Oroszországban a politikai elit körüli hatósági intézkedések minden esetben egy üzenetet hordoznak magukban, amelyet a Kreml közvetít az orosz állampolgárok vagy éppen a vezetés felé. Azzal, hogy április 23-án korrupciós vádakkal letartóztatták Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter helyettesét, az is valójában csak egy kevésbé burkolt célzást tettek arra Moszkvából, hogy elégedetlenek a minisztérium munkájával. A jelek különösen akkor lehetnek baljósak Sojgunak, ha számol azzal, hogy hamarosan ötödjére is beiktathatják Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amely vélhetően kormányátalakítással is járhat. Az is intő lehet számára, hogy a számos helyettese közül éppen akörül robbant ki a botrány, amelyik az egyik legszorosabb kapcsolatot ápolja a védelmi miniszterrel.
A letartóztatott vezető számos jelentős projektért felelt Oroszországban, ezért többször megkapta a nem túl hízelgő „Sojgu pénztárcája” becenevet is. Ivanov felelt a szimbolikus „nemzeti katedrális” beruházásért, valamint Mariupol újjáépítéséért. A különböző építkezésekből vélhetően elég jól profitált, mivel szerette mutogatni a megszerezett vagyonát, amely az elmondások szerint egyáltalán nem lehetett kicsi. Ez önmagában nem meglepetés Moszkvában, számos állami vezető a hivatalos fizetési szintjénél jóval fényűzőbb életet él. A mostani lépés viszont azt jelzi, hogy a Kreml változtat az eddigi politikáján. Az ügye egyelőre eléggé bagatellnek tűnik, mivel csak annyival vádolják, hogy körülbelül 10 ezer dollárnyi kenőpénzt fogadott el, ami az életvitelét nézve eléggé alacsony összegnek tűnik.
Az eset váratlansága miatt azonnal megindult a találgatás, hogy ki lehet a következő, kell-e még számítani további hatósági intézkedésekre.
A legtöbb feltételezés szerint most a teljes orosz védelmi minisztérium górcső alá került. Putyin egy ideje törekszik arra, hogy a társadalom számára elfogadhatatlan gazdagságot mutató orosz politikai vezetők eltűnjenek és valamelyest a szerényebb életvitel képét sugározza magáról. A jelek szerint Ivanov nem vette elég komolyan a fenyegetést, ezért kiváló bűnbakká vált az orosz rendszer szemében.
A feltételezések között ismét felbukkant Jevgenyij Prigozsin, korábbi orosz oligarcha és zsoldosvezér neve is, aki haláláig aktív szereplője volt a közéletnek. A Wagner egykori vezetője még 2023 júniusában indított felkelést az orosz katonai vezetés ellen, mivel szerinte azok nem végezték megfelelően a feladatukat. A villámlázadás elbukását követően szinte mindenki maradhatott a pozíciójában Moszkvában, pedig hatalmas hatást gerjesztett az országban. A Politico elemzése szerint viszont
nem lehet következmények nélkül átvészelni egy ekkora fiaskót Oroszországban, ezért most majdnem egy évvel az események után Sojgunak is számolnia kell.
Közben az sem feltétlenül erősíti meg a védelmi miniszter pozícióját, hogy az országban számos kör viaskodik a hatalomért, néhányan egészen biztosan a vesztét szeretnék elérni.
Címlapkép forrása: Shutterstock
