Fejvesztve menekül Magyarországról, aki korábban rohant megmenteni

2016. január 25. 05:30    
nyomtatás
 
Egyetlen negyedév alatt eladta magyar állampapír-kitettségének negyven százalékát a Franklin Templeton amerikai befektetési alap, melynek már mindössze 4,5 milliárd dolláros állománya van Magyarországon - derül ki a cég friss portfóliójelentéseiből. Az adatok szerint a forint- és a devizakötvényeket is intenzíven szórta ki a cég, előbbire elsősorban a bankok, utóbbira pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lehetett vevő. Egy év alatt majdnem 6,5 milliárd dollárnyi magyar állampapír tűnt el a Templeton portfóliójából, vagyis a negyedik negyedévben végérvényesen bebizonyosodott, hogy Michael Hasenstab gyorsan itt akar hagyni minket, esze ágában sincs lejáratig tartani papírjait. Vélhetően ezzel van összefüggésben az is, hogy az MNB megpróbálja az állampapírpiac felé terelni a bankokat, valószínűleg ez a folyamat hasonlóan erős lesz 2016-ban is, hiszen a fennmaradó kötvény mennyiséget is valószínűleg megpróbálja majd piacra dobni az amerikai cég.

Alfa Trader - több mint devizakereskedés. Átlátható, közvetlen. Kérje demószámláját még ma!

Már eldobnak mindent, ami magyar


A Portfolio számításai szerint december végén összesen 4,5 milliárd dollárnyi magyar állampapír volt a Franklin Templeton amerikai és luxemburgi alapjaiban, ez 40,7 százalékkal volt alacsonyabb a három hónappal korábbi 7,6 milliárd dolláros mennyiségnél. Egy éve, 2014 végén mér 10,9 milliárdnyi kötvényünket birtokolta a Templeton. Az adatokból az látszik, hogy a negyedik negyedévben indultak be igazán intenzíven az eladások, és nem csak a lejáró papírokról van szó, hanem jelentős tételeket adott el a másodpiacon az amerikai alapkezelő.

Fejvesztve menekül Magyarországról, aki korábban rohant megmenteni


A legtöbb magyar kötvény változatlanul az amerikai Templeton Global Bond Fund portfóliójában van, még úgy is, hogy a 2,1 milliárd dolláros december végi állomány 38,1 százalékkal alacsonyabb volt a három hónappal korábbinál. Emellett már csak az ugyanilyen nevű luxemburgi alap rendelkezik egymilliárd dollár feletti magyar eszközzel, ott 34,3 százalékos volt a visszaesés három hónap alatt.

Fejvesztve menekül Magyarországról, aki korábban rohant megmenteni
Klikk a képre!


A cég portfóliójának leépítését jól jelzi, hogy az eddig hagyományosan vizsgált tíz amerikai és kilenc luxemburgi alap közül négy luxemburgi eszközben mostanra egyáltalán nincs magyar eszköz, közülük háromból a negyedik negyedévben adták el a kötvényeket.

Korábban évekig az volt a megszokott, hogy csak a piaci átértékelődés miatt változott a Templeton állománya, viszonylag stabilan 10 milliárd dollár körüli kitettséggel bírt a cég Magyarországon, ez 2015-ben változott meg. Érdemes egy pillantást vetni a társaság kezében lévő állampapírok névértékére is, hiszen így kiszűrhetjük az átértékelődésből eredő változásokat.

Fejvesztve menekül Magyarországról, aki korábban rohant megmenteni
Klikk a képre!


Igazán komoly lejárat nem volt a negyedik negyedévben, így a csökkenő állományok teljes egészében eladásokat jelentenek. Az alábbi összesítésből látszik, hogy csak a negyedik negyedévben majdnem 500 milliárd forint és több mint 850 millió dollár értékben adhatott el magyar kötvényeket a Templeton.

De ki vette meg ezt a rengeteg állampapírt?


