Feszült a munkahelyi légkör? EU-pénzből ezen is lehet enyhíteni

2017. április 21. 11:20    
nyomtatás
 
A legkisebbtől a legnagyobb vállalkozások oktatási-képzési problémáin, munkahelyi feszültségein is tudnak enyhíteni azok a munkahelyi képzési EU-s pályázatok, amelyek a minap jelentek meg és május-júniustól adhatók be - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak Essősy Ákos. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda üzletfejlesztési igazgatója szerint bár az összesen 43 milliárd forintos keretösszegű pályázatok a szakmai képzés terén túl szigorúak, de mégis hatalmas lesz az érdeklődés irántuk, mert a cégek már legalább két éve várnak az ilyen típusú lehetőségekre. Úgy látja, hogy aki támogatást szeretne nyerni ezeken a felhívásokon, érdemes komolyan vennie a pályázatok összetett szabályrendszerét, és mielőbb nekilátni a tervek kidolgozásának.


Erre jók a pályázatok


A munkavállalók négy területen részesülhetnek képzésben, ráadásul a most megjelent pályázatok az ország egész területén mindenfajta cégméretnél szóba jöhetnek - emelte ki a március végén megjelent munkahelyi képzési uniós pályázatok fontos előnyeit Essősy Ákos. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda üzletfejlesztési igazgatója rámutatott, hogy a négy pályázat (ld. keretes írásunkat) nagyon hasonló szabályrendszer alapján épül fel, amelyet a legnagyobb keretösszegű, 21,5 milliárd forintos, a központi régión kívüli nagyvállalatoknak szóló képzési pályázaton keresztül mutatott be (GINOP-6.1.5-17). Meglátása szerint ez a felhívás nagy segítség lehet a belső szervezet megerősítésében, a régóta meglévő belső oktatási-képzési problémák oldásában, és egyúttal jó motivációs eszköz is lehet a közép- és felsővezetők számára, hogy érezzék: a cég vezetése hosszabb távon is számít a munkájukra és ezért képzésbe is bevonja őket.

Essősy szerint a manapság sokszor hangoztatott szakképzett munkaerőhiány problémájában ezek a felhívások nem feltétlenül segítenek, és több mint 300 ügyféltárgyalás tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a pályázati szabályrendszerben vannak túlzottan erős kötöttségek is. A háromfajta feladaton (HR stratégia kidolgozása, képzési terv összeállítás és a pályázati konstrukció kialakítása) belül a képzési tervnél azt tapasztalja, hogy túlzottan magas az az elvárás, hogy a képzési tervnek legalább a 40%-át szakmai képzésnek kell kitennie, mert így a szakképzés állami feladata EU-s pénz segítségével lényegében visszahullana a cégekre. Ezzel párhuzamosan meglátása szerint túlzottan alacsony (legfeljebb 7%-os) az idegennyelvi képzés arányának lehetősége, miközben üdvözli, hogy az IKT-jellegű (informatika, kommunikáció, távközlés) képzésért plusz pont jár a pályázat során.

Feszült a munkahelyi légkör? EU-pénzből ezen is lehet enyhíteni


A versenyképességen is segít


Õ úgy látja, hogy a nyelvi és a kulcskompetenciákkal kapcsolatos képzések arányának megnövelése a vállalatok és az ország versenyképességét még jobban segítené. Emlékeztetett: a vállalatok jelentős része az előző 7 éves uniós ciklusban már beszerezte a működéséhez szükséges korszerű technológiákat és infrastruktúrát, de ezzel együtt is az Európai Unió 28 országából a 25. helyen áll Magyarország a versenyképességi rangsorban.

Ma már a jól szervezett működés, hatékony információáramlás, a közreműködők képzettsége, rátermettsége és motivációja szükséges a versenyképesség növeléséhez. Az előrelépéshez, a hatékonyság javulásához emberközpontú gondolkodás kell. Ez jó termelésszervezéssel, időgazdálkodással, projekt alapú gondolkodással, a kulcskompentenciák fejlesztésével, emocionális-kognitív képességfejlesztéssel érhető el
- hangsúlyozta. Utóbbi kapcsán a vállalati belső kommunikációt, illetve a vállalati kultúra formálását is érti. Úgy látja: a mostani munkaerőhiányos helyzetben nem lehet csak úgy megmondani egy problémásabb munkavállalónak, hogy baj van a munkájával és elküldik.

Ehelyett meglátása szerint az a járható út, hogy felismerjük a saját és mások érzéseit és társadalmilag elfogadott módon kibeszéljük a problémákat.
Ezek megtanításában, a konfliktushelyzetek kezelésében is segíthetnek a kompetenciafejlesztő, illetve mentorképzések
- tette hozzá.

Érvelése szerit a mentorképzés azért lényeges, mert segítségével az új munkavállaló vagy az átképzett belső munkaerő hamarabb tanul be és kezd el termelni.
A lemorzsolódás egyik legjelentősebb oka, hogy gyakran senki nem segíti a szociális beilleszkedést, nem egyértelmű, kihez kell fordulni, nincsenek megfelelő információk a munkavégzésről.
Essősy hozzátetette: a speciális mentoroknak ismerniük kell a gyárat, a szervezeti kultúrát, az adott terület munkavégzésének teljes folyamatát továbbá empatikus és oktatói képességekkel is kell rendelkezniük és mindezt javítja a képzés.

Nem elég mentorokat képezni, szükséges egy teljes mentorrendszert bevezetni, ahol a szerepek, folyamatok, felelősségek és juttatások egyaránt tisztázottak. Egy jól működő rendszerrel gyorsabb és hatékonyabb a munkaerő betanítása, kevesebb a belső konfliktus, csökken a fluktuáció
- mutatott rá a vállalati hatékonyságjavítás lehetőségeire és arra, hogy miért lehet indokolt megemelni a pályázat képzési tervén belül az ilyen képzések elszámolható költségét.

Melyik négy pályázatról van szó?


Március végén négy uniós pályázat jelent meg a munkahelyi képzések támogatására. A szabályrendszerük döntő részben csak abban különbözik, hogy mekkora méretű cégek indulhatnak rajtuk, illetve mi lesz a képzés fizikai megvalósítási helyszíne. Eszerint:
  • A központi régión kívüli nagyvállalatok számára jelent meg a GINOP-6.1.5-17 kódszámú pályázat (Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok számára), amely 21,52 milliárd forintos keretösszegű, 10-100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást ad, és a pályázatok benyújtási kezdete május 3.
  • A központi régión kívüli mikro-, kis- és középvállalkozások számára jelent meg a GINOP-6.1.6-17 kódszámú pályázat, amely 19,04 milliárd forintos keretösszegű, 3-50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást ad és június 30-tól adható be.
  • A fenti két pályázatnak az ún. "tükörpályázata" a Budapesten és Pest megyében sorra kerülő képzéseket támogató két pályázat. Az egyik szintén a nagyvállalatoknak szól VEKOP-8.5.2-17 kódszám mellett, amelynek 1,3 milliárd forintos a keretösszege, szintén 10-100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást ad és június 1-től adható be.
  • Ugyanennek a pályázatnak (Budapesten és Pest megyében sorra kerülő képzésekre szól) a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kiírt verziója VEKOP 8.5.3-17 kódszámon jelent meg, 1,84 milliárd forintos a keretösszege, szintén 3-50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást ad és június 1-től adható be.


Ezekre nagyon oda kell figyelni


A nagyvállalatoknak szóló GINOP-pályázat május 3-tól adható be és Essősy szerint arra lehet számítani, hogy ezekben ősz körül várható eredményhirdetés. Emiatt a legfeljebb 24 hónapos képzési program tervezése során fontos tisztában lenni vele, hogy reálisan a 2018-as és 2019-es évek képzéseinek megvalósításával számolhatnak a nyertes cégek.

A technikai szabályrendszer kapcsán Essősy felhívta a figyelmet arra: a pályázat keretében megvalósuló képzés fizikai helyszíne dönti el, hogy az adott cég melyik pályázaton indulhat és fontos, hogy a képzésbe bevont munkavállalókat a megvalósítás helyén kell foglalkoztatni. Õ úgy látja, hogy a pályázatban elvárt feladatok (HR stratégia kidolgozása, a képzési terv összeállítása, pályázati konstrukció kialakítása) együtt komplex szakmai feladatot jelentenek, amelyhez egyrészt ismerni kell a pályázati eljárásrendet, másrészt járatosnak kell lenni a felnőttképzési eljárásrendben is. Emiatt szerinte alapos előkészítésre, illetve szakmai segítségre van szükség ahhoz, hogy valaki nyerni tudjon.

Jó hír, hogy a pályázat képzési programjába valamennyi munkavállaló bevonható, de a konkrétumokat az érintett vállalat által kidolgozott HR stratégiának és képzési tervnek kell szabályoznia. Ennek kapcsán lényeges, hogy azt az adott képzés programja határozza meg, hogy van-e bemeneti előírás vagy sem, azaz kell-e előképzettség, vagy sem.
Ebben minden esetben a felnőttképzési törvény az irányadó és lényeges, hogy csak nyilvántartásba vételi számmal rendelkező, azaz engedélyezett képzések tervezhetők be a projektbe
- hívta fel a figyelmet Essősy. Arra is figyelni kell, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalókat minimum 5%-ban be kell vonni a programba, és a képzést úgy kell megtervezni, hogy az férjen bele az elnyerhető támogatás keretébe, tekintettel az egy főre fordítható képzési összegre is.

Fontos feladat, hogy a program során kialakított tananyagokat, a megvalósult képzések dokumentációit a pályázó honlapján elérhetővé kell tenni a képzésben résztvevők részére, illetve vállalni kell, hogy a résztvevők 80%-a sikeresen elvégzi a képzéseket és tanúsítványt szerez. Utóbbi lényeges indikátor a pályázati vállalások között, de Essősy szerint nincs érdemi eltérés a nagyvállalatok és a többi vállalatméret esetén. Az egyetlen lényeges különbség, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások esetén a fenntartási időszak 3 év, a nagyvállalatoknál viszont 5 év, azaz a kidolgozott HR stratégiában tett vállalásokat ennyi ideig folyamatosan tartani kell.

A 24 hónapos képzési program végéig vállalni kell, hogy a bevont dolgozók legalább 80%-a tanúsítványt fog szerezni - jegyezte meg a munkáltatók számára lényeges indikátort Essősy. Ha a képzési folyamat során a munkavállaló valamilyen ok miatt mégis távozik a cégtől, akkor őt pótolni kell, hogy a képzésben vállalt tanúsítvány darabszámot tartani tudja cég. Ezt egy egyszerű változásbejelentéssel meg lehet oldani, amelynek lebonyolításában nagy tapasztalataink vannak - emelte ki a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda üzletfejlesztési igazgatója.

Címlapkép forrása: Shutterstock

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium