Miközben a kormány továbbra is lebegteti a devizahiteles csomagot, és a jogi helyzet tisztázására vár, a lakossági hiteleknél újabb rekordot döntött a nem teljesítő hitelek aránya. 2013 végén a hitelek 18,8 százalékát nem törlesztették a háztartások, ami az előző negyedév végi csúcshoz képest is 0,3 százalékpontos emelkedésnek felel meg. Az Európai Bíróság, a Kúria, az Alkotmánybíróság és a kormány négyesének döntésein múló devizahiteles csomagra várók szorított helyzetükben sorra fizetésképtelenné válnak, erre azonban minden bizonnyal az erkölcsi kockázat is rátesz egy lapáttal. A kiterjesztett árfolyamgát pedig úgy tűnik, továbbra sem hozza meg az elvárt eredményeket.
Újabb rekord született a lakossági hiteleknél, de sajnos a nem teljesítő hitelek arányát tekintve: az összes hitel 18,8 százalékát nem törlesztik már több mint 90 napja (NPL ráta), 14,7 százalékuk pedig 90 napon belüli késében van - derül ki a jegybank által hétfőn közzétett adatokból. A három hónappal korábbi arány is csúcsnak számított, de még az akkori 18,5 százalék is elmarad a legutóbbitól.
A bankok 6 414 milliárd forintnyi lakossági hiteléből december végén 1208 milliárdnyi volt nem fizető, 943 milliárd pedig 90 napon belül késedelmes. A nem teljesítő hitelek összege a tavalyi első negyedév végén volt a legmagasabb, akkor 1240 milliárd forintnyi hitel számított nem teljesítőnek. Időközben viszont csökkent a lakosság teljes hitelállománya, így emelkedett szeptember vége után ismét új csúcsra a nem teljesítési arány.
A fedezetlen (főleg fogyasztási célú) hiteleket általában véve kevésbé törlesztették korábban a háztartások, az ingatlanfedezetűekre a lakás elvesztésének félelme miatt viszont jobban odafigyeltek. Mára feje tetejére állt a sorrend, magasabb a nem teljesítő jelzáloghitelek aránya (19,4%), mint a fedezetlen hiteleké (16%). Ebben minden bizonnyal közrejátszott a devizahiteles csomagok erkölcsi kockázata (moral hazard) is, amely arra sarkallhatja a háztartásokat, hogy ne fizessék vissza lakáscélú hiteleiket, hiszen a kormányzati ígéret szerint kisegítik majd őket. A kormány által tavaly belengetett újabb devizahiteles csomag valószínűleg új lendületet adott ennek a trendnek. De nem csak devizahiteles problémáról van szó, hiszen a legmagasabb nem teljesítési arány a szabad felhasználású, nem feltétlenül lakáscélú forinthiteleknél látható.
A jelzáloghiteleken belül továbbra is a felhasználás célja dönti el, alacsonyabb vagy magasabb-e a nem teljesítési arány. A forintalapú szabad felhasználású, majd ezután a devizaalapú, szintén szabad felhasználású hitelek nem teljesítési mutatója a legmagasabb. A legjobban a forintalapú, támogatott hitelek teljesítenek, ebben a hiteltípusban csupán a hitelek 4,6 százalékát nem törlesztik az adósok. A devizahiteles csomagra váró ügyfélkör egészében (devizaalapú jelzáloghitelek) 22,6%-on áll a nem fizető hitelek aránya.
A lakossági hitelportfólió 90 napon túl késedelmes része az előző negyedév végére újabb 0,3 százalékponttal nőtt, eközben viszont a 90 napon belül késedelmes hitelek aránya 0,7 százalékponttal csökkent. Ez utóbbi részben a nehéz helyzetű hitelesek 90 napon túli késedelembe csúszása, másrészt a pontos törlesztéshez való visszatérés miatt következhetett be.
A bankok által már átstrukturált hitelek teljesítési aránya megmutatja a banki adóskönnyítések sikerességét. Az alábbi ábrán is jól látszik azonban, hogy a pénzintézetek hitelátstrukturálási kezdeményezése nem éppen számít sikeresnek: a könnyített hitelek több mint fele (50,3%-a) már 90 napon túli késedelembe esett, az ennél kevésbé pontatlanul teljesítő hitelek aránya pedig 22 százalék volt. Az átstrukturált hitelek csupán 27,7 százaléka késedelem nélküli, ami az előző negyedéves 28 százalékot is alulmúlja.
A tavalyi negyedik negyedévben a nem teljesítő hitelek összege továbbra sem csökkent érdemben, arányaiban pedig azért nőtt részben, mert a követelésértékesítési piac továbbra is meglehetősen alacsony szinten stagnál. A problémás banki követelésekből a negyedévben csupán 48 milliárd forintnyit adtak el. A bankoknál átlagosan 21 milliárd forintos értéken nyilvántartott követelésekért 15 milliárd forintot fizettek a követelésvásárlók.
A nem teljesítő hitelek magas és növekvő arányán túl szinte kilátástalan helyzetbe kerültek az adósok azért is, mert gyakran még a hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok eladásával sem tudnának szabadulni az adósságuktól. Az ingatlanok rendkívül alacsony áron pörögnek, a devizahiteleknél pedig a gyenge forint miatt elszálltak a törlesztőrészletek. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy december végén (0,5 százalékpontos növekedést követően) már a lakáscélú devizahitelek 57 százaléka 90 százalék feletti LTV-mutatóval rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy ha az adósok eladnák az ingatlant, akkor az értékesítésből szerzett pénz legalább 90 százaléka a hitel rendezésére menne el. Ez a bankoknak is rossz hír, hiszen ha bedőlnének ezek a hitelek, akkor sem biztos, hogy teljes egészében visszakapnák a korábban folyósított összeget. A kormány (Gulyás Gergely Fidesz frakcióvezető-helyettes) legutóbbi ígérete szerint a devizahiteleket a következő parlamenti ciklus végére teljesen ki fogják vezetni.
A novemberben kiterjesztett árfolyamgátba decemberben csupán 1343 új hiteles lépett be, miközben tovább nőtt a nem teljesítő hitelek aránya. Ez is arra enged következtetni, hogy a devizahitelesek tartanak attól, ha egyszer belépnek, akkor a kormányzati kommunikáció ellenére ők már nem vehetnek igénybe egy ennél akár kedvezőbb konstrukciót.
Gazdaság
Üzlet
Befektetés
Gazdaság
Befektetés
Bank