Az amerikai alapkezelő ilyen mértékű eladásai mellett kisebbfajta csoda, hogy nem emelkedett a magyar kötvények hozama jelentősen a negyedik negyedévben. Ennek oka, hogy a forint- és a devizakötvényekre is bőségesen volt vevő a piacon.

A forintkötvényeket elsősorban a hazai bankok vásárolták a jegybank önfinanszírozási programjának hatására. Az MNB 2015 nyarán jelentette be a program második pillérét, mely a kéthetes betét állományának jelentős csökkentésére épült, szeptember vége és december vége között mintegy 3500 milliárd forintot hajtottak ki abból az eszközből. A cél az volt, hogy ebből kötvényeket vásároljanak a bankok. Ez részben sikerült is, szeptember és november között több mint 760 milliárd forintnyi nettó tranzakciót hajtottak végre a pénzintézetek a kötvénypiacon. A decemberi statisztikát csak a hét végén ismerjük meg. Ha a fenti számból levonjuk a szeptemberi 310 milliárdot (ami nem a negyedik negyedévre esett), akkor az utolsó negyedév két hónapja alatt mintegy 450 milliárd forint értékben vehettek állampapírt a bankok. Vagyis a Templeton közel 500 milliárdos nettó eladását a bankszektor szívhatta fel teljes egészében.

Fejvesztve menekül Magyarországról, aki korábban rohant megmenteni


A másik fontos tétel az MNB devizakötvény-vásárlási programja, melyet szintén tavaly nyáron indítottak. A jegybank által közölt adatok szerint októberben és novemberben 209 milliárd forint értékben vett devizakötvényt a jegybank (a decemberi részletes adatok még nem ismertek), melyet az év végén visszaadott az ÁKK-nak. Ez nagyjából 700 millió dollárt jelenthetett, vagyis a Templeton több mint 850 milliós eladása mellett vagy még decemberben is vett jelentős tételt a jegybank, vagy más piaci szereplők is vásároltak az amerikai alapkezelő által eladott devizakötvényekből.

Azt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy az MNB programjai mennyire vannak összhangban a Templeton kivonulásával, vagyis melyik tényező volt előbb. Elképzelhető, hogy a jegybanknak szerencséje volt, hogy olyan időszakban hajtotta végre ezeket a lépéseket, amikor egy nagy szereplő egyébként is ki akart vonulni a piacról, ugyanakkor főleg a devizakötvény-vásárlási program esetében jogosan állhat fenn a gyanú, hogy a Franklin Templeton előre jelezte az MNB-nek, hogy szeretne eladni, majd rájuk szabta a programot a jegybank.


2015-ben egyébként összesen nagyjából 1000 milliárd forinttal csökkent a külföldi befektetők forint állampapír-állománya, a jelek szerint ennek nagy részét a Templetonnak köszönhettük, hiszen a negyedik negyedéves közel 500 milliárd mellett már a harmadik negyedévben is csökkent 267,3 milliárddal az amerikai alapkezelő forintkötvényeinek névértéke.

Fejvesztve menekül Magyarországról, aki korábban rohant megmenteni


Még mindig van egy titokzatos kedvencük


Érdekesség, hogy a forintkötvények között még mindig van egy kedvence a Templetonnak, ez pedig a jövő novemberben lejáró 2017/A sorozatú papír. Több alapban is előfordult, hogy minden pozíciót likvidáltak, csak az ominózus sorozatból tartottak meg valamennyit.

Az ÁKK oldalán található összegzés szerint a 2017/A sorozatból december végén 614,6 milliárd forintnyi volt kint a piacon, ebből a mi számításaink szerint még mindig több mint 180 milliárdot a Templeton tartott a portfólióiban úgy, hogy néhány hónapja már szépen építgette lefelé azt. Ez is jól jelzi, mekkora volt a cég súlya a magyar kötvénypiacon, voltak olyan forint sorozatok, melyekből a teljes piacon lévő mennyiség akár felét is ők birtokolhatták.

Adódik a kérdés, miért éppen a 2017/A sorozat az alapokat kezelő Michael Hasenstab kedvence, erre valószínűleg a hozam a válasz. A kötvény ugyanis évente 6,75 százalékos kuponnal forog, miközben az amerikai alapkezelőnek voltak olyan jóval hosszabb, 2018-19-ben lejáró kötvényei, melyek csak 5,5-6 százalék körüli hozam mellett forognak.

De miért büntetnek minket?


Továbbra sem lehet belelátni a legtöbb Templeton-alapot kezelő Michael Hasenstab fejébe, így nem tudni, miért adja el a magyar állampapírjait. Már a harmadik negyedéves adatok elemzésekor felvázoltunk két lehetséges okot az állomány leépítésére:

  • Az egyik Hasenstab befektetési stratégájának természetes velejárója. Ennek lényege, hogy a híresen kontrariánus (nem szokványos) befektetési stratégiát választó szakember egy bizonyos idő eltelte után elkezd kivonulni az adott országból, és más célpontokat keres. Hasonlót láthattunk például Írország esetében. A pontos stratégiáját talán csak a csapatának tagjai ismerik, így nem tudni, hogy Magyarország esetében mikor érzi "elérkezettnek az időt". Annyit tudunk, hogy 2010-11-ben kezdett magyar állampapírokat vásárolni, akár természetes folyamat is lehet, hogy öt év után továbbáll. Annál is inkább, hiszen a magyar állampapírpiaci hozamok nagyon mélyre estek, így ezeken a befektetéseken már kevesebb nyereséget remélhet, mint az elmúlt években. Hasenstab szívesen "vásárolt kockázatot" az utóbbi években, abban bízva, hogy az alulértékelt feltörekvő piaci kötvények végül csődveszély kiárazódásával szépen hoz a konyhára.
  • A másik lehetséges válasz, hogy Hasenstab a piaci folyamatokra reagál. Konkrétan az lehet a magyar állomány leépítésének oka, hogy Ukrajnában jelentős veszteségeket szenvedett el korábban felépített állományán. Emiatt 2014 ősz óta megfigyelhető volt, hogy egyrészt a Templeton alapjai alulteljesítették a versenytársakat, másrészt éppen ennek köszönhetően a befektetők is menekülni kezdtek. Emiatt elképzelhető, hogy a cégnek realizálnia kellett Magyarországon elért nyereségének egy részét, illetve "ki kellett engesztelnie" befektetőit.


Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Templeton-sztori nagyon jól rávilágít arra, mekkorát fordult a világ Magyarországgal az utóbbi években. Nemrég ugyanis még azon kellett izgulnunk, megveszi-e valaki a kötvényeinket, amikor jött Hasenstab, aki hitt a magyar gazdaságban. Azóta azt látjuk, hogy a külföldi befektetők fokozatosan fedezik fel maguknak az országot, sorra kapjuk a jobbnál jobb véleményeket az elemzőktől, és szinte mindenki biztosra veszi, hogy 2016-ban a hitelminősítők is visszaemelhetnek a befektetésre ajánlott kategóriába. Így viszont a jelek szerint a Templeton számára egyre kevésbé érdekes Magyarország, mivel a kötvényhozamok már nem tudnak jelentősen tovább esni. Így valamennyire természetes folyamat, hogy továbbállnak, és új célországot keresnek, ahol a kockázatvállalásuk kifizetődő. Persze az nekik sem érdekük, hogy a kötvényeket "ráborítsák a piacra", csak akkor adnak el, ha látnak komoly keresletet a papírokra. Ebből a szempontból kapóra jöttek a jegybank programjai számukra. A fennmaradó 4,5 milliárd dollár eladására is lehet alkalmuk a következő hónapokban, vagy az önfinanszírozási program folytatásával, vagy pedig a felminősítésünk idején, amikor más eddig távolmaradó befektetők kezdhetnek érdeklődni Magyarország iránt.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 

Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Tematikus cikk

Birger Schäfermeier 3 tippje 1 millió forintot érhet (x)

Összesen 1 500 000 forint nyeremény a versenyen. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Állásajánlatok
Pénzügyi vezető
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium