Bank

Csaknem 100 milliárd üthette tegnap a devizahitelesek markát

Az árfolyamrés semmis, a vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is - mondta ki a Kúria egyetlen devizahitel-szerződésről. Mivel nagy az esélye, hogy a kormány várható csomagja nyomán ez lesz érvényes az összes lakossági devizahitelre, két okból is negatív a hír a bankoknak:

1. Jogszerűtlen folyósítási árfolyam: a bankok jogtalan árfolyamnyereséget számoltak el a folyósítás során, és ez most az ügyfeleket illeti. Ez becsléseink szerint 36 milliárd forintos veszteséget jelenthet a bankszektornak.

2. Jogszerűtlen törlesztési árfolyam: 2005 eleje óta becsléseink szerint több mint 4000 milliárd forintnyi devizahitel-törlesztőrészletet fizettek a devizahitelesek, amiből mintegy 60 milliárd forint visszajárhat nekik. A nem lakáscélú hitelek esetében a jövőbeni törlesztőrészlet is alacsonyabb lehet nagyjából évi 5 milliárd forinttal.

Mindezek fényében a Kúria döntése egyértelműen kedvezőtlen a bankok, köztük a terhek több mint egyötödét viselő OTP számára. E becsléseink a felső korlátot jelentik (igaz, esetleges késedelmi/kamatos kamatok nélkül, nominálisan), és a már lezárt devizahiteleket is tartalmazzák. Nagy kérdés, a kormány tömegessé tenné-e a pénzvisszatérítést, az azonban biztosnak tűnik, hogy a Kúria egyértelmű iránymutatását fel fogja használni.
Az ítéletről részletesen:A folyósításkor használt vételi típusú árfolyam helyett a hivatalos MNB-árfolyamot, a törlesztések nagy részénél használt eladási típusú árfolyam helyett szintén a hivatalos MNB-árfolyamot kellett volna alkalmazniuk a bankoknak a fogyasztói szerződések, vagyis a lakossági hitelek esetében. Lényegében ezt mondta ki a Kúria ítélete, amely ugyan egyetlen devizahiteles szerződésre vonatkozik, a hamarosan várható jogegységi döntés révén minden hasonló perben érintett lakossági devizahitelre érvényes lehet. Ez azonban nem minden: a kormánypárti politikusok jelezték, hogy ez alapján állítják össze a devizahiteles csomagot, vagyis megnyílt az út, hogy az összes lakossági devizahitel esetében az MNB hivatalos árfolyama legyen a mérvadó. Ennek a bankszektorra és a devizahitelesek tömegére váró hatásait számszerűsítjük az alábbiakban.

Csaknem 100 milliárd üthette tegnap a devizahitelesek markát
1. hatás: a bankok folyósítási árfolyamnyeresége az ügyfeleké

Első ránézésre szimmetrikusnak tűnik a Kúria döntése a bankok és az ügyfelek közötti teherelosztás szempontjából, hiszen a folyósításkor használt vételi árfolyamnál jellemzően magasabb, a törlesztések többségénél használt eladási árfolyamnál viszont jellemzően alacsonyabb az MNB hivatalos árfolyama, amit használni kellene. Csakhogy nem szimmetrikus a döntés: nincs olyan része, amely a bankoknak kedvező lenne, ugyanis mind a folyósításnál, mind a törlesztésnél nyertek az ügyleten a középárfolyamhoz képest, amit most vissza kell adniuk.

A devizahiteleket ma is a mérlegfordulónapi MNB-árfolyamon tartják nyilván a bankok a mérlegükben, ezért átértékelődési nyereségük az új "elszámolás" miatt nem lesz. E hitelek hó végi állománya áprilisban 3694 milliárd forint volt. Vesztenek viszont a bankok a folyósítás újraszámításán: a hitelfelvétel során az MNB-árfolyamnál alacsonyabb folyósítási árfolyam miatt kisebb forintösszeget kaptak az ügyfelek, mint a hitelszerződés szerint, MNB-árfolyamon kiszámított devizaösszeg alapján járt volna. A bankok a folyósítás során ehhez képest árfolyamnyereséget értek el, ami a Kúria döntése alapján a bankok helyett az ügyfeleket illetheti.

Csaknem 100 milliárd üthette tegnap a devizahitelesek markát
Az MNB adatai szerint 2005 eleje óta összesen 4490 milliárd forintnyi devizahitelt helyeztek ki a bankok a lakosságnak akkori MNB-árfolyamon számítva (a kis arányt képviselő jenhitelek pontos összege nincs a statisztikában). Amennyiben feltételezzük, hogy ezt az MNB-árfolyamnál átlagosan 0,8%-kal alacsonyabb árfolyamon tették (ennyi volt jellemzően a különbség 2007-ben), azt kapjuk, hogy bankszektor szinten 36 milliárd forint járhat vissza az ügyfeleknek a folyósításkor jogszerűtlenül használt árfolyamok miatt.

Csaknem 100 milliárd üthette tegnap a devizahitelesek markát
2. hatás: kisebb a törlesztőrészlet, mint eddig gondoltuk

Ahogy cikkünk első táblázatban is látható, a bankok a válság éveiben tágították az árfolyamrés mértékét. Míg 2007-ben jellemzően 1% körül volt a különbség, ma nagyjából 1,5%-kal magasabb a devizaeladási árfolyam az MNB hivatalos árfolyamánál. 2010 végén változtak a jogszabályok, így azóta a lakáscélú hiteleknél már saját középárfolyamukat vagy az MNB-árfolyamot alkalmazzák a bankok.

Ezt figyelembe véve arra jutottunk, hogy a 2005 eleje óta durva becsléseink szerint 3995 milliárd forintnyi törlesztőrészletet fizettek volna ki a devizahitelesek MNB-árfolyam mellett, ami az árfolyamrés miatt ténylegesen 60 milliárd forinttal magasabb volt ennél. Ebben a számban azok is benne vannak, akik már végtörlesztettek, hiszen egy jogegységi döntés vagy kormányzati intézkedés a már lezárt szerződéseket is érintheti. Ugyanígy a nemteljesítő hiteleket is magában foglalja, hiszen az ő relatív pozíciójukat is érinti a döntés, és most felső becslést adunk.

A jövőre nézve az ítélet a fogyasztási célú hiteleket érinti (ezek jelentős részben szabad felhasználású jelzáloghitelek), amelyeknél jellemzően ma is eladási típusú árfolyamot használnak a bankok a törlesztésnél. A bankok jövőbeni bevételkiesése emiatt számításaink szerint közel 5 milliárd forint lehet.

Csaknem 100 milliárd üthette tegnap a devizahitelesek markát
Összességében tehát a jogszerűtlen folyósítási árfolyam becsléseink szerint 36 milliárd forint, a jogszerűtlen törlesztési árfolyam 60 milliárd forint visszatérítését jelentheti a bankszektor számára, amennyiben az összes (volt vagy jelenlegi) devizahitelest érintő döntés születik. A jövőbeni bevételkiesése 5 milliárd forint körül lehet a bankszektornak.

Az OTP a lakossági devizahitelek területén közel 21%-os részesedéssel rendelkezik, így nála ezek a számok rendre 7,5, 12, illetve 1 milliárd forint körül alakulhatnak. Az idei veszteségek összesen 73 forint egy részvényre jutó mínuszt jelenthetnek, ami az elemzők által várt idei 469 forintos egy részvényre jutó profit (EPS) 16%-a.


Csaknem 100 milliárd üthette tegnap a devizahitelesek markát
német200117
India merriage
napelem magyar zoldites
négy_napos_munkahét
izer norbert allamtitkar
címlapkép_zöld
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
hsbc_shutter