Annyira ráharapott a lakosság az állampapírra, hogy már lépni kellett

2016. február 26. 05:45    
nyomtatás
 
Két hónap sem telt el az évből, de máris teljesült az egész évre tervezett lakossági értékesítés közel 80 százaléka, így meg is emeltük a tervet - mondta a Portfolio-nak adott interjúban Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója szerint ugyanakkor azt korai lenne kijelenteni, hogy emiatt nem kell majd devizakötvényt kibocsátania Magyarországnak, első lépésben a forintkötvények kibocsátását foghatják vissza. A szakember szerint természetes, hogy eléri majd a korlátját a lakossági értékesítés, a cél az, hogy kialakuljon egy olyan struktúra, melyben tovább csökkenhet a deviza részarány az adósságon belül és egyre inkább belföldi kézben lehet az adósság.

Alfa Trader - több mint devizakereskedés. Átlátható, közvetlen. Kérje demószámláját még ma!

Portfolio: A múlt héten a hivatalos előzetes adatból kiderült, hogy 2015 végén a GDP 75,5 százaléka volt az államadósság, vagyis sikerült teljesíteni a csökkenő rátáról szóló célt. Hogyan kommentálná ezt az adatot?

Barcza György: Természetesen maga a folyamat kedvező. Fontos, hogy szép lassan, de biztosan menjen lefelé az adósságráta. A sajtóban a fő kérdés mindig az szokott lenni, hogy mit kellett tenni a cél teljesüléséért decemberben. Tavaly az uniós források költségvetési előfinanszírozása okozott gondot, ez mintegy 560 milliárd forintos elmaradást jelentett, ami a pénzforgalmi hiányt növelte. Részben emiatt kellett a deviza- és forintbetéteink egy részét felhasználnunk az év végén. Ugyanakkor azt érdemes kiemelni, hogy folyamatosan vizsgáljuk, mekkora a betétállomány biztonságos szintje, ez alá nem kellett lemenni. A fenti összegnek nagyjából a felét kellett megfinanszírozni betétből az év végén, vagyis ha nem lett volna ez az elmaradás az uniós kifizetésekben, akkor még jobban csökkenhetett volna az adósság.

Az említett 560 milliárd forint sorsáról lehet már valamit tudni? Befolyt már az év eleje óta?

A probléma az, hogy csak becsléseket tudunk tenni, semmilyen szabály nincs arra, hogy az Unió mikor utalja át. A költségvetés ezeket az összegeket kifizeti, előfinanszírozza, majd az EU-tól később megjön az ellenérték. Nincs azonban semmilyen terv vagy szabály, hogy mikor utalják át. A költségvetés pedig időben fizet, hiszen a programok futnak. Az például érdekes helyzet volt, hogy nem december végén kaptunk meg 130 milliárd forintot, hanem január 5-én. Ez az összeg is növelte volna az adósságot, ha betétműveletekkel nem ellensúlyozzuk. Mindig az a vita tárgya, hogy ezek a műveletek trükközésnek nevezhetők-e vagy sem, mi úgy gondoljuk, hogy ezek teljesen legális eszközök, egyszeri tételeket ellensúlyoztunk egyszeri műveletekkel.

Azért gondolom, jobban örülnének annak, ha nem lenne szükség minden év végén ezekre az egyszeri műveletekre, kreatív megoldásokra, hanem biztosabban teljesülne a csökkenő adósságráta.

Ehhez az kellene, hogy

az Unió adjon egy olyan cash flow-prognózist, amivel tudunk dolgozni.


Itt nagyon jelentős összegről van szó, amit ha előfinanszírozunk, majd beérkezik és nincs rá szükség, akkor nem tudunk vele mit kezdeni, mert nem tudunk azonnal törleszteni. Ezért került sor arra, hogy az MNB-t megkérjük, hogy ügynökként építsen fel egy állampapír-portfóliót a devizakötvényekből. Azt azért nem mondanám, hogy az EU trükközik az átutalásokkal, de az azért mégiscsak furcsa helyzet, hogy az EU késedelmes utalása miatt nagyobb az államadósság, majd az államadósság magasabb szintje miatt megrovásban részesülünk.

Ezt az eszközt a jövőben is tervezik használni, hogy a jegybank év közben devizakötvényt vesz a másodpiacon, majd az ÁKK az év végén visszavásárolja azt?

Az eszköz tavaly működött, a mostani finanszírozási tervünkben nincs benne hasonló az idei évre. 2016-ban önmagában elég nagy a devizatörlesztés, nem tűnik valószínűnek, hogy ezen felül még lesz szükség előtörlesztésre.

Az idén visszafizeti Magyarország a 2008-ben felvett hitelcsomag utolsó részletét az Európai Bizottságnak, ezt követően pedig jelentősen csökken majd a devizalejárat a következő években. A cél továbbra is az marad, hogy ezt lehetőség szerint forintból fedezzék?

A devizaadósság részarányának csökkentése általános cél, ezt többször elmondtuk, és várhatóan jövőre is mondani fogjuk. Ez nem jelenti azt, hogy semennyi devizát nem bocsátunk ki, hiszen a részarány úgy is tud csökkenni, ha valamennyit kibocsátunk, de az kevesebb, mint az aktuális lejárat.

Azt is elmondtuk többször, hogy mindezt úgy kell megtenni, hogy közben a forintpiacot ne terheljük túl. Most olyan visszajelzéseket kapunk, hogy a befektetők elsősorban emiatt aggódnak idén.


Ezért is hagytuk nyitva a devizakibocsátás lehetőségét a finanszírozási tervben. A fő kérdés a következő években is az lehet, mennyi lesz a forintalapú állampapírok iránti kereslet, mennyit tudunk a devizalejáratok törlesztésére fordítani. Ezt nem lehet pontosan megbecsülni, kell az óvatosság.

Egyrészt a lakossági értékesítés tavaly is a vártnál kedvezőbben alakult, illetve az idei első két hónap értékesítése is jól alakult, így az egész évre tervezett 500 milliárdnyi nettó növekedést megemeltük 700 milliárdra.


Másrészt januárban a forintkötvény-aukciókon megfelelő volt a kereslet, de nem volt túl magas, ami betudható a kisebb nemzetközi piaci turbulenciának. Most jobb a piaci hangulat, a múlt héten már 50 helyett 65 milliárdnyi kötvényt sikerült eladni. Vagyis a hangulat folyamatosan változik, ehhez kell alkalmazkodnunk. Szerintem ez a jövőben is így maradhat: alapesetben igyekszünk csökkenteni a deviza részarányt anélkül, hogy túlterhelnénk a forintpiacot.

A lakossági értékesítés megemelésével melyik területen fogták vissza az idei terveket?

A kötvénykibocsátások tervezett összegét csökkentettük.

A meghirdetett mennyiségek nem fognak változni az aukciókon, de korábban be volt tervezve ráemelés és úgynevezett nem-kompetitív értékesítés, amiket most kivettünk, csak a meghirdetett mennyiséggel számolunk. Vagyis az egymilliárd eurónyi devizakibocsátási terv egyelőre nem változik, mivel az év vége még messze van, jó nyitva hagyni ezt a lehetőséget.


Főleg úgy, hogy tavasszal jó eséllyel felminősíthetik Magyarországot, a piaci visszajelzések alapján pedig ilyen esetekben a felminősítés után érdemes kilépni devizakötvénnyel a piacra, mert akkor le lehet mérni annak hatását, illetve meg lehet lovagolni a pozitív hangulatot.

Az idei devizakibocsátás kapcsán felvetődött, hogy az ÁKK tesztelné a kínai piacot, az év elején tartottak is egy road show-t, hogy felmérjék, milyen feltételek mellett lehetne jüankötvényt kibocsátani. Mire jutottak ezen a téren?

Azt láttuk, hogy volt érdeklődés a befektetők részéről, mivel az a kategória, amiben Magyarország is van, érdekes számukra. A másik dolog, hogy az év elején azt láttuk, hogy komoly nyomás alatt volt a kínai deviza piaca, ez a környezet pedig nem kedvezett a kibocsátásoknak. Vagyis az alapvető kérdés nem az, hogy lehet-e ilyen állampapírt kibocsátani, sokkal inkább az, milyen hozam mellett.

Ma mondjuk magasabb hozamot kellene fizetni egy jüankötvényre, mint egy hasonló euró- vagy dolláralapú állampapírra?

Valószínűleg nem lenne nagy különbség, hiszen a magasabb jüankamatot ellensúlyozná az euróra való átcserélés magasabb hozamnyeresége. Mindez elsősorban a hongkongi piacra igaz, emellett van egy úgynevezett belső, panda piac, ami még egy új terület és szigorúbbak a kibocsátás feltételei. Nem tartom kizártnak azt sem, hogy akár mindkét piacon megjelenünk.

Milyen típusú befektetők érdeklődnek elsősorban a magyar kötvények iránt Kínában?

Elsősorban intézményi befektetők, találkoztunk olyannal, aki 460 milliárd dolláros vagyont kezel. Nagyon sok a privátbanki befektető, Szingapúrban például sok ilyen jellegű befektetési alap működik, akik kifejezetten nagy érdeklődést mutatnak. Az ő részükről viszont a keresletet nagyon nehéz felmérni, hiszen előzetesen nem mondanak semmit, csak a konkrét kibocsátás esetében derül ki. Hosszabb távon a kínai piac fontos lehet a magyar kötvények számára, mert egy további lehetőség a forrásbevonásra, ami javítja az adósságkezelés biztonságát. Most hetente vizsgáljuk meg a kibocsátás lehetőségét, gyakorlatilag mi készen állunk rá, bármelyik nap meg tudjuk csinálni.

Amellett, hogy csökkent az adósságráta, komoly átrendeződésen ment át a magyar kötvénypiac 2015-ben, hiszen a legnagyobb külföldi szereplő leépítette állományát, a hazai bankok viszont az MNB ösztönzésének hatására növelték kötvényállományukat. Miért biztonságosabb, ha az OTP vagy az Erste kezében van a magyar adósság, mint ha a Franklin Templeton birtokolja azt?

Szerintem elsősorban azért, mert a belföldi kézben lévő államadósság biztonságosabb, másodsorban azért, mert kiegyenlítettebb a tulajdonosi struktúra, harmadsorban pedig a banki tulajdont lehet különböző szabályozó eszközökkel befolyásolni. Szerintem fontos változás, hogy ma már a lakosság állománya is nagyobb, mint a külföldieké a forintpiacon, ennek a kedvező hatásait látjuk is, hiszen emiatt az utóbbi hónapok piaci turbulenciái és a Fed kamatemelése mellett is viszonylag stabil volt a magyar hozamgörbe. Néhány éve ez nem feltétlenül volt így. Mi azt látjuk, hogy a befektetők örülnek annak, hogy a tulajdonosi struktúra kevésbé koncentrált. Tavaly éppen az volt a fő kérdés, hogy mi lesz, ha egy nagy befektető eladja az állampapírját, ez jelentette a legfontosabb kockázatot.

Mi lenne az ideális szerkezet a piacon a lakosság a külföldiek vagy a bankok részarányát illetően?

Nekünk az lenne jó, ha kialakulna egy diverzifikált rendszer, amiben mindhárom rétegnek van létjogosultsága. Nehéz számszerűsíteni az arányt, tulajdonképpen már a mostani helyzet is kiegyenlítettnek tekinthető, de a lakossági állampapír-kamatokat nem fogjuk egyik napról a másikra változtatni.

Most majd meglátjuk, hogy az alacsonyabb fél- és egyéves kincstárjegy kamatok milyen hatással lesznek, emellett márciustól emeljük a Bónusz Magyar Államkötvények (BMÁK) kamatát is, hogy a hosszabb papírok felé ösztönözzük a lakosságot.


Ameddig a lakossági állampapírpiacot nem kezdtük intenzíven fejleszteni, addig az volt a gyakorlat, hogy a forintpiaci nettó kibocsátás jelentős részét a külföld vette meg. Ennek két oka volt: egyrészt magas volt a költségvetési hiány, amiből sok kibocsátás adódott, másrészt a magyar pénzügyi szektor nem tudta azt a keresletet hozni, amire szükség lett volna ahhoz, hogy kivédjük a külső adósság növekedését. Most az történik, hogy a lakossági piac megfinanszírozza a költségvetési hiányból adódó igényt, ami azt jelenti, hogy a nagybani piacon nettó értelemben nulla kibocsátás elég. Ha pedig ezzel párhuzamosan a pénzügyi szektor is növeli jelenlétét az állampapírpiacon, akkor ez szükségszerűen azzal jár, hogy a külföldiek részaránya csökken. Vagyis két ágon igyekszünk azt elősegíteni, hogy az adósság egyre nagyobb része legyen hazai kézben.

Az egy érdekes kérdés, hogy ez hosszútávon meddig tartható fenn, egyelőre azt látjuk, hogy nagyon erős a lakossági kereslet, pedig csökkentettünk kamatot is. Valószínűleg ez egy idő után be fog állni, mi is igyekszünk majd úgy alakítani a kamatokat, hogy legyen egy kiegyenlítődés, csökkenjen a lakossági papírok előnye. Idővel ez a folyamat magától kisimul, hiszen a tavalyi megnövekedett eladások miatt most jönnek majd be a nagyobb lejáratok, amiket meg kell újítani. Vagyis előbb-utóbb a lakossági piac felfutása eléri majd a korlátját.


Időről időre megkapják a kérdést, hogy van-e valamilyen új lakossági termék terve a tarsolyukban. Most van olyan ötlet, amiből akár valóság is lehet?

Feladatként kaptuk tavaly, hogy nézzük meg, hogyan lehetne fejleszteni a lakossági piacot, ennek keretében tavaly megnéztük, hogy a világban milyen megoldások vannak. Magyarországon már most is viszonylag sokféle futamidő elérhető 6 hónaptól 19 évig, a kamatozást tekintve is megvan a három fő termék: a fix, az inflációhoz kötött és a piaci kamatokhoz kötött. Még rövidebb papírt nem érdemes kibocsátani, a hosszabbat pedig valószínűleg nem vennék meg, így inkább egzotikus modelleket néztünk meg. Például a svéd lottókötvény modelljét, ami arról szólt, hogy sorsolás alapján minden századik kötvény százszázalékos hozamot biztosít, a többire viszont csak tőkegarancia van. Azt gondolom, hogy ennek lehetne sikere Magyarországon, de most úgy tűnik, hogy a jogszabályok nem teszik lehetővé ennek bevezetését. Folyamatosan dolgozunk a piac fejlesztésén, készítünk javaslatokat, amiket a minisztérium megvizsgál.

Szóba került, hogy a befektetési alapokat is beengednék a lakossági kötvények piacára. Hol tartanak az ezzel kapcsolatos egyeztetések?

Két javaslatot kaptunk: az egyik, hogy a lakossági állampapírok piacára engedjük be a befektetési alapokat, akik cserébe vállalják, hogy a vagyonuk 80 százalékát lakossági állampapírban tartják, a másik pedig, hogy a nagybani piacon is bocsássunk ki inflációkövető papírt. Az egyik szempont, amit meg kell fontolni, hogy ne hozzunk olyan döntést, amit néhány éven belül vissza kell fordítani, a másik pedig az, hogy ha a lakossági állampapírok piacára bejön egy másik befektetési lehetőség, akkor az éppen a lakossági állampapírok direkt értékesítése elől vonja el a forrást.

