a szolgáltatást.

2013 elején lemondtak a mobilszolgáltató vezetői, a kormány pedig 2013 végén úgy döntött, hogy a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Villamos Művek (MVM) által létrehozott MPVI Mobil Zrt. beolvad a postába, az MFB és az MVM pedig visszakapja az eredetileg rendelkezésre bocsátott, összesen félmilliárd forintos alaptőkét, a Magyar Postába végül 2014-ben olvadt be az MPVI.


Megvesz valakit az állam?


Évekig tartotta magát az a pletyka, hogy az állam nem a nulláról kezd hozzá egy állami mobilcég gründolásához, hanem egy erős piaci szereplőt vesz meg.

Állítólag a magyar kormánynak még mindig nagy szívfájdalma, hogy annak idején privatizálták a Matávot (Magyar Telekom), a kormány szerint a privatizáció nemzetbiztonsági és üzleti szempontból sem volt helyes lépés, ezért többször felröppent a hír, hogy az állam a német nagytulajdonost, a Deutsche Telekomot vásárolná ki a cégből, és így újra magyar többségi tulajdonba kerülne a vállalat, az elmúlt években azonban erről nem esett szó, ráadásul a Magyar Telekomnak relatíve fontos szerepe van a T-Csoporton belül, sok új technológiát, szolgáltatást az elsők között vezettek be nálunk, a Magyar Telekom egyfajta laboratóriuma a cégcsoportnak, nem úgy tűnik, mint ha a németek meg akarnának szabadulni a magyar operációtól.

Az elmúlt években azzal kapcsolatban is többször felröppent hír, hogy a két nagy magyarországi mobilszolgáltatót, a Telenor vagy a Vodafone magyarországi operációját venné meg az állam. A Telenor megvásárlása mögött logikát keresők arra utaltak, hogy a vállalat az elmúlt években nem, hogy egyre közelebb került volna a piacvezető Telekomhoz, de a piaci részesedése egyre csökkent, és egyre inkább arra kellett figyelnie, hogy nehogy a harmadik számú szolgáltató, a Vodafone előzze be, és vegye át a második helyet a mobilpiacon, ráadásul a magyar Telenor az elmúlt években igyekezett minél több pénzt hazautalni az anyacégnek, hat év alatt 331 milliárd forint osztalékot fizetett az anyavállalatnak, sokan ebben is annak a jeleit látták, hogy a Telenor a kivonuláson gondolkodik. Ez ellen szól, hogy a Telenor eltökélt, hogy Magyarországon fordulatot érjen el a piaci részesedésben és a profitabilitásban is, ennek első jelei pedig már látszanak is, nagyon nem úgy tűnik, mint ha feladta volna a harcot a Telenor Magyarországon.

A Vodafone évek óta veszteséges Magyarországon, ráadásul 1999-es piacra lépése óta gyakorlatilag bérelt helye van a Telekom és a Telenor mögött a harmadik pozícióra, a Vodafone Csoporton belül pedig nem fontos a szerepe, ezért is gondolták sokan, hogy a cég kivonulhat Magyarországról, és akár az állam is megvehetné a vállalatot, hogy annak alapjain indítson állami mobilszolgáltatást, 2013-ban a HVG már arról is írt, hogy a magyar állam 200 millió eurót szánna a Vodafone magyar egységének a megvásárlására. Ezt az elméletet csak erősítette, hogy 2014-től a Vodafone volt az állami szervek mobilszolgáltatója, de az is, hogy 2014 novemberben a brit távközlési cég vezérigazgatója, Vittorio Colao a Morgan Stanley barcelonai konferenciáján tett egy érdekes kijelentést, Colao azt mondta, hogy nincs kizárva, hogy egyes, nem a fő piacának számító érdekeltségeit értékesítse a Vodafone, ha megfelelő ajánlatot kap rájuk, ezt pedig akár a magyar piaci jelenléttel is összefüggésbe lehetett hozni, a cég azonban cáfolta a magyarországi érdekeltség esetleges eladásával kapcsolatos híreket. A Vodafone kiszállása ellen szól az is, hogy a vállalat folyamatosan erősíti Magyarországi jelenlétét, az elmúlt hónapokban a mobilpiaci részesedés alapján nagyon feljött a Telenorra, de a vezetékes szolgáltatásokban is erősíti pozícióit.

Az elmúlt évek nagy témája volt a hazai telekommunikációban a Digi mobilpiaci belépése, a vállalat ugyanis 2014-ben és 2016-ban vásárolt frekvenciákat, a megvásárolt blokkokkal azonban szakértők véleménye szerint nem lehet jó minőségű országos szolgáltatást nyújtani, ezzel szemben a Digi magabiztos, és építi saját hálózatát, telepíti bázisállomásait. Már korábban is felmerült, hogy talán a frekvenciákat a Digi nem saját magának vásárolta, hanem ha lesz rá alkalom, akkor értékesíti egy másik szereplőnek, akár az új állami mobilszolgáltatónak.

Az elmúlt hetek nagy sztorija a magyar tőzsdén a NordTelekom, a távközlési cégben azon túl, hogy a spekik egymást hergelve felfelé húzták az árfolyamot, az volt a sztori, hogy egyrészt Mészáros Lőrincék a CIG vagy az Appeninn után ebbe a vállalatba is beszállhatnak (ezt hivatalosan cáfolták), másrészt olyat is hallottunk, hogy a NordTelekom lehetne az a cég, amelyen keresztül az állam elindítja saját mobilszolgáltatását. Az utóbbi forgatókönyv azonban egyelőre nem tűnik valószínűnek, nem látszik ugyanis, hogy miért adna az állam közel 3 milliárd forintot (ennyi most a cég kapitalizációja) egy olyan vállalatért, amelyben nincsenek értékes eszközök, mobilpiaci szakértelem vagy frekvenciák, de persze a korábban tervezett állami mobilcég körüli fejetlenséget, és az ott elköltött milliárdokat látva azon sem csodálkoznánk, ha mégis a NordTelekomot töltené meg az állam mobilpiaci tartalommal.


És akkor kell vagy nem kell állami mobilcég?


Úgy látjuk, hogy ha csak az lenne a célja a kormánynak, hogy élénkítse a versenyt, azt a szabályozói környezet átalakításával is elérhetné. A hazai mobilpiac méretét és telítettségét figyelembe véve piaci alapon nem látszik hely egy meghatározó méretű új mobilszolgáltatónak. Persze Lázár a közműszolgáltatók államosításának sikerét is megemlítette, itt pedig már felsejlik, hogy a cél nem csupán a távközlési piac felrázása, hanem a hazai részarány növelése lehet, egy olyan szektorban, amelyet jellemzően külföldi cégek itteni leányvállalatai uralnak. Ezt a célt pedig vagy valamelyik szolgáltató megvásárlásával érheti el a kormány, vagy valamilyen módon úgy is torzíthatja az árakat, hogy azzal egy állami mobilcégnek "helyet csináljon", esetleg szabályozói oldalon érik el, hogy egyes szereplők kiszálljanak a versenyből, mint ahogy arra más szektorokban már volt példa.

Címlapkép: MTI Fotó/Máthé Zoltán

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



MINDEN, AMI BEFEKTETÉS ÉS KERESKEDÉS
Feliratkozom a Portfolio Trader hírlevélre
FELIRATKOZOM
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Elemző
Szerkesztő - újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
1
Prémium