Bank

Betétesek, figyelem! - Így mentik a bankokat Magyarországon

A bankok megmentése a válság alatt rengeteg adófizetői pénzt vitt el, ezért egy uniós irányelvnek megfelelően Magyarországon is törvénybe foglalták, hogyan kell kezelni a bajba kerülő bankokat. A törvényjavaslatban rögzítik, ki és hogyan állja a költségeket: a tulajdonosok, a hitelezők és betétesek is kiveszik a részüket a bankmentés veszteségeiből, de más bankok befizetéseiből is jut a költségekre. Az úgynevezett szanálási alapba a bankoknak 127 milliárd forintot kell összedobniuk 10 év alatt, ebből az első évben 13 milliárdot kell előteremteniük. Azt is megtudhatjuk, az MNB milyen eszközöket vethet be a szanálási folyamatban. A felelősök felkutatása sem maradhat el. Mutatjuk a részleteket.
Mi az a szanálás?

"A szanálás az intézmény vagy csoport szerkezetátalakítására irányuló eljárás, amely az intézmény alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére és az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul" - olvasható a Varga Mihály által jegyzett 136 oldalas törvényjavaslatban.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy pénzitézet bajba kerül, akkor megpróbálják úgy megmenti (és nem felszámolni), hogy az minél kisebb port kavarjon a pénzügyi szektorban, minimalizálva az átgyűrűző kockázatokat, de fenntartva a pénzintézet kritikus funkcióinak folyamatosságát. Cél az is, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az adófizetők helyett a tulajdonosok és a hitelezők vállaljanak nagyobb részt a költségekből.

A törvény egy része a kihirdetését követő harmadik, egy része pedig a hatvanadik napon lép majd hatályba. A kormány kezdeményezésére elviekben a csütörtöki rendkívüli ülés napirendjén tárgyaltak a javaslatról, de a parlament honlapján a javaslat állapota továbbra is "részletesvita-szakasz megnyitására vár", módosító javaslatok benyújtására pedig még 24-éig van lehetőség. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a javaslatot még a rendkívüli ülések nyári időszakában elfogadhatják.

A szanálás deklarált céljai:
  • az állam által nyújtható pénzügyi támogatások minimalizálása révén a közpénzek védelme,
  • a kritikus funkciók folytonos működésének fenntartása (pl. számlavezetés, tranzakciók, bankkártyák stb.),
  • a pénzügyi rendszer stabilitásának védelme,
  • a betétbiztosítási rendszer (Országos Betétbiztosítási Alap, OBA) által biztosított betétek és a befektetés-védelmi rendszer (Befektető-védelmi Alap, Beva) által biztosított befektetések védelme,
  • az ügyfelek pénzének és vagyonának védelme,
  • a betétesek és a befektetők bizalmának fenntartása a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében.


Egy intézmény szanálását csak végső esetben, akkor rendelik el, ha az alábbi összes feltétel teljesül:
  • az MNB szerint az adott intézmény fizetésképtelen, vagy hamarosan az lesz,
  • megítélésük szerint a csőd elkerülésén semmilyen más intézkedés nem segítene (tőkeelemek leírása vagy átalakítása, önkéntes intézményvédelmi alap, piaci szereplő vagy más intézmény intézkedése),
  • a szanálást közérdek indokolja.


A szanálási feladatok ellátására a törvényjavaslat az MNB-t jelöli ki, amely erre alkalmas eszközöket kap a kezébe, és azt is meghatározza, mely intézmények illetve csoportok kötelesek szanálási tervet készíteni. Ha egy intézmény szanálására kerül sor, az MNB-nek törekednie kell arra, hogy ne csökkenjen annak vagyoni értéke, kivéve ha ez elkerülhetetlen.

A szanálási alap

Ezt az alapot a bankok befizetéseiből állítják fel, az uniós tervek szerint néhány éven belül a kezdetben különálló nemzeti alapokat egy közös, uniós alapba vonják össze.

Közös uniós szanálási alap lesz A bankszanálásról szóló uniós irányelv általános szabályként írja elő, hogy 2025-ig a nemzeti szinten, banki befizetésekből létrehozandó alapoknak legalább a teljes biztosított betétállomány 1 százalékát fedezniük kell. A követelésállományuk nagysága szerint arányosan kell hozzájárulniuk a bankoknak az alapok felállításához (részletesen erről lejjebb olvashat). Egy nagyobb, közös uniós szanálási alap előnye, hogy nem csak a kisebb bankok megmentését, hanem akár egy vagy akár több nagyobbét is kezelni tudja majd egy rendszerszintű kírízis esetén.

Az alapban felhalmozott pénzt lehet majd a szanálások költségeire fordítani, amely ezekből a befizetésekből áll össze:
  • egyszeri csatlakozási díj (az adott bank/befektetési vállakozás jegyzett tőkéjének 0,05 százaléka),
  • éves alapdíj hitelintézeteknél (tárgyév előtti év végén a bank szavatoló tőkével és biztosított betétekkel csökkentett kötelezettségeinek és az összes magyarországi bank ugyenezen aggregált kötelezettségeinek arányában),
  • éves alapdíj befektetési vállalkozásoknál (díjpolitika szerint),
  • éves kockázati alapú változó díj
  • rendkívüli díj (az alap által kibocsátott kötvények/felvett kölcsönök törlesztésére rendelhetik el)
.

A pénzintézetek által fizetendő díjakből tehát a biztosított betétállomány 1 százalékának kell előállnia 10 év alatt, ami 2012 végi legfrissebb adatunk szerint 127,7 milliárd forint (ez a szám 10 év alatt még változhat, de viszonylag jó becslést adhatunk ebből).

Ehhez az első évben a tagok csatlakozási díjjal járulnak hozzá, amely a bankoknál a szektor jegyzett tőkéjének 0,05 százaléka, vagyis 2012 végi adatok szerint egy alig látható,kb. fél milliárd forintos összeg. Így az éves alapdíjakból és kockázati díjakból 10 év alatt további 127 milliárd forintnak kell összejönnie, vagyis évente ennek durván tizedét, 12-13 milliárd forintot kell összedobniuk az alap tagjainak. A befektetési vállakozások csatlakozási díja, amelyet nem számszerűsítettünk, még valamelyest csökkenti ezt a tételt. Összegezve: az első évben a bankok és befektetési vállakozások kicsit több, mint 13 milliárd forinttal járulhatnak hozzá az alap felállításához.

Betétesek, figyelem! - Így mentik a bankokat Magyarországon
Az alap indokolt esetben piaci alapú hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással is forráshoz juthat. Emellett az állam is nyújthat ideiglenesen forrást a szanálási alapnak és a szanálás alatt álló banknak, ezt az összeget azonban hozammal növelten 10 éven belül vissza kell fizetniük.

Az OBA szerepe a szanálásban

A betétbiztosítási alap is részt vehet a szanálás finanszírozásában, egyidejűleg, összesen legfeljebb a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány 0,4 százalékáig, ha a szanálás alatt álló hitelintézetnél az MNB intézkedése folyamatosan biztosítja a betétekhez való hozzáférést. Az OBA hozzájárulása egy adott intézmény esetén azon veszteség összegével egyezik meg, amelyet akkor kellett volna fizetnie, ha felszámolják az intézményt és az OBA kártalanítási kifizetésre lett volna kötelezett (a 100 ezer euró alatti biztosított betétek után). A javaslat kiköti: ha az OBA hozzájárulása mégis ennél magasabb lett volna, a többletet a Szanálási Alapnak utólag - késedelmi kamattal növelve - meg kell térítenie.

A szanálás eszközei
1. áthidaló intézmény alkalmazása,
2. hitelezői feltőkésítés (bail-in),
3. vagyonértékesítés,
4. eszközelkülönítés (bad bank).

1. Áthidaló intézmény
Az áthidaló intézmény a szanálási alap tulajdonában vagy ellenőrző befolyása alatt álló "állami bank", amely a szanálás alatt álló bank eszközeit és feladatait, vagy azok egy részét veszi át ideiglenesen. Az intézményre azért lehet szükség, hogy a bajba került bank kritikus funkciói továbbra is működjenek, amíg nincs piaci vevő az állományok átvételére. Így például a számlák, tranzakciók, bankkártyák továbbra is használhatók maradnak, amíg tart a szanálási folyamat. Ha a szanálási alapnál nem áll rendelkezésére elegendő pénz az áthidaló intézmény felállítására, akkor állami tulajdonban is működhet.

2. Hitelezői feltőkésítés (bail-in)

A veszteséget viselők sorrendje:
  • a tulajdonosok,
  • a hitelezők a csődtörvényben (valamint az ezt módosító hitelintézeti és befektetési vállalkozásokról szóló törvényben) meghatározott sorrendben és arányban,
  • de nem érheti őket nagyobb veszteség, mint amekkora felszámolás esetén érte volna őket.


A bajba került pénzintézetek rendszerszintű válság esetén akkor kaphatnak állami pénzügyi segítséget (feltőkésítés, államosítás formájában), ha a tulajdonosok és hitelezők az összes kötelezettség (ide értve a szavatoló tőkét is) 8 százalékának erejéig hitelezői feltőkésítést hajtottak végre. Vagyis a veszteségek első köre mindenképpen a tulajdonosokat és hitelezőket terheli, csak ezután fordulhat a bank a szanálási alaphoz forrásokért. Az alap legfeljebb a kötelezettségek 5 százalékáig nyújthat ilyen esetben segítséget.

A hitelezői feltőkésítés alól mentességet élveznek az alábbiak:
  • az OBA által biztosított betétek (100 ezer euróig)
  • a befektetésvédelmi alap (Beva) által biztosított befektetések,
  • a fedezett kötelezettségek a fedezettség mértékéig,
  • munkabérek, rögzített összegű jutalom, nyugellátási célú juttatás,
  • nem fő tevékenységből származó, mindennapi működéshez kötődő kötelezettségek (pl. informatikai költségek, bérleti díjak, rezsi),
  • adók, járulékok, társadalombiztosítási hozzájárulás,OBA és Beva kötelezettségek
  • nem csoporton belüli, 7 napnál rövidebb eredeti futamidejű kötelezettségek,
  • legfeljebb hét nap hátralévő futamidejű kötelezettségek, melyek a fizetési és elszámolási rendszerekkel vagy résztvevőikkel szemben állnak fenn.


A betétek nem biztosított része tehát többé már nem tabu, a fedezett kötvények (jelzáloglevelek is) pedig csak a fedezet erejéig mentesülnek a teherviselés alól. Ugyanakkor a kritikus funkciókhoz kapcsolódó kötelezettségekhez nem nyúlhatnak, és az MNB indokolt esetben további kedvezményeket tehet. Például ha fennáll egy negatív folyamat (fertőzés) veszélye a pénzpiacon, különösen magánszemélyek, mikro és KKV vállalkozások nem biztosított betétrészeit is mentesíthetik a leírástól.

3. Vagyonértékesítés

A szanálást csak azután kezdik el, miután egy független értékelő felmérte az az adott pénzintézet összes eszközének és forrásának valós értékét. Ha mindezek után vagyonértékesítésre kerül sor, akkor az MNB-nek törekednie kell arra, hogy ez alapján a valós, piaci értéken adja el a bajba került pénzintézetet.

4. Eszközelkülönítés

Az MNB határozatban rendelheti el, hogy a bajba került bank vagy az áthidaló intézmény eszközeit, forrásait, jogait és kötelezettségeit egy vagyonkezelőre ruházzák át. Ez az állam vagy a szanálási alap tulajdonában álló úgynevezett bad bank, amelynek célja egy vagy akár egyszerre több bank eszközeinek minél drágábban való értékesítése. A vagyonkezelő tulajdonosi jogait az MNB gyakorolja.

Felelősségre vonás is lesz

A javaslatban rögzítik, hogy a szanáláshoz vezető okokat fel kell tárni, a fizetésképtelenség okozóit felelősségre kell vonni. Az intézmény vezető állású személyeit el kell bocsátani, kivéve ha a szanálás céljainak elérésében az MNB szerint még szükség van rájuk.

Kapcsolódó cikkek:
A GDPR-nál is nagyobb kihívás vár a vállalkozásokra - Jön az ePrivacy
kórház állami egészségügy
brexit getty
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
mnb_jegybank_felügyelet_shutter