Közben viszont a másik oldalról azt hallani, hogy a kötvényalapok hátrányos helyzetben vannak a magasabb lakossági kamatok miatt?

Alapesetben azt gondolom, hogy a pénzügyi rendszer szerepe az lenne, hogy a hazai megtakarításokkal a magyar gazdaságot finanszírozza, az elmúlt években ez nem működött megfelelően. Most azt gondolom, hogy van egy egészséges verseny a lakossági megtakarításokért, ennek a hatása látszik is.

Ez a verseny ön szerint igazságos jelenleg?

Szerintem igen, mert az ország szempontjából jó. Ha választani kell, hogy nekem az ország érdeke a fontosabb vagy a befektetési alapok érdeke, akkor az előbbire szavazok. Azt gondolom, hogy az alapkezelők számára is az ország érdeke az elsődleges.

Vagyis akkor elutasítják az alapkezelők felvetéseit?

Erről egyelőre nincs szó, nemrég kaptuk a megkeresést, egyelőre annyit ígértünk, hogy megvizsgáljuk az ötleteket. A piaci inflációkövető papírok esetében azt érdemes megvizsgálni, hogy arra mekkora kereslet lenne. Az, hogy egy szereplőt érdekelne egy ilyen konstrukció, nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy legyen jogosultsága.

Szóba került már a lehetséges felminősítésünk. Milyen piaci hatása lehet annak, ha ez megtörténik?

Elsősorban a devizakötvény-hozamoknál látszik hatás, a befektetési bankárok most azt becsülik, hogy 10-30 bázisponttal csökkenhetnek a hozamaink. Azért ennyivel, mert a versenytársakkal összehasonlítva az látszik, hogy kilencven százalékig már be van árazva a felminősítés. Ez talán mutat valamit arról is, hogy a piac jóval a minősítők előtt jár.

Akkor viszont kézzelfogható eredménye nem lesz a felminősítésnek, hiszen továbbra sem lesznek jelentős devizakibocsátások.

Azért kedvező lehet a hatás a forinthozamokra is, hiszen úgy is felfoghatjuk, hogy a belföldi hozamszint úgy alakul ki, hogy van egy devizahozam, amire rárakódik az árfolyamkockázat felára. Ha azt gondoljuk, hogy ez a felár állandó, akkor a devizahozamok csökkenése a forintkötvények piacára is hathat.

A múlt héten a kormány komolyabban elkezdett foglalkozni a nullás költségvetés lehetőségével. Mi erről a véleménye?

Az elmúlt pár év már pozitív meglepetés volt a költségvetési folyamatok szempontjából. A mi szempontunkból, minél alacsonyabb a deficit, annál gyorsabban csökkenhet az adósság.

Azért egy valóban nullás költségvetés forradalmi változás lenne. Adósságkezelési szempontból ez mivel járhatna: kevesebb aukcióval vagy kisebb kínálattal az aukciókon?

Ha ritkábban vannak az aukciók, akkor a másodpiaci aktivitás erősebb. Szerintem a mostani aukciós mennyiségnél kevesebbet kibocsátani nem nagyon van értelme.

Mostanra elég likvid a magyar piac, hogy a ritkább aukciókat is elbírja, szerintem inkább abba az irányba érdemes elmozdulni.


Vannak olyan országok, ahol még aukciós naptár sincs, évente néhány aukcióval meg tudják oldani a finanszírozási szükségletet. Nem gondolom, hogy ez néhány éven belül elérhető, de elmozdulhatunk ebbe az irányba.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 

Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Tematikus cikk
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Állásajánlatok
Felügyelő
Pénzügyi vezető
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium